Befogad és kitaszít a világ
Mácsai Pál és Huzella Péter Villon-estje

A kissé haramia pózba merevített magiszter Francois keszeg figurája - bő útiköpönyeg, oldalán tőr, sebhelyes lebiggyesztett száj - a Villon-versek legelső 1489-es, nyomtatott kiadásából való. Kortársai, a kevésbé tanultak, kevésbé trágárak és kevésbé gyilkosok (bár ez utóbbit ki tudja?), az aggasztó kortünetek felsorolása és az emberi állapotok feletti konvenciózus siránkozásun nem jutnak túl. Nem tudnak, vagy nem akarnak... és kérdezhetjük (ma, 2001-ben), minek is tették volna?

A társadalomból kitaszított és lázadó Villon - az elátkozott, sorsüldözött, diabolikusan mélyre bukott voltában - ne a kor kifejeződését keressük. Sokkal inkább magát a költőt. Meg nem válogatott szavaival, személyes iszonyattal versbe nyögött, egyéni halálfélelmével, könyörtelenül őszinte és példátlanul botrányos cinizmusával. Saját maga igazságával.
A rangsor szerint felállított bitófák, a macskaköves, romlott Párizs árnyékából kérdezi: hol vannak az uraságok, egyházi méltóságok, vágánsok, goliárdok, hol van ő maga Villon magiszter a mélyről jött és mélybe tartó, a rablóvigyorú akasztófavirág? Francois Villont a törvénytiprások és törvénynélküliségek kaján vigyorával, az igazságérzet könyörtelenségével a középkori komédiások kirekesztett állapotában, fenekestől felfordított konvenciók közepette - amit ő maga egészen másként mondana - az eltékozolt ifjúság és a haragvó káromkodással, frivol utalásokkal teli élet poétájának tartják számon.
Mácsai Pál és Huzella Péter Befogad és kitaszít a világ című Villon-estjének versei és balladái alapja a Kaláka Villon lemeze. Ami a szöveget illeti, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Mészöly Dezső, József Attila Villon-fordításai között megtalálható az előadóknak személyesen ajánlott Orbán Ottó négysoros fordítása. A dallamanyagról tudni kell, hogy egyrészt a Kaláka, másrészt régi breton dallamok, illetve saját szerzemény  felhasználásával állította össze Mácsai Pál és Huzella Péter az est anyagát.