Három nagyarany a leghűségesebb városban, Sopronban

A Soproni borvidék fővárosában 2001. augusztus 10-én osztották ki a hagyományos borvidéki borverseny díjait.

A 191 nevezett tétel kóstolása után három nagyarany, harmincöt arany, kilencvenhét ezüst harmincnyolc bronz minősítést adományoztak a bírálók. A minősítést nem szerzett 16 okleveles boron kívül mindössze kettő tétel nem érte el az oklevélhez szükséges 15 pontot.

Több mint félszáz gazdapolgár és szakértő gyülekezett pénteken este a Lövérekben a Hotel Szieszta különtermében. Nem tüntetésre készültek hanem csendes izgalommal arra vártak vajon hogyan minősítette idén boraikat a Soproni Borvidék Borversenyének zsűrije.

Az 59 termelő által nevezett 191 tétel bírálatára június 20-án került sor, az ünnepélyes eredményhirdetésre nyár derekán / picit későn / augusztus 10-én.

A 27 fehér, 14 rozé és 150 vörösbor 16%-a nagyarany, 18,3%-a arany, 50,5%-a ezüst, 19,8%-a bronz minősítést szerzett. A maradék 8,3%-ot oklevéllel jutalmazták. 1,5% nem érte el az oklevél kategóriát sem.

Molnár Tibor a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke bevezetője után Dr. Gimesi Szabolcs a Magyar Szőlő- és Borvárosok Egyesületének elnöke köszöntötte a gazdákat. Beszédében külön említette, hogy napjainkban az értékesítés fontos tényezőjévé vált az, hogy a termelő tudjon beszélni a termékéről, annak előállításáról és minőségéről.

Lakatos András az Agroinvest tanácsadója hazánk nemzetközi hírű szőlésze a jelenlegi világ trendekre hívta fel a figyelmet. Említette, hogy van magyar cég, amely Franciaországba is szállít hazai bort, így a lehetetlennek tűnő dolgok is megvalósulhatnak, ha a minőségi termelés mennyiségben is érvényre jut. Természetesen ez csak egy olyan gazdasági környezetben lehetséges, ahol a szőlőtermelők munkájuknak köszönhetően jómódúak lesznek, és az állam a telepítéshez a műveléshez, a feldolgozáshoz, az értékesítéshez és a ma már nélkülözhetetlen marketinghez is az eddigieknél nagyságrenddel nagyobb támogatást nyújt. Érdekesség, hogy 2000-ben az állam 183 millió forintot fordított az ágazat marketingjére, míg ha annyit fordított volna, mint a Dél–Afrikai Köztársaság, akkor ez a szám 7.3 milliárd lenne. Ma 12 dollár jut 1 hektár marketingjére Magyarországon.

A nagyobb anyagi ráfordítások csak akkor növelik a hatékonyságot, ha a gazdák folyamatosan képzik magukat, elsajátítják a legújabb tudományos eredményeket, és stratégián nyugvó tudás alapú gazdálkodást folytatnak.

Egresits József, a BASF szakértője a borvidéken már több éve alkalmazott növényvédelmi technológiáról kiemelt módon a lisztharmat /Uncinula necator/ elleni védekezésről szólt.

Ferencz Vilmos a BASF szaktanácsadója az ország más borvidékein érzékelhető fertőzésekről számolt be. Egy mondatban reagált Lakatos András előadására megemlítve, hogy a Szekszárdi borvidéken a gazdák külön marketing alapot hoztak létre.

Sásdi István, a Vincellér-ház növényvédelmi szakértője a Soproni borvidéken beállított kísérletről tájékoztatta a hallgatókat.

Eddig az idei évben 60 ezer forint volt a növényvédelmi ráfordítás hektáronként.

Az előadások után a díjak, az oklevelek és a különdíjak átadására került sor, majd borkóstoló és egy közös vacsora zárta az ünnepélyt.

/ Rövid időn belül közöljük a Soproni Borvidék Borversenyének teljes eredménylistáját /

Keglovich István