|
Közélet |
|
Wälder József
emlékére
Emléktáblát avattak múlt hét végén a soproni Városháza falán, az
egykori városi főmérnök Wälder József emlékére. A városi
önkormányzat és a Városszépítő Egyesület által közösen állított
emléktábla Sz. Egyed Emma szobrászművész keze munkáját dicséri.
A domborművet a városi önkormányzat nevében Kóczán Zoltán, a
Városszépítő Egyesület nevében dr. Kubinszky Mihály, a neves
építész leplezte le, s Wälder József munkásságáról is utóbbi
emlékezett meg szép szavakkal.
Lapunkban Kubinszky professzor már ismertette Wälder munkásságát,
érdemeit, idézzük most tehát a Soproni Napló c. napilap 1913.
június 29-i, vasárnapi számának 2. oldaláról azt a majd' kolumnás
cikket, mellyel a lap szerkesztősége köszöntötte Wälder Józsefet az
alkalomból, hogy 25 éve lépett a város szolgálatába.
(A Soproni Napló cikkét betűhíven, a korabeli helyesírás
szerint
közöljük.)
Wälder József
"F. é. junius 30-án lesz 25 éve annak, hogy Sopron város Wälder József
főmérnökört - mérnökévé választotta. Erről a 25 évi működésről
óhajtunk megemlékezni.
A hivatali élet egyhangusága nem sok eredményt tudna felmutatni az ő
cselekvőképessége és szorgalma nélkül. Műszaki működésének
legfényesebb sikerét akkor érte el, mikor a város szabályozási tervét
elkészitette, oly szaktudással és körültekintéssel, hogy Palóczy Antal
- ki e téren kiváló szakember - semmi kifogásolni valót nem talált
azon, sőt dicséretét fejezte ki Wäldernek.
Alighanem ez volt az első egységes városszabályozási terv hazánkban és
ez adta meg az impulzust más városoknak is arra nézve, hogy ily
tervvel századokra kiható fejlődésük irányát megszabják.
Büszkék lehetünk főmérnökünkre, ki e terv fontosságát fölismerve,
tanulmány tárgyává tette s ugy oldotta meg, hogy azt nemcsak a magyar,
hanem a külföldi városok is megirigyelhetik. (...)
Szabályozási tervünk egyik eredménye a vasuti sor, hol a házak
homlokzata a vasuti sinektől mintegy 40 mtr távolságra esik; ennek
nemcsak az az előnye, hogy a lakók füst és portól megkiméltetnek, de
az átutazóknak is szép áttekintést enged meg. Berlin, Bécs s más
világvárosok éppen abba a hibába estek, hogy sok helyütt szük utcákon
halad végig a vonat, a mi már magában véve is - eltekintve a
kellemetlenségektől - sok szerencsétlenségnek volt és lesz
okozója.
Ugyancsak ezen terve teszi lehetővé, hogy a lőverek most oly nehezen
járható sikátorait - rendre kényelmes - betegek s öregek által is
könnyen megjárható, kevés lejtéssel biró utak váltják fel. És lehetővé
teszi, hogy a különben eloszthatatlan szük telkek egyesitve
parcellázhatók, a nagyobb telkek, mint pl. a Meyne és Schreiner-féle
mezőgazdasági telkek építőtelekké alakithatók át - belekapcsolódván a
meglevő városrészbe, mintegy kijelölve a későbbi fejlődés irányát.
Nem lesz érdektelen, ha az olvasót végigvezetem a nagy körut
hálózatán, mely tulajdonképpen a meglevő utak felhasználásával már
kezdetét vette s a szabad területeken már itt-ott épült házak által
határoltatik. Ennek egyik határát vagyis szegélyét képezik a
szőnyeggyár munkásházai, a honnan jobbra haladva az Ikvához ér s ott
végződik; balra meg a sörgyár felé indulva, utba ejti hol jobbról, hol
balról a csapatkórházat, a Széchenyi szeretetházat, egy darabig a
felső lővert, honnan ügyes kanyarulatokkal a Deák-kuti vendéglő
mellett a Hild-villa közelében már megépült uj uthoz csatlakozik. A
városliget mellett elhaladva, a Kőszegi-uthoz ér, s a Fapiac,
Hid-utca, Bástya-utca, Bécsi-ut és az óuszodán alul a káposztás
rétekre kanyarodik s művészies kiképzéssel a déli vasut állomása előtt
megszünik.(...)
Megemlitendő, hogy a szabályozás fokozatos végrehajtása a városnak
megterheltetésével nem jár, mert az utakat, tereket a tulajdonosok
ingyen engedik át. Az átengedett területek elveszett értéke pedig a
felosztás utján beálló értéknövekedés által az adakozónak bőségesen
megtérül.(...)
A váfrosrendezések tana a modern tudományok egy uj ága, melyről
hazánkban csak most, a külföldi egyetemeken néhány év előtt állitottak
föl tanszéket.
Wälder József hozta be az utak kátrányozását, mely olcsósága mellett
célszerünek bizonyult: kedves szomszédaink - a bécsiek - rögtön
utánozták s azóta alkalmazzák is. Hasonlóképpen hazánk nagyobb városai
is ezt teszik s már többször érkeztek ide műszaki emberek ezt az
eljárást tanulmányozni. Ő tervezte a siketnéma-intézetet s a most
épitendő kórházat is, melyet a budapesti közegészségügyi tanács
megdicsért és elfogadásra ajánlott.
Mikor egy ilyen kiváló szakember eredményes munkásságáról részben
beszámoltunk, tesszük azt azzal a reménnyel is, hogy a műszaki
tevékenység értékét városunkban talán ezzel is emeljük.
Sorainkat azzal zárjuk, hogy Sopron város nagy köszönettel tartozik
Wälder Józsefnek, ki megérdemli, hogy munkásságának 25-ik évfordulóján
üdvözöljük, üdvözöljük pedig ne csak a nagytudásu szakférfiut, de a
szinmagyar jóbarátot is."
Kép és szöveg: Németh
Péter
| | |
