|
Közélet |
|
Zöld út a békének, a zöld
szigeten
Igen az ír
békére
Észak-Írország és az Ír Köztársaság népe nagy többséggel igent mondott
a nagypénteki rendezési tervre a május 22-én megtartott népszavazáson.
A tartományban 71% szavazott igennel, 29% nemmel. A köztársaságban az
igenek aránya 94% volt. Hallgassanak végre a fegyverek, a gyűlölködést
váltsa fel a megbékélés! Erre voksoltak az ír sziget polgárai. A
katolikus Írországban nem volt kétséges, hogy a polgárok elfogadják a
húsvét előtt kötött egyezményt. Ulsterban viszont egyáltalán nem volt
egyértelmű, hogy a brit koronához hű többségi protestánsok áldásukat
adják a dokumentumra. Itt Magyarországon sokan nem is tudják, hogy mi
az oka az ír szembenállásnak, és hogy a referendumnak milyen
következményei lehetnek a zöld sziget életében. Dr. Mohai
Lászlót, Magyarország dublini nagykövetét az ír múltról, jelenről
és jövőről kérdeztük:
- Milyen történelmi okai vannak az ír szembenállásnak?
- A szembenállásnak nagyon sok oka van. A gyökerek nem a XX. században
lelhetők fel, hanem sokkal mélyebbre nyúlnak, még akkor is, ha a
sziget felosztása - amely formailag a konfliktust megjeleníti - e
század elején, 1921-ben történt. Mégpedig vallási alapon; úgy, hogy a
katolikusok lakta többségi 26 grófság képezte a jelenlegi Ír
Köztársaság alapját, és a protestánsok által többségben lakott hat
északi grófság került az Egyesült Királysághoz, Észak-Írország néven.
Ezért a szembenállás sokkal komplexebb, mint ír-angol, vagy
protestáns-katolikus. Azért ez a két fő vonal, és ez szövődik
egymásba. Az írek ma is azt mondják, hogy ők tulajdonképpen egy 800
éves angol gyarmati uralom alatt éltek. Ennek számos borzalmas
történelmi eseménye volt: vérbe fojtott felkelések, megtorlások.
1845-48 között volt egy nagy krumpli-vész. Az íreknek nagyon sokáig ez
volt a legalapvetőbb élelmiszerük. Egy bizonyos betegség miatt három
éven keresztül nem volt termés, és az éhínség miatt hatalmas számú ír
vándorolt ki, vagy halt éhen. Az írek között nagyon sokan vannak
olyanok, akik ezt a britek számlájára írják. Amikor 1921-ben
kettéosztották a szigetet, azóta beszélnek arról, hogy az északi
részen a katolikusokat rendkívül keményen megkülönböztetik. A gyökerek
tehát nagyon mélyek. Ezek az ellentétek mélyen bennük élnek.
Érdekes viszont az ír-magyar rokonszenv kérdése. Néha arra gondolok,
hogy amikor azt kérdezik, hogy miért van a két nép között ilyen -
majdnem irracionálisnak tekinthető - szimpátia, azt szoktam mondani,
hogy az egyik ok biztos az, hogy annak idején a magyar válogatott
tönkreverte az angol válogatottat.
- Melyek lesznek a már elfogadott egyezségcsomag Dublinra vonatkozó
legfőbb előírásai?
- A lényeg az, hogy a megállapodás szerint módosítják az ír alkotmány
két olyan paragrafusát amely mindezidáig arról szólt, hogy a
köztársaság alkotmánya a sziget egészére hatályos, tehát az ír
fennhatóságot 32 grófságra terjesztették ki. Ez az, amit Dublinnak
meg kell változtatnia.
- A választópolgárok csaknem 95%-a támogatta Írországban a
csomagtervet. Jelentheti-e ez azt, hogy a politikai szintér szélére
sodródnak a szembenállás legmarkánsabb képviselői?
- Feltétlenül! Ez a közeledés, az abban foglalt megállapodás nem
pártok és kormányok közti egyeztetések eredményei, hanem a
népszavazást követően ezt egyértelműen a nép akarataként lehet
felfogni. A legfőbb jogalkotó a nép. Most már senki sem hivatkozhat
arra, hogy ők a kormányok akaratával mennek szembe, és nem a nép
akaratával. Már nem mondhatják azt, hogy akcióikat a nép akaratával
követik el.
- Melyek Észak-Írországban a referendum utáni legfőbb
teendők?
- Már megindult a kampány a júniusi általános választásokra való
felkészüléssel. Ezt követően egy kormányhoz hasonló végrehajtó
hatalommal rendelkező testületet kell felállítani. Az első teendő az,
hogy a kampány során a pártok között ne éleződjék ki a feszültség.
Fontos kérdés az is, hogy a félkatonai szervezetek hogyan hatják végre
az előírt lefegyverzést. Nehezíti a helyzetet az, hogy az IRA nem
tette világossá, és egyértelművé a fegyverinek leadását. Ezen áll,
vagy bukik minden.
M.M.
| | |
