Hogy mik vannak?

Hány web-lap létezik tulajdonképpen?

A lehívható adatok óriási mennyisége gyakorlatilag már átláthatatlan. A University of California at Berkeley egyik tanulmánya szerint a közvetlenül elérhető web-felület már 2,5 milliárd dokumentumot tartalmaz, és naponta 7,3 millió oldallal nő. Ha ehhez hozzávesszük még az adatbankokat, intraneteket és hasonlókat, akkor már 550 milliárd dokumentum létezik, melynek 95 % nyilvánosan hozzáférhető.

Évente elképesztő számú 610 - 1000 milliárd e-mailt küldünk el.

Robotok - minden mennyiségben

Sony, a farkát csóváló robot-kutya tavaly meghódította a német piacot, és a Honda Motor japán Autógyár most a perfekt háziállat után robotembert is kínál megvételre, miután bejelentette, hogy még ebben az évben piacra dobja az első "emberi" robotot, amely átszámítva 204.000 márkába fog kerülni. Az első P3 prototípust, amely a végtagjaiban lévő apró komputerek és szenzorok segítségével úgy mozog majd, mint hús-vér példaképei, a Nihon Keiza Shimbun japán gazdasági lap információja szerint a Honda még ebben a hónapban bemutatja. A robot még lépcsőn is fog járni, sőt a kezében is tud valamit vinni, aminek nagy hasznát veszi idős emberek gondozásánál, vagy a háztartásban. Ehhez a jelenleg 1,60 méter magas robotot 50 százalékkal, kb. 60 kilóra le kell fogyasztaniuk. A Honda már ebben az évben kerek 100 robotot fog megrendelésre gyártani.

Hol van a Föld legnagyobb aranydepója?

Fort Knox Észak-Kentucky-ban ismeretesen a Föld legbiztonságosabb aranydepója, ahol az Egyesült Államok 2.000 tonna aranyat tárol. Ennél lényegesebb aranymennyiség nyugszik azonban Manhattan-ben, az Amerikai Állambank pincéjében. 10.000 tonna arany található itt, ami a világ aranykészletének egynegyede.

Múlhatatlanok-e a gyémántok?

Sajnos, a gyémántok sem múlhatatlanok, mert eléghetnek. Mivel tiszta szénből állnak, 900° feletti hőmérsékleteken maradéktalanul elégnek. Közönséges lakástűznél nem keletkezik ilyen hőfok, de nagy kiterjedésű tüzek esetén, mint amilyenek a san francisco-i első földrengés után, vagy a második világháború bombatámadásai alkalmával törtek ki, a hőség olyan nagy lehet, hogy még a gyémántok is elégnek.

Mikor fedezték fel a rágógumit?

Már a közép-amerikai mayák is ismerték a rágógumit. A spanyol hódítók 1518-ban találkoztak olyan prostituáltakkal, akik rágógumit rágcsálva vadásztak kuncsaftra. A mayák már sok évszázaddal korábban felfedezték a "chicle"-t, a sapodilla-fa tejszerű levét, amely levegőn gumivá keményedik és kitűnő ízű. Az amerikai William Wrigley jr. azonban csak sokkal később, 1870 után csinált ebből egy bomba üzletet.

Valóban intelligensebbek a rövidlátók?

Igen, a rövidlátás és az intelligencia összefügg - ezt tanulmányok bizonyítják. Összesen 157.748 izraeli újonc vizsgálata azt eredményezte, hogy a legalacsonyabb IQ-val rendelkező csoport 8 %-a, a legmagasabbal rendelkezőknek viszont 27,3 %-a volt rövidlátó. Viszont senki nem tudja, min alapul ez az összefüggés. A legrégibb magyarázat az, hogy intelligens gyerekek többet olvasnak, elrontva ezzel a szemüket. Ezen túlmenően azonban közismert, hogy egy génnek van köze a magas intelligenciához és a rövidlátáshoz.

Jobb-e a barna héjú tojás a fehérnél?

Nincs összefüggés egy tyúktojás héjának színe és minősége között. A tojás színe a tyúkfaj függvénye. Ha a tyúknak fehér fülcimpája van, fehér héjú tojást tojik, vörös fülcimpánál a tojás barna héjú. A barna héjú tojásokat tojó tyúkok azonban kevesebbet tojnak, ezért ritkább és ennélfogva drágább, de semmivel sem jobb a barna héjú tojás.

Honnan kapta a Tejút a nevét?

A Tejút, amelyet felhőtlen éjszakákon vékony fénycsíknak látunk, Napunkat és körülbelül 200 milliárd más csillagot foglal magába. Neve a görög mitológiából származik. Herkulest, Zeusz isten zabigyerekét Héra, Zeusz felesége etette, közben kidöntötte a tejet, így teremtve meg a Tejutat. A görögök "Kiklios Galaxios"-nak ("tejkör"-nek) nevezték és innen ered a "galaxis" szó is.