CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 15., hĂ©tfĹ‘, Anasztázia, Tas napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Űrvadász  

Mikor eltűnik a Hold...


A január 9-i teljes holdfogyatkozás hazánkból (így Sopronból) is látható. De vajon mit is jelent ez? Erre a kérdésre választ az alábbi írás ad...

A Hold 3476 km átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során
változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat.

 A Nap, a Föld és a Hold helyzete a holdfogyatkozás idején.
A Föld két árnyéka a penumbra és az umbra.
(Nem méretarányos ábra.)

Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részből áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A
külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (teljes árnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye
a Hold felszínét.

A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg:

   1.Penumbrális holdfogyatkozás
          a Hold a penumbrán halad át
          csak nagyon nehezen vehető észre
   2.Részleges holdfogyatkozás
          a Hold egy része belép az umbrába
          könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is
   3.Teljes holdfogyatkozás
          az egész Hold áthalad az umbrán
          feltűnő jelenség a Hold változatos színe miatt

Vajon miért nincsen minden egyes telehold esetén holdfogyatkozás? A Hold pályája 5o fokos szöget zár be a földpálya síkjával. Így a Hold általában a földpálya síkja
alatt vagy fölött helyezkedik el. De a Föld árnyéka benne van ebben a síkban. Ha a telehold idején a Hold a sík alatt vagy fölött halad el, akkor nem következik be
holdfogyatkozás. Egy évben kétszer azonban a Hold áthalad a penumbrán vagy az umbrán, így két-három holdfogyatkozás is bekövetkezik.

A holdfogyatkozást a Föld egész éjszakai féltekéjéről lehet látni. Az összes fogyatkozás kb. 35 %-a penumbrális, amit még távcsővel is nehéz észrevenni. 30 %-uk
részleges fogyatkozás, és a maradék 35 % bizonyul teljesnek.

Egy teljes holdfogyatkozás során a Föld eltakarja az egész Napot a Holdról nézve. A Holdon lévő űrhajósok napfogyatkozást látnának (amit a Föld hoz létre). A
Föld körül egy fényes vörös gyűrű jelenne meg, mert látnák a korong peremén a napkelte és a napnyugta fényeit. Amíg a Hold teljesen az umbrában tartózkodik, a
földi légkör által megtört napfény éri csak el. De ez a fény először mélyen belemerül a Föld légkörébe, ami kiszűri belőle a kék színt. A megmaradt rész mélyvörös
vagy narancs színű, és sokkal halványabb, mint a közvetlen napfény. A Föld légköre megtöri a fény egy részét, ami így megvilágítja a Holdat.

A holdfogyatkozás teljes fázisa éppen a földi légkör fénytörése és színszűrő hatása miatt olyan érdekes és látványos jelenség. Ha a Földnek nem lenne atmoszférája,
a Hold teljesen fekete lenne egy teljes holdfogyatkozás során. Így azonban a holdkorong a sötétbarnától kezdve a vörösön át fényes narancs és sárga színekben
pompázik. Nagy vulkánkitörések után a teljes holdfogyatkozás nagyon sötét, mivel a Föld légkörébe jelentős mennyiségű hamu kerül. A Mount Pinatubo
kitöréséből származó por 1992 decemberében olyan sötét fogyatkozást hozott létre, hogy a Hold szinte láthatatlanná vált (lásd: Holdfogyatkozások és vulkánok).

Minden teljes holdfogyatkozás a penumbrális fázissal kezdődik, melyet részleges fogyatkozás követ. A teljes fázis után ismét részleges, majd penumbrális

fogyatkozás következik. A penumbrális fázist még távcsővel is meglehetősen nehéz észrevenni. A részleges és teljes fogyatkozás azonban könnyen megfigyelhető
szabad szemmel.


A 2001. január 9-i teljes holdfogyatkozás fázisai
(minden adat UT-ben! - azaz egy órát hozzá kell adni)

A fogyatkozás kontaktusai
(az időadatok helyi időben szerepelnek - azaz UT+1 óra)

19:42:06 Az 1. fázis kezdete (részleges holdfogyatkozás)
20:49:43 A 2. fázis kezdete (teljes holdfogyatkozás)
21:20:36 A fogyatkozás közepe
21:51:39 A teljesség vége
22:59:07 A részleges holdfogyatkozás vége

A teljesség időtartama: 1 óra 2 perc 4 másodperc

Ez azonban mind csak elmélet. Senki se hagyja ki ezt a rendkívüli alkalmat, és szenteljen legalább pár percet a természet ezen tüneményére. A következőre ugyanis 2003. május 16-ig kell várnunk. A Stella Sopron, a Magyar Csillagászati Egyesület Soproni Csoportja egy rendkívüli észlelés keretében szeretettel vár mindenkit, aki távcsővel is szeretné megfigyelni a fogyatkozást. A helyszín: Harkai plató (kocsival a Campingnél tovább kell menni, majd jobbra le, az "autós gyakorlópályára"),  időpont: 18:30-tól.
 

Bacsi

Összeállítva Fred Espenak: Holdfogyatkozásról kezdőknek című cikke és az Albireo Amatőrcsillagász Klub anyagai alapján



2001. január 05., péntek 22:37


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület