|
Közélet |
|
KELLERMAYER PROFESSZOR ELŐADÁSA A SOPRONI
SZABADEGYETEMEN
1998. április 21-én a TIT Sopron és az Erkel Ferenc Általános
Iskola Családvédő szabadegyetemének vendége volt dr. Kellermayer
Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanára, aki előadásában a
természetben és a társadalomban található rendből kiindulva beszélt
nemzedékünk felelősségéről, s egy új kezdeményezésről az egésznapos
családiasított iskolamodellről.
- Professzor úr kérem, beszélne arról a rendről, amely a világban
található!
- Az ember legnagyobb felismerése a világ megfigyelése során az volt,
hogy rend van benne, túl azon, amit ő meg tud alkotni. Einstein ezt a
törvényi rendet a mikrokozmosztól a makrovilágig ugyanazon mutatók
szerint tárta fel, s ezt a törvényt ésszerűnek és célszerűnek találta.
Ennek az ésszerűségnek és célszerűségnek az eredetére az emberiség nem
tud magyarázatot találni. Einstein ennél a pontnál látta a hit és a
tudás találkozási pontját. Az ember alázatosan csak annyit tudjon
kimondani, hogy ennél a pontnál nem tudunk tovább nyomozni. Az is
felborítja a rendet, ha az ember a megismerhetőség határát próbálja
átlépni, akár gondolattal, szóval, vagy cselekedettel. De az is nagyon
nagy baj, ha a megismerhető határon belül nem az igazság és az
igazságosság vezérli, hanem valami tekintélyelvűséget fogad el, itt
nagy bajokat teszünk gyermekeinkkel: hipotéziseket tanítunk tényként.
Az ember folyamatosan megszegi ezt a törvényt, s ez az oka annak, hogy
az ember a XX. század végére emberi voltának, egyedi küldetésének,
egyedi misztériumának lényegét tulajdonképpen nem éli meg. Ettől a
perctől kezdve az emberiség képes lesz az élet ellen szavazni,
kiírtani a fákat, tönkretenni a környezetet, tönkretenni a földet. Ezt
pedig meg lehetne változtatni.
- Mi történik a világgal, ha továbbra is ebbe az irányba haladna az
emberiség?
- Nagyon nagy baj van a kőolaj környékén, mert minden tudományos
számítás szerint az ózonlyuk effektus mellett, a felmelegedés a
széndioxid-hatás beláthatatlan károkat okoz. De ez még a kisebb baj. A
nagyobb baj, hogy mi nem törődünk azzal, hogy az unokáink mit fognak
csinálni. Itt legalábbis el kell ismernie az emberiségnek, hogy
kényszerpályán mozog, életellenes, rászedett életet él.
- Milyen változásokra lenne szükség?
- Meg kell teremteni először a halál szavazati táborával szemben az
élet szavazati táborát. Meg kell teremteni a többséget az élet
mellett. Vissza kell mennünk a bölcsőhöz. Újra kell gondolni a
gyermekektől kezdve a társadalmat, egy olyan nemzedéket kell
felnevelnünk, amely már másként gondolkodik. Ennek érdekében a
gyermeket minden ártó dologtól meg kell védenünk, hogy alkotó, igazi
kiművelt emberfő legyen, aki magát a mindenséggel méri. S ez nem
reménytelen, hanem rendkívüli módon reményteljes, s ehhez minden
adott. Tudjuk, hogyan kell égetni a hidrogént, tudunk biztonságos
atomreaktort építeni, akkor ezt is meg tudjuk csinálni, csak a legfőbb
értéknek az embert kellene tekintenünk.
- A professzor úr beszélt előadásában egy új kezdeményezésről az
egésznapos családiasított iskolamodellről, miben rejlik ennek
lényege?
- Ki kell mondani, hogy iskola csak ott lehet, ahol nagy füves pálya
áll rendelkezésre, s 20-30 fa veszi körül. Ki kell vinni a gyermeket a
bűzös városból, mert a gyermek a legnagyobb érték, itt nincs apelláta.
5 éven belül az összes gyereket ki lehetne vinni ilyen iskolába.
Magyarországon is be kell vezetni az iskolabuszrendszert. Mennyibe
kerül? Bagatell ahhoz képest, amit ezzel nyerünk.
- Kik tanítanának ebben az iskolában?
- Pozitív cselekvéssel kell a gyermekek ébrentöltött óráit betölteni.
A konkrét tananyagon kívül nagyszülő korú, az iskolaszék által
kiválasztott személyek is bakapcsolódhatnának a munkába. Ők tartanák a
mindennapos sportedzéseket, ők tanítanák meg gyerekeket a zenére, a
művészetekre, s az erkölcsi nevelést is ők végeznék. Így láttam ezt
Amerikában is, s ott jól működik. Az életkornak megfelelő szintű
nevelésre van szükség.
A szabadegyetem befejező előadására április 28-án 17 órakor kerül
sor az Erkel Ferenc Általános Iskolában. Előadója dr. Tőkéczki
László, az ELTE művelődéstörténeti tanszék tanára lesz. Témája: a
nemzetpolitika és művelődés lesz.
Merényi Zoltán
| | |
