CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 29., péntek, Aguszta napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Soproni Ünnepi Hetek  

XIII. Soproni Érembiennálé

A Lábasházban nyílt meg, az immár 1977 óta tradicionális Érembiennálé. A kiállítást, miután Nemes András múzeumigazgató köszöntötte a polgármester urat és a jelenlévőket, Ivanics Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. 97 művész mutatja be munkáit, míg a kisteremben Holdas György szobrászművész, az 1999. évi XII. Érembiennále "Ferenczy Béni-díj" nyertesének önálló kamara-kiállítása tekinthető meg.


Átadásra kerültek a XIII. Országos Érembiennáléra a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által felkért szakértői zsűri döntése alapján odaítélt díjak.
Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata nagydíját és a Ferenczy Béni-díj érmet Ligeti Erika szobrászművész,
a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériuma díját Soltra E. Tamás szobrászművész,
a "Civitas Fidelissima", a leghűségesebb város, Sopron MJV Önkormányzatának díját Szöllőssy Enikő szobrászművész,
a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díját Szentirmai Zoltán szobrászművész,
a Rendezőbizottság díját Kótai József ötvösművész,
a Pro Kultúra Sopron Kht. díját Szabó Virág szobrászművész,
a Magyar Éremművészetért Alapítvány díját Horváth László szobrászművész,
a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Érem Szakosztályának díját Sipos Mariann szobrászművész
a Magyar Szobrász Társaság díját Sipos Barbara szobrászművész,
Szabó Géza ötvösmester díját Szabó Imrefia Béla szobrászművész,
Kótai József ötvösmester díját a legfiatalabb alkotó: Bohus Áron ötvösművész,
a Roisz Alapítvány díját Pucsek Viktor kapta.

Most nézzünk néhány szubjektív szempontot, hogy mi is látható a Lábasház emeletén?
Nem mondok semmi újdonságot azzal, ha azt állítom, hogy kevés szabadabb terület látszik a művészet horizontján, mint ez az egykor annyira, már nevében is kötött műfaj. A zsűrik és szakértők a kisplasztika és a szabad-művészetek minden "egyéb" címkével jelzett anyagát itt látszanak elhelyezni.


Hál' Istennek, azért még akadnak valóban szép érmek ezen a kiállításon. Azok pedig, akik ilyen "ál-érmeket" is engednek kiállítani, gondoljanak bele, mi lenne, ha ilyenekkel lenne kitömve a nadrágzsebük!
Az idei kiállítás nemcsak megjelenés formájában hozta az eddig is megszokottat, de érdekes paradoxonokkal szolgált: egyre többen használják mások formai ötleteit, míg az ötletgazdák, korosodva, "megérve", visszatérnek a klasszikus formákhoz, már csak a megrendelések miatt is.


Magam méltatlan dolognak tartom, ha egy munkaigényes, művészi érem mellé kiselejtezett kosarakat és ezüstözött rongydarabokat helyeznek el a rendezők (lett légyen az alkotónak bár "arany keze"). Arról nem is beszélek, ha egy selejtes darabot egy kitalált cím "dob fel".
Tartalmában sem egyértelmű ez a kiállítás. Nagyszerű telitalálatok, szó- és szimbólum-értő és a megbotránkoztatás határát erősen súroló darabok szomszédolnak a vitrinekben.


Nehogy bárki is azt higgye, hogy minden szabadságnak ellensége vagyok! (A illusztrációk is "vegyesek", de mind az általam jónak tartottak közül valók.)


Külön érdekesség a kisteremben látható kamarakiállítás Holdas György szobrászművész márvány-érmeiből. A "bányász érmektől" kezdődően tisztán látható egy értékkereső magatartás, mely nem mentes az iróniától, a magvas gondolatoktól, a szomorú mosolytól egészen a torz vigyorig. Egységes világkép, némi szimbolikus képzavarral, de ehhez mindenkinek, a művésznek is joga van. Ő is ember.


Végülis a Lábasházban az folytatódik, ami elkezdődött 24 évvel ezelőtt. Gondolom, nálam avatottabbaknak a feldata megfontolni, mit engednek az közönség elé. Ha azt mondom, hogy korszerű ez a kiállítás, akkor találóbb jelzőt nem is tudok mondani. Ugyanazt látjuk a művészetben, amit a mindennapi életben: mindenki saját maga válogat, hol értéket, hol pedig mást választva, többnyire segítség nélkül. A válasz pedig tovább kereshető: mit kezdünk a nagy szabadságunkkal? De ezt kérdezte már máshol más is.
- DI -



2001. június 25., hétfő 10:55


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület