Augusztus a hullócsillagok időszaka. Habár az Űrvadász rovat éppen megérdemelt(?) nyári álmát alussza, azért javában zajlanak a csillagászati események.
Ma van 2001. augusztus 11-e. A dátum sokak számára ismerősnek tűnhet - igen, két évvel ezelőtt volt a teljes napfogyatkozás Magyarországon. Mintha csak tegnap történt volna az egész... és mégis, milyen sokára lesz a következő... De kár ezen búslakodni, inkább este menjünk ki a szabad ég alá és gyönyörködjünk abban a "sok-sok fényes bogárban, amelyek valahogyan felkerültek arra a nagy fekete izére". Ha sokáig figyeljük a "régi idők királyait", akkor érdekes jelenségnek lehetünk szemtanúi - egy fényes pötty jelenik meg, hosszú csíkot húz maga után lefelé, majd eltűnik. Őseink azt hitték, hogy ilyenkor a csillagok esnek le az égről, ezért nevezték el ezeket hullócsillagoknak. Ilyenkor kívánni kellett valamit, és a kívánság teljesült.
Persze, van tudományos nevük is, ezek a meteorok. A kifejezés eredete a régmúltba vezet vissza, Arisztotelész használta először, igaz, ő még külöböző légköri jelenségek gyűjtőneveként. Földünk a keringése közben apró porszemcsékkel találkozik, ezek nagy sebességgel belépnek a légkörbe. Nekiütköznek a levegeő atomjainak, molekuláinak, felizzanak és felforrósítják az útjukba kerülő levegő részecskéit - ezért húznak maguk után fényes csíkot az égen.
De honnan is jönnek a meteorok? A bolygóközi térben sok milliárd szemcse található, amelyek az üstökösök és kisbolygók párolgásából származnak. Az üstökösök magja a Nap közelében felmelegszik és párolog, a kiáramló gázok porszemcséket is magukkal ragadnak, és felgyorsítják ezeket. Eleinte az üstököshöz hasonló pályán haladnak - ezeket nevezzük meteorrajnak. A Földről nézve úgy tűnik, hogy a metorrajok tagjai az ég egy adott pontjáról sugároznak szét - ezt a képzeletbeli pontot nevezzük a radiánsnak. A metorrajokat azokról a csillagképekről nevezik el, amelyekben a radiánsuk található, amikor a raj a legtöbb hullócsillagot adja - így a Perseusz csillagképről kapták nevüket az augusztus hónapban aktív Perseidák.
Ha már az elnevezéseknél tartunk... meteoroidoknak nevezzük a világűrben keringő apró szemcséket. Ha egy meteoroid találkozik a Földünkkel és belép a légkörébe, felizzik - akkor beszélünk meteorról. Ha pedig egy darabja túléli az utazást és lekerül a felszínre, akkor az a meteorit.
Augusztus 12-én a legnagyobb a Perseida meteorraj aktivitása. Ez azt jelenti, hogy mind hajnalban, mind kora este sok-sok ehhez a rajhoz tartozó meteort lehet majd látni. Érdemes kimenni egy olyan helyre, ahol nem zavarnak annyira a város fényei, kiülni egy székre, esetleg kifeküdni egy hálózsákba, és kémlelni az eget. Persze meleg ruha (hiába van nyár, attól még elég hűvös tud lenni éjjel), jó társaság (persze egyedül is lehet, csak társaságban jobb) és derült idő (különben csak a lehulló esőcseppeket lehetne észlelni) nem árt. Persze, ha a mostani felhős idő egész hétvégére maradna, akkor sincs nagy baj - a maximum előtt és után néhány nappal is még viszonylag nagy meteoresőknek lehetünk szemtanúi. Azokat, akik szeretnének többet tudni a meteorokról, esetleg együtt észlelni velünk, szeretettel várjuk a Stella Sopron, a Magyar Csillagászati Egyesület mai (aug.11.) megbeszélésén, 18:30-20:00 között a Britannia Cafe&Club-ban.
Derült eget!

Bacsi