|
Kálvin
János szoboravatás Sopronban
Kutas László igazán míves alkotása az Egerben található Kálvin mellszobor
mása. A soproni református templom bejáratánál elhelyezett szobrot a művész
református családi indíttatásból ajándékozta a városnak.
Az avató ünnepség első részében Márkus Mihály, a Magyar Református
Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke tartott istentiszteletet, a
soproni református templomban.
Az ünnepségen az egyházi méltóságok és a város polgármestere mellett
résztvett a megyei közgyűlés elnöke.
|
|
Az alkotó, Kutas László, dr. Márkus Mihály püspök társaságában
|
A zsúfolásig megtelt templom hallgatósága számára a püspök az Apostolok
cselekedetei "…és tanúim lesztek…" versét idézte
Dr. Márkus Mihály püspök a hitnek és a hamis elvárásoknak közös idején
elhangzott - ma is időszerű - jézusi mondat, kapcsán szólt a tanúság, a
vallomástétel fontosságáról. Az idézett mondat rokon, az "itt állok, másként
nem tehetek" megértett, megélt és elfogadott igazságával. Ennek az igazságnak
egyik legnagyszerűbb példáját Kálvin János élete jelenti, aki a "mindig
korszerűtlen" önfeláldozást választotta az önmegvalósítás helyett.
|
|
Dr. Márkus Mihály püspök, Ivanics Ferenc a GyMS Megyei Közgyűlés
elnöke, dr. Gimesi Szabolcs polgármester, Szokolay Sándor zeneszerző
|
- Ha a református templom bejárata melletti Kálvin szobor minden
előtte elhaladóban feltámasztja a tanúságtétel fontosságának üzenetét,
akkor már nem volt hiábavaló a művész munkája - mondta dr. Márkus Mihály
püspök az ünneplőknek.
Az istentisztelet után került sor a református templom bejáratánál
Kutas László szobrászművész alkotásának leleplezésére.
Ezt megelőzően dr. Márkus Mihály püspök szólt Kálvin Genffel, majd
Magyarországgal való találkozásairól.
Különös találkozás történt Kálvin és Magyarország között. A néhány levelet,
néhány személyes látogatót leszámítva, életében Magyarországgal viszonylag
kevés kapcsolata volt, de aztán a XVI. század második felében és azt követően
"idáig lopózott, itt talált lakozásra napnyugati Kálvin tilalmas tanítása".
Adósunk még a történelem, és a néplélek ismerete azzal, hogy mi lehetett
annak oka, hogy a különböző, egymástól alig eltérő reformátori irányzatok
közül miért Kálvin tanítása vált oly markánsan a magyar reformátusság évszázados
megformálójává és mai tartásának - már alig ismert és mégis megragadható
- alappillérévé.
Kálvin és Sopron kapcsolatáról szólva a püspök elmondta, hogy a templom
sarkánál, utak kereszteződésében elhelyezett mellszobor a szimbólumok örök
nyelvén szeretné elmondani, hogy Kálvin nem a múlt öröksége, hanem kortársunk.
Kálvin újrafelfedezésre vár minden nemzedéktől, és az itt álló szobor
jelképezi, hogy kortársunk akar lenni az Isten országa építésében abban
a kettősségben, hogy földi életünk célja önmagunk és Isten megismerése.
Ezt követően - idézve a Soli Deo Gloria jelmondatot - a püspök
leleplezte Kálvin János mellszobrát.
A szobor leleplezését követően dr. Szarka László a soproni Kálvin Kör
elnöke megköszönve Kutas László művésznek az alkotást elmondta, hogy Mátészalka,
Budapest, Szeged után Sopron a negyedik magyar város, ahol szobrot kapott
a 16 századi, az egyházat megújító reformátor alakja.
Utalt arra, hogy Kálvin népszerűségének titkát legtalálóbban Illyés Gyula
fogalmazta meg, abban az idézetben, amelyet a Soproni Kálvin Kör megalakulásakor jelmondatául választott:
"Hiszed, hogy volna olyan-amilyen
magyarság, ha nincs - Kálvin?
Nem hiszem."
- Annak is oka van, hogy mind a négy szobor avatására a legutóbbi két
évben került sor. A reformáció hatására nemcsak az egyház újult meg, hanem
új társadalmak nőttek ki a régiekből. Genf sugárzó európai központtá vált.
Mi, református magyarok ma azt is kifejezzük Kálvin iránti tiszteletünkkel,
hogy hittel, bizalommal nézünk az európai jövő elé. A városnak ez az újabb
ékessége nemcsak rólunk, hanem hozzánk szól. Kálvin a Deák tér és Csatkai
utca sarkáról szemmel tartja, hogy úgy élünk-e és akként tesszük-e a dolgunkat,
mi soproniak, ahogyan az Istennek tetszik. A Genfben meghonosított szigorúságtól
nem kell tartanunk, bár a ha körül- és magunkba nézünk megállapíthatjuk,
hogy sokszor nagy szükség volna arra is.
Négy és fél évszázad eltelt a protestáns és katolikus szétválás óta,
bennünket a Kálvin szobor nem elválaszt soproni katolikus testvéreinktől,
hanem mert jobbik énünket erősíti, ezért még jobban összeköt velük
- mondta köszöntő beszédében dr. Szarka Gábor elnök.
té
2001. március 04., vasárnap 20:56
|
