|
Dr. Molnár Eszter főorvos szerint sok az előítélet
A depresszió gyógyítható
Sok az előítélet
Nemzetközi előrejelzések szerint ebben az évtizedben
az egészségügy legsúlyosabb problémái a pszichiátriai, pszichológiai megbetegedések,
ezeken belül is a depresszió és következményei lesznek.
E prognózist tudomásul véve, tapasztalaton alapuló
meggyőződésem, hogy a szóban forgó betegségcsoport már az elmúlt évtizedekben
is rohamosan élre tört, s nagymértékben befolyásolta a lakosság életminőségét,
károsan hatott ki meglévő, krónikus betegségek lefolyására, vagy akár az
élet- és munkakörülményekre.
A depresszió elnevezést a laikusok nagy része
félreértelmezi, tévesen az elmebetegségek csoportjába sorolja, ezért a
kórkép felismeréséhez, megfelelő kezeléséhez sok előítéletet kell leküzdenie
az orvosnak.
Tisztázni kell tehát, mit értünk depresszió alatt.
A depressziós lelkiállapot lényege a küzdelem
feladása, a reménytelenség, kiúttalanság érzése, amely mind élettanilag,
mind lelkileg súlyosan veszélyeztető tényező. A szorongás pedig abban áll,
hogy helyzetünket megoldhatatlannak minősítjük, mert nem érzünk magunkban
elég képességet a veszélyeztető helyzet megoldására. A fel nem ismert és
kezeletlen szorongás, depresszió súlyos következményekkel jár, úgynevezett
„önkárosító” magatartásformák kialakulásához vezet, amelyek közül leggyakoribb
az alkoholizmus, a dohányzás, a drogfogyasztás és az öngyilkosság. Az elmúlt
évtized társadalmi, politikai, gazdasági átalakulása törvényszerűen a kóros
magatartásformák megszaporodását vonta maga után.
Ez a jelenség nagy terhet ró az amúgy is túlterhelt
betegellátó rendszerre (háziorvos, ügyeleti szolgálat, kórház, mentőszolgálat),
így aztán érthetően megnövekszik az itt dolgozók felelőssége. A szorongásos
roham, vagy pánikbetegség ugyanis legtöbbször súlyos szervi betegségre
jellemző tünetekkel jelentkezik, amelytől elkülöníteni csak részletes kivizsgálással,
az életkörülmények gondos elemzésével lehet.
Mit lehet tenni a betegség időben való felismerése
érdekében?
Először is nagyon fontos megfelelően tájékoztatni
a közvéleményt a szorongás és depresszió tüneteiről, őszinte és feltáró
beszélgetéssel megnyerni a betegek együttműködését, segíteni az előítéletek,
félelmek leküzdését.
A feladat tehát nem csekély. Éppen ezért az egészségügynek
a tájékoztató, felvilágosító tevékenységéhez nagy segítséget nyújthat a
tömegkommunikáció.
A felderített betegség gyógyítása szakorvos feladata,
mégpedig pszichiáter foglalkozik megfelelő szaktudással, gyógyszeres lehetőségekkel
felfegyverkezve a betegek eredményes kezelésével.
Ma már valóban hatékony, teljes gyógyulást eredményező
gyógyszerekkel rendelkezünk, amelyek segítségével elkerülhetők a visszafordíthatatlan
állapotok, következmények kialakulása, tehát érdemes végigjárni azt az
utat, amely a háziorvosi rendelőtől a pszichiáter szakorvosig vezet.
Az egészségügy megfelelően felkészült. A lakosság
részéről elvárt követelmény a cél érdekében az, hogy fokozni kell az egyéni
felelősséget, felismerve és átérezve az önmegfigyelést, illetve alkalmasint
a környezetre való odafigyelést. Az izoláció, a közös problémáktól való
elfordulás hibás magatartás, káros következményei az egyénre hatnak
vissza.
Összefoglalva tehát: a depresszió betegség, lelki
zavar, amely eredményesen gyógyítható.
Dr.
Molnár Eszter
belgyógyász főorvos
2001. január 25., csütörtök 11:14
|
