CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. november 23., szombat, Kelemen, Klementina napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lélektől lélekig  

Ez a választás mindannyiunk előtt ott áll

Ez a választás mindannyiunk előtt ott áll

Mózes - az Egyiptom Hercege

Barátaimmal néztük meg a moziban a DreamWorks legújabb rajzfilmjét, az Egyiptom Hercegét. A film kapcsán újból elgondolkodtam Mózes életéről, s a hit jelentéséről.
A Zsidókhoz írt levél így ír Mózesről: "Hit által tiltakozott Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó lánya fiának mondják. Mert inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét, mivel nagyobb gazdagságnak tartotta Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett. Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant." (Zsid.11.24-27.)

Mózes belső harca életének célját illetően a filmben is jól megmutatkozott. Választhatta volna a gazdagságot, a hatalmat, a "bűn ideig-óráig tartó gyönyörűségét" azzal, hogy megmarad egyiptominak, a "fáraó lányának fia"-ként vagy a bizonytalanságot, a sok nyomorúságot azzal, hogy vállalja Isten elhívását, s Izrael vezetőjeként kivezeti a népet Egyiptomból. Ez a választás mindannyiunk előtt ott áll. A világ megannyi gazdagságával, gyönyörével – amely csupán ideig-óráig tartó - próbálja életünket magához láncolni. Sajnos az emberek többsége ezt az utat választja, mert csupán a láthatókra néz. A másik lehetőségünk, hogy a hit emberei legyünk. Mindannyiunknak megvan a maga égő csipkebokra, ahonnan Isten szól hozzánk szelíd hangon, lehet ez egy templom, vagy a természet, vagy a lelkiismeretünk, vagy emberek, akik már megismerték Isten szeretetének, elhívásának gazdagságát. Meg tudjuk-e mi is hallani ebben a zajos, rohanó világban Isten hívását? S ha meghalljuk tudjuk-e mi is választani "Egyiptom kincsei helyett" a "Krisztusért való gyalázatot"? Véleményem szerint ez életünk legfontosabb döntése.

Csupán emberileg nézve jobb döntésnek számít, ha az élet élvezete mellett voksolunk, ha mindazokra a javakra tekintünk, amit megszerezhetünk és birtokolhatunk ebben az életben. Bolond az, aki erről lemond: ezt kommunikálja számunkra a világ. Viszont tudnunk kell, hogy mindazok a javak, amiket birtokolhatunk mulandóak, nem tudjuk megtartani őket örökre, s birtoklásuk is csupán ideig-óráig tartó gyönyörűséget okoz számunkra, mert lelkünk éhsége nagyobb, semhogy csillapítani lehetne pénzzel, gyönyörrel, hatalommal. A jó választás Mózes választása: hinni Istenben, még akkor is, ha ez nehézségekkel jár együtt, még akkor is, ha az emberek ezért bolondnak néznek minket, még akkor is, ha Isten nehéz feladatokat bíz ránk, mert a jutalom bőségesebb a világ minden kincsénél. "Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók." (2.Kor.4.17-18.)

Mózes is a láthatatlanokra tekintett, s meglátta Isten csodáit az életében. "Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült." (Zsid.12.1-2.)
Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves olvasónak áldott, boldog új évet.


Merényi Zoltán



1999. január 07., csütörtök 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület