CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 4., szombat, Mónika, Flórián napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

A más szemével  

Az életszínvonal emelkedésével drágább a termelés!

A fellendülés hátulütője
A külföld olcsóbb dolgozókat keres

Az Associated Press cikkírójának megállapítása szerint Magyarország nemcsak a legrobusztusabb nemzeti közgazdaságot építette fel a kommunista közösségből való kiválása óta... - és ezzel kétségtelenül az Európai Unió tagságának méltó várományosa lett, hanem ezzel együtt új, eddig analizálatlan problémák is merülnek fel, amelyek a fejlődés rátáját veszélyeztethetik.
Egészen tömören úgy szólna az ítélet, hogy az életszínvonal és a hozzá fűződő keresetek emelkedésével Magyarország 'kiárazta magát' a külföldi üzletalakítások érdeklődési köréből; a már Magyarországon működő külföldi vállalatok egy része becsukja a boltot és eltávozik hazánkból olyan régiókba, ahol olcsóbb munkaerőt kap.
Az egyik legszomorúbb és az ott lakók szempontjából legtragikusabb példa SÁRBOGÁRD, ahonnan a 14.000 lakosú városka egyetlen gyára, a német Mannesman autórádiókat és kompakt diszkeket gyártó vállalata Kínába költözik, ahol a magyar munkabérek egyharmadáért kap munkaerőket, s a nyersanyag is olcsóbb.
14.647 külföldi vállalat operál Magyarországon. Nagy szám ez, és ha a szomszédos Ukrajna munkabér-viszonyait vizsgáljuk, ahol már havi 100 dolláros kereset is szép pénz, akkor megértjük, miért vonul ki a tőke onnan, ahol ugyanannak a produktumnak az előállításáért 15-20-25 százalékkal többet kell fizetnie.
Miskolcon a japán Shinwa kazettás magnó készítő cége csukta be kapuit, és 500 dolgozót zátonyra futtatva 'elhúzott' Kínába!
A bélapátfalvai svájci-német cementgyártó vegyesvállalat 300 dolgozója maradt kenyér nélkül, mert a cég szakértői szerint a szomszédos Ukrajna olcsóbb munkabérei a magyar területen való gyártást ésszerűtlenné teszik.
Varnyú Péter, Sárbogárd polgármestere keserűen jegyzi meg:

- Ezek most mind kelet felé orientálódnak! Ronda helyzetet fog ez teremteni Magyarországon, annyi bizonyos.

Hogy ennek a jelenségnek a hátulütőit teljes komolyságukban felfoghassuk, szükséges néhány motívumra rámutatni:
1. Az amerikai elnökválasztás során a demokrata és republikánus érdekszféra közötti különbségek egyike volt, van és marad a munkások, szakszervezetek, fizetésből élők millióinak hovatartozása. Az infláció elindulását vagy folytatódását ezeknek a tömegeknek az igényei szabhatják meg sztrájkok és velük szimpatizáló politikusok segítségével. Magyaroszágon ennyire kijegecesedett politikai szembenállás nincs, és a sokpárt-rendszer miatt nem is lehet.
Ezért van az, hogy Budapest és néhány nagyobb város, illetve az ország maradéka között kereseti igények és megvalósulás szempontjából egy bizonyos vákuum van, amit a beáramló külföldi tőke (a reklámokban, moziplakátokon, transzparenseken hirdetett ilyen meg amolyan „Nagyok"...) ÁTMENETILEG igyekszik kihasználni, hogy aztán, ha a felzárkózás közeli, vagy megtörtént a budapesti, valamint nagyvárosi szintet illetően, egyszerűen továbbálljanak!
Ezt sokan - NAGYON sokan - nem látják, nem veszik észre.
2. A környező, gazdaságilag Magyarországhoz viszonyítva még gyengébb országok, mint Ukrajna, Románia, Szlovénia, Szlovákia stb. még akkor is potenciális konkurrensek a beruházó tőke kegyeinek elnyeréséért folyó játszmában, ha maguk egy szalmaszálat sem tesznek keresztbe érte. A nagyvállalatok nemzetközi piackutatói a nap 24 óráján át monitorozzák a számításba jövő országok helyzetét, és javaslatokat tesznek az érdeklődő cégek felé a beruházásokra.
3. A távolkeleti termelőerők igénybevétele különösen vonzó. Hiába tiltakozott az USÁ-ban is szinte megbénulva a félelemtől Clintonnál a kínai szabadkereskedés kiterjesztése ellen az amerikai kis- és nagytermelő, ma már a „diszkont" árudákat elárasztják az 5 dolláros mokasszinokkel és cipőkkel, az 50 dollárosak helyett, és 3 dolláros Cellphone tartóval, ami hitelkártyákat, iratokat, címtárat is őriz, és ha az USá-ban gyártanák, minimum egy huszasba kerülne. 1 dolláros zoknikkal, 7(!) dolláros, takaros kis kvarckristály mechanikájú karórákkal, 10 dolláros CD- és rádió/kazetta masinákkal, és mindez „Made in China"!
Rendkívül nehéz lenne e jelenség erkölcsi mérlegét analizálni, ugyanis ami egy rétegnek romlás, egy másik rétegnek öröm és gyarapodás. Ez ellen nincs orvosság, legfeljebb a termelési viszonyok és árusítási ráták szabályozása; az viszont már az egyén privát jogait érintené, és sok országban ez áthághatatlan „Nono!".
Mindenesetre: rendkívül tanácsos kétszer is meggondolni, mielőtt idegenből jövő vállalatot befogadunk, vagy mint dolgozó, sorsunkat az ilyen szerencselovagok kezébe tesszük.

-pagony-



2001. január 03., szerda 07:55


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület