Búcsú perce int, itt vagyunk ma mind...

Az évezred végéig. Ízlelgessük a fenti szót. Évezred. Sok-sok emberöltő. Nem csak egy év vége, vagy nem is egy század vége. Hanem egy egész évezredé. Gondoljunk erre is, amikor kiejtjük. Külön varázsa van a szónak. Kicsit nyeljük el az elejét, és a közepét nyomjuk meg. Évezred. Mindezt ünnepélyes arccal tegyük, mert egy hatalmas színpadon állunk, és több milliárd ember figyeli minden egyes mozdulatunkat. A lámpák elvakítanak és csönd van. Mindenki a szavunkra koncentrál. Aztán kiejtjük a bűvös mondatot: Isten veled, millennium!

Pedig nem fog történi semmi extra. Csak egy röpke másodperc az egész. Nagyot sóhajtunk, és feltesszük asztalunkra az új naptárt, elővesszük az új csillagászati évkönyvet, olvassuk az új CyberPress-t. De mégis, valami megváltozik...
A homokórában lassan peregnek a homokszemcsék. Telnek a másodpercek, már nagyon régóta és még nagyon sokáig. Csak most egy fordulóponthoz érkeztünk. Ideje, hogy átgondoljuk, mi mindent tett századunk és mi mindent ad át az utókornak - aztán engedjük, hogy utolsó erejével átfordítsa az idő homokóráját. A következő évre. A következő évszázadra. A következő évezredre...

Úgy emlékszem, mintha csak tegnap lett volna. Az Ősberobbanásra, azaz a legeleső Űrvadász cikkre az Internetto.Sopron oldalán. Aztán a név és a forma megváltozott, a CyberPress.Sopron hasábjain tudósítottunk a különböző csillagászati és űrkutatási eseményekről. A Holdra szállás 30. évfordulója, az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás, a Nemzetközi Űrállomás, a Stella Sopron megalakulása 2000. márciusában... Pályázati felhívások és csillagászati hírek, beszámolók. Ezek mára már mind-mind történelmünk részei. Bárki visszakeresheti őket, azonban nem szabad elfelejteni, hogy minden beszámoló - legyen akár objektív vagy szubjektív - torzít egy kicsit, valamit máshogy ábrázol. Az események - főleg a csillagászati események - átélését semmi sem pótolja. A teljes napfogyatkozás látványának leírása lehetetlen feladat. A cikkek azonban természetesen hasznosak: hírt kapunk a múltban rejtőző jelenről és a jelenné változó jövőről. Illetve segítenek emlékezni. Emlékeznünk kell... Hiszen oly sok szép dolog van a világban és oly kevés időnk, hogy mindent megcsodáljuk...

Vajon csillagász szemmel mi mindent láthatott a XX. század? Vajon mi mindent jegyezhetett fel a naplójába az Idő népes családjának 100 éves gyermeke? Tekintsünk hát bele...

"...És álmokat láttam megvalósulni, amikor megpillantottam Gagarint a Föld körül s a gyönyörű Földfelkeltét a Holdról....Láttam az üstököst visszatérni, amit már bátyáim is csodáltak. De nem elégedtem meg azzal, hogy messziről nézzem: kezemmel kinyúltam érte és megérintettem. És felfedeztem a Kilencediket, majd a galaxis középpontja felé fordultam. Az eget a Földre lehoztam és kivetítettem egy kupolára, ahol nappal is gyönyörködhetnek benne. Már éjszaka sem csak a Földről figyelem a csillagokat, hanem kijuttattam távcsöveimet a világűrbe, ahonnan sokkal többet látok. Lábammal a Hold felszínére léptem, űrhajókat, űrszondákat építettem és így megkezdtem a világűr meghódítását. Tanúja voltam űrhajók randevújának és belehallgattam a csillagok beszélgetésébe. Életem vége felé azonban kudarcokban is volt részem: fájt az Apollo-13, a Marsz'96 és a Challenger katasztrófája...
...Egyszerre dolgozok az óceánban, a szárazföldön és az űrben, irodában és szabadban, otthon és munkahelyen... Vitatkozom azon, hogyan keletkezett ez a csodálatos univerzum. Űrszondákat küldök a szomszéd bolygókra, és hatalmas mennyiségű csillagászati adatot elemzek. A kék bolygón élők testvérei után kutatok..."

A homok egyre fogy. Ilyenkor úgy érezzük, mintha felgyorsulna az idő. Az a kevés homokszemcse, ami maradt, egyre kevesebb és kevesebb lesz.. Mintha egy magas hegyre másznánk fel, és tudnánk, hogy már csak méterek maradtak. Aztán - mikor az órában leesik az utolsó szem homok -, felérünk a csúcsra és megpillantjuk a ránk váró hatalmas és végtelen teret.
A csodálatos Univerzumot, a rengeteg felfedezésre váró világot, ismeretlen csillagokat és bolygókat, csodálatos álmokat!

Boldog új évet!
Boldog XXI. századot!
Boldog III. évezredet!

Bacsárdi László

A cikk a szerző alábbi tanulmánya alapján készült:
Útmutatás öcsémnek, avagy a XX. század ajándékai a XXI. századnak (Természet Világa, 1999 - Társzerző: Friedl Zita)