A január 9-i teljes holdfogyatkozás hazánkból (így Sopronból) is látható. De vajon mit is jelent ez? Erre a kérdésre választ az alábbi írás ad...

A Hold 3476 km átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során
változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat.

Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részből áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A
külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (teljes árnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye
a Hold felszínét.

A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg:

   1.Penumbrális holdfogyatkozás
          a Hold a penumbrán halad át
          csak nagyon nehezen vehető észre
   2.Részleges holdfogyatkozás
          a Hold egy része belép az umbrába
          könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is
   3.Teljes holdfogyatkozás
          az egész Hold áthalad az umbrán
          feltűnő jelenség a Hold változatos színe miatt

Vajon miért nincsen minden egyes telehold esetén holdfogyatkozás? A Hold pályája 5o fokos szöget zár be a földpálya síkjával. Így a Hold általában a földpálya síkja
alatt vagy fölött helyezkedik el. De a Föld árnyéka benne van ebben a síkban. Ha a telehold idején a Hold a sík alatt vagy fölött halad el, akkor nem következik be
holdfogyatkozás. Egy évben kétszer azonban a Hold áthalad a penumbrán vagy az umbrán, így két-három holdfogyatkozás is bekövetkezik.

A holdfogyatkozást a Föld egész éjszakai féltekéjéről lehet látni. Az összes fogyatkozás kb. 35 %-a penumbrális, amit még távcsővel is nehéz észrevenni. 30 %-uk
részleges fogyatkozás, és a maradék 35 % bizonyul teljesnek.

Egy teljes holdfogyatkozás során a Föld eltakarja az egész Napot a Holdról nézve. A Holdon lévő űrhajósok napfogyatkozást látnának (amit a Föld hoz létre). A
Föld körül egy fényes vörös gyűrű jelenne meg, mert látnák a korong peremén a napkelte és a napnyugta fényeit. Amíg a Hold teljesen az umbrában tartózkodik, a
földi légkör által megtört napfény éri csak el. De ez a fény először mélyen belemerül a Föld légkörébe, ami kiszűri belőle a kék színt. A megmaradt rész mélyvörös
vagy narancs színű, és sokkal halványabb, mint a közvetlen napfény. A Föld légköre megtöri a fény egy részét, ami így megvilágítja a Holdat.

A holdfogyatkozás teljes fázisa éppen a földi légkör fénytörése és színszűrő hatása miatt olyan érdekes és látványos jelenség. Ha a Földnek nem lenne atmoszférája,
a Hold teljesen fekete lenne egy teljes holdfogyatkozás során. Így azonban a holdkorong a sötétbarnától kezdve a vörösön át fényes narancs és sárga színekben
pompázik. Nagy vulkánkitörések után a teljes holdfogyatkozás nagyon sötét, mivel a Föld légkörébe jelentős mennyiségű hamu kerül. A Mount Pinatubo
kitöréséből származó por 1992 decemberében olyan sötét fogyatkozást hozott létre, hogy a Hold szinte láthatatlanná vált (lásd: Holdfogyatkozások és vulkánok).

A fogyatkozás kontaktusai
(az időadatok helyi időben szerepelnek - azaz UT+1 óra)

19:42:06 Az 1. fázis kezdete (részleges holdfogyatkozás)
20:49:43 A 2. fázis kezdete (teljes holdfogyatkozás)
21:20:36 A fogyatkozás közepe
21:51:39 A teljesség vége
22:59:07 A részleges holdfogyatkozás vége

A teljesség időtartama: 1 óra 2 perc 4 másodperc

Ez azonban mind csak elmélet. Senki se hagyja ki ezt a rendkívüli alkalmat, és szenteljen legalább pár percet a természet ezen tüneményére. A következőre ugyanis 2003. május 16-ig kell várnunk. A Stella Sopron, a Magyar Csillagászati Egyesület Soproni Csoportja egy rendkívüli észlelés keretében szeretettel vár mindenkit, aki távcsővel is szeretné megfigyelni a fogyatkozást. A helyszín: Harkai plató (kocsival a Campingnél tovább kell menni, majd jobbra le, az "autós gyakorlópályára"),  időpont: 18:30-tól.
 

Bacsi

Összeállítva Fred Espenak: Holdfogyatkozásról kezdőknek című cikke és az Albireo Amatőrcsillagász Klub anyagai alapján