CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 21., kedd, Konstantin, András napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Csak kérdések, válaszok nélkül:
Donáth Péter kiállítása.

A június 9-én megnyílt négy Körmendi-Csák Galéria-beli kiállítás közül messze a legproblémásabb Donáth Péter művészete, aki 1996-ban, 58 éves korában távozott végleg közülünk.


A katalógus ismertetője írja róla, hogy 30 évvel halála előtt minden korábbi művét megsemmisítette. Érdekes módon így a kiállítás számomra, aki korábbi alkotásait nem ismertem, eleve felteszi a kérdést: milyen lehetett azelőtti alkotói korszaka? Miből váltott ebbe az irányba?


Az után - látható módon - a felületek, felületi formák esztétikuma izgatta, ennek rendelt alá minden egyes formát, mely spontán vagy tudatos módon alakítva kezei közül kikerült.


Már az nagyon sokat elmond az alkotójukról, hogy a nagyon vegyes technikával és különböző témában született műveknek nincs címe. Vannak erőteljesebb, konkrétabb, szűkebb, és vannak szabadabb asszociációra alkalmat nyújtó formai elemek, de címük egységesen "Cím nélkül".


Magam inkább kérdéseknek érzem ezeket a falon és posztamenseken elhelyezett, papírból, fadobozból, antikolt, patinázott gittből, műanyagből (polimerizált plextol) és gyűrt vászonból, festékporból készült műveket.


A néző fantáziájára bízza - immár posztumusz - a kiállító azt, hogy mit lát a felgyűrődött és a patinázott alakban kiemelt formákban, melyek a legtermészetesebb alakzatokban, a föld, a kő, a fák valóságban is biztosan megtalálható alakjaiban keltik az ismerősség látszatát.


Ugyanakkor ezek a kérdések, melyek a művész korszakaitól függően különböző módon kerülnek elénk, nem erőszakosak, sőt néha még a feleletet is megadják korán elhúnyt alkotójuk kérdéseire, amikor a mázolt fáról, az egyszínű fekete tábláról vagy máshonnan már pereg lefelé a rossz kötőanyaggal felvitt szín. Emlékszem, az egyik grafikai biennálén láttam ilyen provokatív fekete egyszínűségeket, melyek visszatérő módon tudakolták az élet alaptéziseit.
- DI -



2001. jĂşnius 12., kedd 20:26


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület