CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 6., hétfő, Ivett, Frida napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lélektől lélekig  

A kommunikációhoz először meg kell tanulni ennek a világnak a nyelvét.

A kommunikációhoz először meg kell tanulni ennek a világnak a nyelvét
Hogyan tudja a református egyház a fiatalokat megszólítani?

A kérdésre Tarr Zoltán református ifjúsági lelkész válaszolt.
November 15-én a Soproni Református Ifjúsági Gyülekezet Tarr Zoltán budapesti egyetemi lelkészt látta vendégül.
Tarr Zoltán amellett, hogy a budapesti egyetemeken és főiskolákon végez szolgálatot, a Református Zsinati Iroda Külügyi Osztályán dolgozik, illetve a Magyarországi Református Egyház megbízottja, feladata az ifjúsági munka koordinálása, valamint a társadalmi és nem-társadalmi szervezeteknél az ifjúsági munka képviselete.


Tarr Zoltán ifjúsági református lelkésszel az egyház és az ifjúság közötti kapcsolat megteremtéséről beszélgettem. Arról, hogy a mai életkörülmények között, a maga anakronisztikusnak tűnő eszközeivel hogyan tudja az egyház a fiatalokat megszólítani. Nem magukkal a fiatalokkal van gond, hiszen ők minden korban egyformák. Minden kornak az a problémája, hogy azt az örök isteni igazságot, amelyet megismerhettünk, hogyan tudjuk a mindig változó körülmények között továbbadni.
- A kommunikációhoz először meg kell tanulni ennek a világnak a nyelvét- mondja a lelkész. - Majd ezen a nyelven kell elmondani azt, amit mi Istenről tudunk és ismerünk. Néha ez nagyon nehezen megy, sőt, az egyház működését nézve láthatjuk, hogy sokszor nem is nagyon megy. A nyáron kint voltunk a Diákszigeten, és amikor ott azokat a szavakat használtuk, amelyeket mi jól ismerünk - kegyelem, áldozat, szeretet, vigasztalás - rájöttünk, hogy mindezek nagyon sokaknak semmit sem jelentenek. Amikor el kellett magyaráznunk ezeket a szavakat, sokszor saját magunkkal is érdekes konfliktusba kerültünk, hiszen kérdés, hogy mi magunk értjük-e ezeket és tudjuk-e, mit jelentenek valójában.
A fiataloknak igényük van arra, hogy az élet nagy dolgairól beszéljenek, és segítséget várnak az eligazodásban. Tapasztalatunk szerint nem igazán idegen tőlük a Zsoltárok szövege, vagy akár a Károlyi Biblia szövege sem. A Zsoltárok dallama, szövege hangulata ad nekik valamit, amit szavakkal igazán nem is lehet kifejezni.
Folyamatosan keresni kell azokat a kommunikációs lehetőségeket és csatornákat, amelyeken közelebb vihető a fiatalokhoz az evangélium. A személyes találkozások, a bálok, az internet, az SMS mind ennek eszköze lehet, ám az emberek alapvető igénye a közösség iránt van: ezt keresik, mert valahova szeretnének tartozni. Az igazán nagy siker az, hogy ha valaki a közösségbe eljön, ott személyes kérdéseire is választ kap.
A felsőoktatási rendszer folyamatos változásában egyre individuálisabbá válik. Nincsenek tanulócsoportok, nincs semmifajta közösség. Sokan nem teljes, vagy olyan családi közösségből jönnek, ahol nem természetes a közös étkezés, a tévé nélküli együttlét, ahol ismeretlen fogalom a családi kirándulás. Az igazi közösség utáni igény pedig éppen isteni teremtettségünkből fogva mindnyájunkban ott van, társaságra vagyunk teremtve. Minekünk feladatunk a Szentírás szerinti közösségi képet adni a mai fiataloknak.
Ez van, ahol sikerül, van ahol nem, vagy nem elég ügyesen teszi az egyház a dolgát. Véleménye szerint számtalan példa mutatja, hogy nagyon sok múlik a helyi közösségeken, az iskolaközösségeken, a személyes kapcsolatokon.
- Kitartóan dolgozni kell, és folyamatosan önvizsgálatot tartani - véli Tarr Zoltán lelkész.

szöveg és fotó Tóth Éva



2000. november 16., csütörtök 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület