Valahol éjfélt üt az óra. Ez természetesen semmi különöset nem jelent. Az óráknak az a jellemző tulajdonsága, hogy éjfélkor ütnek egyet. Esetleg tizenkettőt. Vagy csipognak egyet halkan. Esetleg csöndben vannak, miközben mérik tovább az időt. Persze úgy már egészen másként fest a dolog, ha egy egyetemista épp Sopronban tölt egy hétvégét. A pesti hatalmas forgatag és fények után érdekes dolog éjfél után sétálgatni a belváros utcáin. Főleg, ha az egész sötét. Megvan a maga hangulata. Érdemes kipróbálni. Persze lehet, hogy a legtöbben nem akarnak belevágni egy ilyenbe, mert mégis milyen dolog az utcán ok nélkül fel-alá császkálni.
Mert mi értelmeset lehet vasárnap hajnalban csinálni? Természetesen nagyon sok mindent. Ja, hogy Sopronban? Nos, ez már fogósabb kérdés. Akármilyen furcsa, itt is nagyon sok lehetőség közül választhatunk. Egy idő után azonban meg lehet unni a szabadság szardíniásdoboz feelingjét; a 25 éven felüli, ütemes zenére vonagló, kikent arcú nők látványa pedig csak egy night klubban dobna fel. Mondjuk, ott sem, akkor már inkább fiatalabb csajok. Maradna tehát a vendéglátóipari szakhelyiség, hagyományos nevén kocsma. Ismerőseim szerint a három legjobb (sorrend nélkül) a mély, a vízesés és az angol. De az sem való minden hétvégére. Ja, lehet tévézni is, de a filmekkel megszakított óvszer- és samponreklámokból elegem van, köszönöm. Vagy lehet találkozni egy ismerősnél, és ott jót dumálni. E hétvégén ez utóbbi mellett tettük le a voksot. De mint minden jónak, ennek is vége szakad egyszer. Éjjel kettőkor elbúcsúzunk egymástól, és irány a város!
Egy kocsi húz el mellettünk, hangosan bömböl kifele a zene. A Fő tér felé közeledve éneklés csapja meg a fülem. Felnőttek vonulnak enyhén ittas állapotban az utcán, dalolnak. Már ha ezt dalolásnak lehet nevezni. Énekelnek. Azaz próbálnak énekelni. Az egyik fehérruhás férfi majdnem elesik, belekapaszkodik a Városháza előtt álló emelvénybe. Haverommal haladunk tovább. A megszokottnál is erősebb vizeletszag fogad minket a Tűztorony alatt. Pedig már felkészülten jó előre veszünk egy nagy levegőt, hátha meg tudjuk úszni. De nem. Pár utcával arrébb leállunk egy kicsit beszélgetni. A fehérruhás jön velünk szembe, már sokkal jobban megy neki a járás. Látszik, hogy idáig gyakorolta. Nemsokára hazaérek, ágy, alvás. (Ebben a sorrendben.)
Persze a vasárnap az vasárnap. Nemcsak a hajnal izgalmas, hanem a kora este is. Van egy híres-hírhedt mise. Fedőneve: "félnyolcas". Így egybe. Hihetetlen, de fél nyolckor kezdődik a Szent György templomban. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan hallottak már róla. Igazi ifjúsági mise, "zenekari" kísérettel. Régen gitáros misének hívták, azonban most már van furulya (fuvola?) is, meg néha dob, és rengeteg gitár. Rengeteg fiatal. Aki rendszeresen idejár, látásból ismeri már a többieket. Nálam nagyon bejön, már csak a szép emlékek miatt is. Pesten is van hasonló, szintén rengeteg emberrel, de azért mégiscsak a hazai az igazi.
Persze eddig elég kevés olyan mise volt, amelyen ne csörrent volna meg egy mobil. Még el sem kezdődött az egész, máris elkezd pittyegni egy Nokia. Méghozzá az ébresztés. Ilyenkor persze az összes fej hátrafordul, ez eléggé zavaró lehet. Főleg, mert a 'tettes' mögöttem állt. Elkezdődik a mise, Bindes atya egyedül jön ki, minisztránsok nékül. Ilyet eddig még sohasem láttam, de szerencsére nem sokáig tart ez az állapot. Az olvasmány első mondataként felhívnak néhány fiatalt ministrálni.
Mise után megyek hazafele. Az egyik kereszteződésben két kiscsaj búcsúzkodik: "Milyen lesz a hajad holnap?" "Majd a fodrászom megcsinálja reggel, nem tudom." "Ba***g, ezzel nem sokat segítettél." Mert ugye holnap (is) Pünkösd ünnepe, bérmálkozni fognak. Imho. Átcaplatok a Templom utcát borító sár jellegű képződményen. Széchenyi István éppen beszélget valakivel. A melósok böhöm nagy reflektorokat állítgatnak, az éjjeli forgatás előkészülete javában zajlik. A statiszták már beöltözve csevegnek a Fő téren, éppen ételosztás van. Mindenki kap egy szép nagy szelet kenyeret. Aztán elkezdődik a munka. Lépek haza, mert ugyan jó dolog a vasárnap, lehet császkálni, meg minden, de ettől még nem áll meg a Hallgatók Oktatói Véleményezése, és vasárnap után jön az új hét, a maga nehéz vizsgáival.

Bacsi