CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. december 29., vasárnap, Tamás, Tamara napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Concerto  

Hívogató a koncertre

A Vasárnapi Muzsika

febr. 14-i műsorán szereplő művekről:


A hangverseny elsô részében felhangzó mű:

Johann Sebastian Bach: D-dúr szonáta BWV 1028
Elôadja Félegyházi Károly zongorán és Kóczán Péter brácsán.
A mű eredetileg viola da gamba és csembaló összeállításra készült, késôbb Bach triószonáta verzióban is elkészítette - hegedű, viola da gamba és csembaló felállásban. Manapság ritkán hallható.
1717 és 1723 között írta Bach három gambaszonátáját, ekkor Köthenben tartózkodott. Bach életében ez a periódus jellegzetesen a hangszeres művek idôszaka.
A D-dúr szonátát Christian Ferdinand Abel gambajátékosnak ajánlotta, aki korának híres virtuóza, népszerű muzsikusa volt.
A mű az ún. templomi, vagy más néven barokk szonátaforma felépítését követi: négy tétele lassú-gyors-lassú-gyors ritmusban követi egymást, tehát Adagio, Allegro, Andante és végül Allegro.
 

Ezt követôen Onczay Zoltán gordonkán és Félegyházi Károly adja elô

Johannes Brahms: e-moll szonáta Op. 38
című művét.
Brahms két részletben komponálta e művet. 1862-ben Bad Münster am Stein-ben kezdte el, majd az utolsó tételt 1865-ben, Lichtental bei Baden-Baden-ben írta meg. Brahms életritmusa úgy alakult, hogy csak nyáron foglalkozott komponálással, mert a téli idôszakban zongoristaként és karmesterként koncertezett. Sokfelé hívták muzsikálni, de zeneszerzôként csak 1868-69-ben vált ismertté, a Német Requiem és a Magyar táncok révén. E mű elsô bemutatójára is csak 1871-ben került sor.
A szonátát eredetileg 4 tételesre tervezte a klasszikus, romantikus tradíció szerint, de késõbb az Adagio tételt törölte, mert úgy érezte, így túl "súlyos" lenne, túl nehéz lenne befogadni.
A nyitó tétel  (Allegro non troppo) nagy lélegzetvételű, klasszikus szonátaforma, grandiozus darab. A második, Allegretto quasi menuetto tempójelzésű tétel könnyedebb, táncos jellegű, trio résszel, variációkkal. A finále (Allegro) egy fugato, ami azt jelenti, hogy fúgaszerű, de nem teljesen kidolgozott fúga, a zeneszerző csak "játszik"  a zenei témával. Egyes zenetudósok véleménye szerint ezen a tételen erôsen érezhetô, hogy Brahms ezidôtájt alaposan tanulmányozta Beethoven cselló-szonátáit és J.S.Bach Kunst der Fuge (A fúga művészete) című kötetét.
Brahms életének egy jellegzetességét villantja fel a mű ajánlása: egy bécsi jogásznak és amatôr muzsikusnak, Joseph Gänsbachernek ajánlotta. S vajon miért? Mert egy Schubert dal eredeti kéziratát ajándékozta neki. Brahms ugyanis szenvedélyesen gyűjtött mindenféle kéziratot.

A Vasárnapi Muzsika hangversenyein Félegyházi Károly és Kóczán Péter már többször szerepelt, szükségtelen bemutatni a soproni közönségnek.
Onczay Zoltán fiatal gordonkaművész a budapesti Zeneakadémia tanulója, a Jeunesse Musicales őt delegálja Magyarország színeiben gyakorlatilag minden nemzetközi versenyre, ahonnan rendszeresen kölünbözô díjakkal tér haza...



1999. február 12., péntek 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület