|
Hívogató a koncertre
A Vasárnapi Muzsika
febr. 14-i műsorán szereplő művekről:
A hangverseny elsô részében felhangzó
mű:
Johann Sebastian Bach: D-dúr szonáta BWV 1028
Elôadja Félegyházi Károly zongorán és
Kóczán Péter brácsán.
A mű eredetileg viola da gamba és csembaló összeállításra
készült, késôbb Bach triószonáta
verzióban is elkészítette - hegedű, viola da
gamba és csembaló felállásban. Manapság
ritkán hallható.
1717 és 1723 között írta Bach három
gambaszonátáját, ekkor Köthenben tartózkodott.
Bach életében ez a periódus jellegzetesen a hangszeres
művek idôszaka.
A D-dúr szonátát Christian Ferdinand Abel gambajátékosnak
ajánlotta, aki korának híres virtuóza, népszerű
muzsikusa volt.
A mű az ún. templomi, vagy más néven barokk
szonátaforma felépítését követi:
négy tétele lassú-gyors-lassú-gyors ritmusban
követi egymást, tehát Adagio, Allegro, Andante és
végül Allegro.
Ezt követôen Onczay Zoltán gordonkán és
Félegyházi Károly adja elô
Johannes Brahms: e-moll szonáta Op. 38
című művét.
Brahms két részletben komponálta e művet.
1862-ben Bad Münster am Stein-ben kezdte el, majd az utolsó
tételt 1865-ben, Lichtental bei Baden-Baden-ben írta meg.
Brahms életritmusa úgy alakult, hogy csak nyáron foglalkozott
komponálással, mert a téli idôszakban zongoristaként
és karmesterként koncertezett. Sokfelé hívták
muzsikálni, de zeneszerzôként csak 1868-69-ben vált
ismertté, a Német Requiem és a Magyar táncok
révén. E mű elsô bemutatójára is
csak 1871-ben került sor.
A szonátát eredetileg 4 tételesre tervezte a klasszikus,
romantikus tradíció szerint, de késõbb az Adagio
tételt törölte, mert úgy érezte, így
túl "súlyos" lenne, túl nehéz lenne befogadni.
A nyitó tétel (Allegro non troppo) nagy lélegzetvételű,
klasszikus szonátaforma, grandiozus darab. A második, Allegretto
quasi menuetto tempójelzésű tétel könnyedebb,
táncos jellegű, trio résszel, variációkkal.
A finále (Allegro) egy fugato, ami azt jelenti, hogy fúgaszerű,
de nem teljesen kidolgozott fúga, a zeneszerző csak "játszik"
a zenei témával. Egyes zenetudósok véleménye
szerint ezen a tételen erôsen érezhetô, hogy
Brahms ezidôtájt alaposan tanulmányozta Beethoven cselló-szonátáit
és J.S.Bach Kunst der Fuge (A fúga művészete)
című kötetét.
Brahms életének egy jellegzetességét villantja
fel a mű ajánlása: egy bécsi jogásznak
és amatôr muzsikusnak, Joseph Gänsbachernek ajánlotta.
S vajon miért? Mert egy Schubert dal eredeti kéziratát
ajándékozta neki. Brahms ugyanis szenvedélyesen gyűjtött mindenféle kéziratot.
A Vasárnapi Muzsika hangversenyein Félegyházi Károly
és Kóczán Péter már többször
szerepelt, szükségtelen bemutatni a soproni közönségnek.
Onczay Zoltán fiatal gordonkaművész a budapesti
Zeneakadémia tanulója, a Jeunesse Musicales őt delegálja
Magyarország színeiben gyakorlatilag minden nemzetközi
versenyre, ahonnan rendszeresen kölünbözô díjakkal
tér haza...
1999. február 12., péntek 00:00
|
