Hiánypótló feladatot vállalt fel
Hiánypótló feladatot vállalt fel
Báb és gyermekrajz kiállítás volt a
GyIK-ban
Június 4. és 18. között immár harmadik alkalommal rendezte
meg Fekete Zoltán és csapata, a Habakuk Bábszínház, báb és gyermekrajz
kiállításukat.
A méltó helyen - a Gyermek- és Ifjúsági Központ (GyIK) gyönyörűen
felújított új épületében - megrendezésre került kiállítást népszerű
mesék díszleteiből és bábfiguráiból, valamint a környék óvodásainak és
kisiskolásainak rajzaiból állították össze a szervezők.
Aki még nem ismerné a lelkes rendezőket - eddigi sikereiknek
köszönhetően bizonyára nem sok ilyen ember létezhet a környéken -,
annak úgy tűnhet, hogy a mívesen kivitelezett bábok és szellemes
díszletek elkészítése egész regimentnyi ember érdeme. Pedig csak egy
maroknyi kis csapat - számszerint a három bábos és az őket segítő
varrónő - munkája hívta őket életre. Lendületük nem merült ki ezeknek
a fantasztikus tárgyaknak az elkészítésében, hiszen mindemellett több
mint 100 környező település (főleg Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron
megye) gyermekeinek szereznek napról-napra örömet előadásaikkal. Ezt a
tevékenységüket országos szinten is elismerés övezi: Zoltán idén a
"Tíz Kiemelkedő Fiatal" pályázat díjazottja lett Kultúra kategóriában.
A zsűri méltatása szerint "a magyar és világirodalom mesekincseinek
legnépszerűbb darabjait színre vivő társulat azt a hiánypótló
feladatot vállalta fel, hogy a 3-10 éveseknek szóló, az ő értelmi és
érzelmi fejlettségüknek megfelelően feldolgozott műveket
színvonalasan, esztétikusan, rendkívüli fantáziával adják elő. [...]
"házhoz mennek" és megkönnyítik az óvónők, pedagógusok, szülők
helyzetét. Ezzel igazi meseélményhez juttatják az eldugott, Sopron
környéki falvak gyermekeit is, akiknek talán ők jelentik az egyetlen
kulturális lehetőséget."
A GyIK első emeleti kiállítótermében ezúttal négy mese - a Kiskakas
gyémánt félkrajcárja, a Holle anyó, a Zsiga és Csipet és egy cseh
szerző meséje, A hóember - világában tehetünk rövid sétát, ahol
szakavatott "idegenvezetőnk" akad, Zoltán személyében. Minden rajzhoz,
tárgyhoz van egy kedves története, hozzáfűzni valója. Mint például,
hogy a díszletek szakszerű elkészítéséhez patchwork (foltvarró)
tanfolyamon szerezte meg értékes tudását, ugyanis férfi létére
oroszlánrészt vállal a textilmunkák mesteri kivitelezésében és
tervezésében. Társaival együtt szakadatlanul kutatnak új és új
technikák és anyagok után, a korábbiaknál is szebb és látványosabb
díszletek, bábuk születésének érdekében. Ez a szűnni nem akaró,
fejlődés utáni vágy még a meseszövésben is nyomon követhető. Sajátos
humorral és fantáziával egészítik ki a már ismert történeteket; a
megszokott és az általuk újonnan kitalált mellékszereplők a
szokásoktól eltérően nem szorulnak háttérbe, hanem személyiségükkel
újabb fordulatokkal gazdagítják a cselekményt, külön élményt nyújtva a
gyerekeknek. Az ő ötletük nyomán a Holle anyó című mese kemencéje - a
sokat dolgozó emberekhez hasonlóan - a munkától elfáradva minden
alkalmat megragad a szundikálásra. Emiatt a főszereplő Katicának kell
állandóan felébresztenie a gyerekek legnagyobb örömére, akiknek nagy
élményt jelent a - Habakuk módra -szemét nyitogató kemence látványa.
Hasonlóan színvonalas megoldás a csiklandós almafa megjelenítése,
aki/amely hangos viháncolással fogadja a gyerekek almaszedési
kísérleteit.
Zoltán azt is elmesélte, hogy az apróbb átalakítások egyik nem
elhanyagolható oka saját gyermekkorában keresendő, amikor is nem volt
egészen világos számára néhány mesei fordulat; mint például miért van
mindig nyár Holle anyónál (ha annyira szereti a havat), és mi a
csodáért akar Katica kimászni a kútból, mikor odalent sokkal jobb
világa lenne? Ezt, a talán más gyerekek fejében is szöget ütő kérdést,
jellegzetesen emberi válasszal küszöbölték ki: megalkották Katica
szerelmét a gazdag kérő, Palkó személyében. (Hiszen ez már mégiscsak
motiváció, nem igaz?)
Az ifjú közönség fő kedvencének azonban mégsem ezek az apró poénok
bizonyultak, hanem a Zsiga és Csipet című mese örökmozgó, Gili-Mili
névre hallgató gilisztája. Ennek ékes bizonyítéka a vendégkönyv egyik
utolsó, sommás megállapítása, miszerint "... a kukac volt a legjobb!".
A gyerekek élményeiket nem csak írásban, hanem rajzokban is
megfogalmazták. Ezeknek legszebb, legérdekesebb példái beborították a
kiállítóterem falait: a lelkes bábos csapat idén több mint 80 rajzot
talált kiállításra érdemesnek, melyek közül 71-et díjjal is
jutalmaztak. Ebben segítségükre volt az a 67 szponzor is, akik
elismerve a bábszínház tevékenységét, adományaikkal fokozva az
elismerésben részesülő gyerekek örömét. (Ez jelentős előrelépés a
tavalyi évhez képest, amikor a szervezők saját és a gyerekek
legnagyobb bánatára jóval kevesebb ajándékot nyújthattak át, így több
csalódott apróság maradt a résztvevők között.)
A bábosok tevékenysége nem korlátozódik az előadások és a
rajzverseny megszervezésére, hanem a nyári szünet folyamán napközis
olvasótáborral is kedveskednek az ifjabb korosztálynak: három
turnusban várják június 28. és július 16. között mindazokat, akiket
érdekelnek az ókori Egyiptom hétköznapjai, szokásai és öltözködése.
Erről további információt tájékoztató összejövetelükön (jún. 17.
17.00-kor a Fenyő téri iskolában) és telefonon (99/332-234,
06-20/917-2038) nyújtanak.
- Gosztom András -
1999. jĂşnius 22., kedd 00:00
|