|
Beszélgetés Kuslits Tiborral, Sopron főépítészével
Belvárosképi változások
Beszélgetés Kuslits Tiborral,
Sopron főépítészével
Képzeljünk el egy autók nélküli, füst- és zajmentes
belvárost! A Várkerületről a forgalmat külső gyűrű vezeti el, kereskedelmi
és vendéglátói, valamint kulturális zóna jelenti a városközpontot, ahol
(tíz-tizenöt esztendő múlva) szinte a nap huszonnégy órájában zajlik az
élet… A város szívének rehabilitációjáról és felújításáról, egy európaibb
belvárosról beszélgettünk Kuslits Tiborral, Sopron főépítészével.
– Nem egyszerűen a belváros felújítását, hanem a
szabályozási tervét és helyi építési szabályozását dolgoztattuk ki. Ezeket
júniusban fogadta el a közgyűlés. Magában foglalják a terület építési tevékenységének
szabályozását, továbbá bizonyos fejlesztési elképzeléseket. Természetesen
ebbe beleérthetjük a belváros rehabilitációját, illetve egyfajta új arculat
létrehozását is.
– Miről van szó?
– Kísérletet tettünk a Várkerület közlekedési
szerepének átgondolására. A távlati cél az, hogy ezen a területen valamiféle
forgalomcsillapítás legyen. Ha pedig ennek a közlekedési alternatívája
kialakul, akkor a hangsúly egy gyalogos zónára kerül. Fontos továbbá, hogy
teret adjunk a minőségi kereskedelemnek és vendéglátásnak. Van azután ennek
a városrésznek egyfajta kulturális küldetése. A belvárost egy észak-déli
tengely funkcionálisan kettéosztja. A tervek szerint a keleti fele inkább
kereskedelmi jellegű, például a Füredi sétány környéke, a másik fele pedig
inkább kulturális jellegű. Ide a konferencia-központ, a színház, a Festőterem
mellett egyéb kulturális intézmények tartoznának. Tehát a fejlesztéseket
úgy kell ösztönöznünk, kialakítanunk, hogy ezeket a trendeket folytassák.
– Mit kell értenünk a huszonnégy órás belváros
alatt?
– Természetesen és hangsúlyosan a belváros élővé
tételét. Ennek a területnek olyan kiváló építészeti adottságai, olyan értékes
épületei vannak, hogy jó lenne, ha élet költözne be a falak közé. Nemcsak
délelőtt kilenc és délután négy óra között, hanem este is, akár az éjszakai
órákig. Ugyancsak tervezzük az egyetem közelebb „hozatalát” a belvároshoz.
A hallgatók talán képesek egy kicsit jobban feléleszteni a városközpontot.
– A munkákat hogyan hangolják össze a műemlékek
megőrzésével?
– Nagyon alaposan és körültekintően, hiszen ha
a fejlesztések lerombolják azt, ami igazából a valódi vonzerőt jelenti,
akkor az egész folyamat értelmét veszti. Az apró lépésekként megtett átépítés
éppen ezeket az értékeket védi, teszi még hozzáférhetőbbé.
– Mi okozhatja a legnagyobb nehézséget?
– Véleményem szerint a közlekedés szervezése.
Azután a belváros lakásainak funkcionális átalakítása sem lesz egyszerű
dolog. A legnagyobb problémának mindenféleképpen a közlekedést és a parkolást
érzem.
– Hol lesz a Várkerület forgalmát elvezető külső
gyűrű?
– A helyén még a szakemberek is vitatkoznak.
Az elképzelt gyűrűnek a jobb oldali fele nagyjából létezik, a Híd utcával
kezdődik és a Csengeryn zár vissza. Gondjaink a másik oldalon vannak, hiszen
a Patak utca felől egy gyűrű visszazárása meglehetősen bonyolultnak látszik.
Ott csak bizonyos áldozatokkal lehet megoldani ezt a problémát, de ez a
kulcsa annak, hogy a belváros közlekedési terhéből valamit levegyünk.
– Milyen elképzelések vannak a tömegközlekedéssel
kapcsolatban?
– Mindez egyelőre részletkérdés. Nyilvánvalóan
a közlekedést átvevő vonalakra kerül. Vannak más példák is. Budapesten
a Rádai utcának egy jelentős szakaszát gyalogos utcává alakították át,
ennek ellenére egy kisméretű, környezetbarát autóbusz ezen a részen is
áthalad, persze csökkentett sebességgel. Ez egy kicsit a közterületnek –
mint színpadnak – a hangulatához is hozzátartozik – mondta Kuslits Tibor.
Gibicsár
Éva
2001. augusztus 21., kedd 08:47
|
