CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 23., csĂĽtörtök, Dezsö napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Szomszédvár - Régió  

Tizenkét éve készül - Az ember tragédiája

Jankovics Marcell pár órája


Június 18-án járt Szombathelyen Jankovics Marcell. Videofilmet hozott magával, melyen a rajzfilmrendező Madách Az ember tragédiája című drámájából készült rajzfilmjéből láthattunk részleteket (természetesen összefüggő, több színből álló részleteket, nem összevissza kapkodásra gondolok).
Az est a szombathelyi Művészetek Házában kétrészes volt, a vetítés után szünet, majd beszélgetés következett. (Az alkotó számára a szünet sem jelentett pihenést, a teraszon a televíziósok készítettek vele interjút - amellett, hogy a kamera az esten is jelen volt...)
Jankovics Marcell rajzfilmje azért készül úgy, mint a Luca széke, mert amikor elfogy a pénz, abbamarad a munka - ha újra van pénz, folytatódik. Elmondta, hogy dolgozott például Walt Disney Eszeveszett birodalom című rajzfilmjében, felkérésre, s az ott kapott jó pénzt is beleforgatta Az ember tragédiájába...
Egyszeri megnézés nem elég, persze, a Tragédiából, ezt mindenki tudja, s az alkotó maga is úgy képzeli, hogy majd videón forgalmazva iskolák részére is elérhetővé válik, és hozzájárulhat a magvas mondanivalókat tartalmazó irodalmi remekmű jobb megértéséhez, alaposabb elsajátításához.
A színek "összevissza" készülnek, nem sorrendben. A nyitó szín, a Paradicsom, azért már megvan. Itt 3D-s módszerekkel, azaz számítógépes grafikai eljárásokkal is operál a szerző, hiszen olyan képszerűséget egyszerű rajzfilmes megoldásokkal nem tudott volna elérni, amelyeket viszont a digitalizálás már rendelkezésére bocsát az alkotónak - említette példának Jankovics Marcell a "ködbe veszejtés" látványkivitelezését.
A Paradicsom igen "jól sikerült" - tanúsíthatom, és teheti ezt minden néző, aki ott volt azon az estén; és voltunk sokan, állni is kényszerültek. Csodálatos áttűnések... remekbe szabott jelképek, tömör, mégis világos szimbólum-megjelenések... Igaza van Jankovicsnak, ezeket a jeleneteket valóban megérteni legjobb lesz majd videón újra és újra megnézve. Lucifer mesterkedései, Lucifer "megjelenési formái"... az emberek "megtestesülése" - ahogyan a mindenségbe teremtett tökéletes, isteni lélek-alakokból lenehezülnek testivé, s attól kezdve már köti őket az anyag korlátozottsága... Hihetetlen gyors, mégis átlátható, világos átváltozások - szinte ahogyan az emberben megszületnek a gondolatok, s váltják egymást, úgy látjuk Madách gondolatait képben megvalósulni. Mindeközben természetesen az eredeti, veretes szöveg hallatszik, jeles színművészek tolmácsolásában.
A többi színben a képzőművészeti eszközök alkalmazásával éri el a rendező, hogy jobban "képben legyen" a néző, azaz: egyiptomi szín - közismert egyiptomi régészeti emlékek alkalmazása, "megmozgatása"; római szín - híres római szobrok, épületek felhasználása stb. Kepler középkora metszetes rajzú; olyan érzés nézni, mintha egy régi, illusztrált könyvet lapozgatnánk - ha ellátogatnak a szombathelyi egyházmegyei múzeumba, a tárlókban vannak is ilyen könyvek például (természetesen nem kepleri témában).
Már a néhány bemutatott színből is látható: igen igényes, nagyon komoly munka folyik itt - immáron tizenkét éve, és ki tudja, mikor lesz végleg készen.
Nézői kérdésre sor került egy kis "szexusbéli" kitérőre is, ugyanis egy hölgy észrevételezte, hogy bőven megjelenik a műben a férfi-nő kapcsolat. Madáchnál is így van ez, mint tudjuk, hiszen a férfi-nő alapvető különbsége, s az ennek ellenére mégis együvé tartozása vonul végig a drámán - érzékelhető ez a rajzfilmből is, természetesen. Azután megtudhattuk, hogy Jankovics Marcell eredetileg nem filmesnek, nem is rajzfilmesnek, hanem régésznek készült. Kiderült az is, hogy Öcsödön volt kitelepítve. Beavatott ifjúkora film-mániásságába is, azaz: volt film, amit számtalanszor újra és újra megnézett a moziban. (Nincs ez másként a mai filmrajongó fiatalokkal sem, szülők pénztárcája tudja! - a szerk.)
Ezek most csak villanások, amikről szóltam - az igazi hangulatot az ott-lét jelentette. Lehet, hogy kölcsönösen megsértődnének a párhuzamba állításon - remélem, nem(!) -, de nekem egyértelműen Hankiss Elemér jutott eszembe Jankovics Marcell mondatait hallgatván. Nem tartalmukat illetően, hanem lényüket szemlélve. Mindketten tudós elmék, mindketten szem előtt vannak, mindketten hatnak a közéletben - s mindkét férfiúra az oldott, kötetlen, szabad előadásmód, a nyíltság, a hallgatóság tisztelete és egyenrangú félként kezelése a jellemző. Jó érzés volt élőben hallgatni most Jankovics Marcellt, valamikor az év fordulóján Hankiss Elemért.

- gyöngyös -

Anyagaink a LAP Stúdió támogatásával készülnek.



2001. június 24., vasárnap 15:10


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület