CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. november 24., vasárnap, Emma napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

"Élni, lélegezni kezd a múlt"

A Soproni Rotary Club október 23-i emléksétája.

Ma délelőtt 10 órakor került sor az immár hagyományos Rotary sétára, amelyen ez alkalommal  soproni és Sopronban alkotó zeneszerzők életéhez és munkásságához kapcsolódó emlékhelyeket látogattak meg a résztvevők. Muray László, a Rotary Club titkára elmondása szerint a séta története 1993-ban kezdődött, akkor, amikor a klub harmadik elnöke Verő professzor úr, a város ismert egyénisége, a Tudományos Akadémia tagja javasolta, hogy valamilyen módon tevékenységük kapcsolódjon az 1956-os eseményekhez. A klub alapszabálya szerint az a napi politikában nem vehet részt. Ezért a kialakult hagyomány szerint, városi sétával emlékeztek meg a forradalomról. Ugyanakkor a maguk sajátos eszközeivel próbálnak mindent megtenni az 1990-ben meghatározott célkitűzésük érdekében, azért, hogy Sopronban újra létrejöhessen és megerősödhessen a középosztály.
Az első séta a bánfalvi szociális otthonhoz vezetett. A rendszerváltást felhasználva a klub lobbytevékenységének köszönhetően az ott sínylődő elmebetegek emberibb körülmények közé kerülhettek.

Az elsőt követő további sétákon a város történetének egy-egy szeletét járták be, így voltak a huszár laktanyában, Gömöri János régész vezetésével bejárták a régi várfalat, a római fórumot, az egykori Borostyán utat és támogatták a kórház szemészeti osztályának műszerbeszerzését. Minden évben olyan sétákat szerveznek, amelyek megragadják az emberek érdeklődését, így azt lehet mondani, hogy ez a rendezvény beépült a város köztudatába.

Nagy Alpár

A mai séta vezetője Nagy Alpár nyugalmazott egyetemi docens Fő téri bevezetőjében Horváth Marietta Kezedben a mécs című 1980-ban megjelent - Lackner Kristófról a tudós, humanista polgármesterről szóló - könyvéből idézett:

"A város jelenében elevenen élnek az elmúlt századok maradványai. Hiába sorakoznak fel az emeletes új lakónegyedek, hiába kavar lármát a nappalok lüktető élete, hiába ontja fényét a neon. Ha leszállnak az esti párák és köd imbolyog a belváros árkádjai közt, csend lesz és a történelem poros távlatából lassan előbukkannak a sápadt, régi városatyák, bortól pirosló arcú marcona katonák, tisztes polgárok és fejkötős polgárasszonyok suhannak elő a nyikorogva nyíló bronzkopogtatós kapuk mögül, amelyek fölött pillogva libegnek az apró mécsesek. Élni, lélegezni kezd a múlt."

Ennek az élni, lélegezni kezdő múltnak néhány darabját mutatta ma be a séta vezetője igyekezve annak a friss, éltető levegőjét átadni a belváros utcáit rovó embereknek. Az emlékek felelevenítését Csatkai Endre Előkapuban lévő emléktáblájával kezdte. A tudós zenetörténész Sopron zenei életével is behatóan foglalkozott. 1925-ben jelent meg "A Soproni Muzsika Története" című kötetét Kodály Zoltánnak is elküldte.

A Hűségkapun, a régi Tűztorony alatt  áthaladva képzeletben a múltba visszatérve hallhattuk a toronyőrök trombitájának hangját, kürtszavát, akik alapvető funkciójukon túl részt vettek a város életében ők alkották a város zenei életének központját. Ma is hallható harangjátékként a Soproni Múzeumban fellelhető régi magyar táncok zenés gyűjteményéből a Fohner János által összeállított zene.

A Storno ház falán az 1986-ban leleplezett, Sz. Egyed Emma éremművész által készített emléktábla áll. Liszt itt először 1840-ben és másodszor 1881-ben szerepelt, amikor az idős Storno Ferenc vendége volt, ezt festette meg ifj. Storno Ferenc. Ekkor, 1881 április 5-én és 6-án innen a Fő térről indult az a tizenöt konflis ami Liszt Ferencet és barátait Doborjánba vitte. Ez volt az igazi történelmi út, ahol Liszt a hiedelemmel ellentétben nem hölgyek társaságában, hanem barátaival kocsikázott Doborjánba és vissza.

A séta templom utcában található Rauch András emléktáblához vezetett, amelyet 1979-ben a Városszépítő Egyesület helyezett el a zeneiskolások közreműködésével.

Az 1592-ben született ausztriai származású Rauch András 1629-ban telepedett Sopronba, tagja lett az 1606-ban Lakcner Kristóf által alapított Tudós Társaságnak, a soproni evangélikusok orgonistája, karmestere, zeneszerzője és tanítója volt. Rauch András a kora barokknak volt nagy mestere, több alkalommal írt soproni nagy ünnepekre muzsikát, a Városi Tanács számára minden új esztendőben egy-egy új zeneművel kedveskedett. Az 1634-es soproni Országgyűlésnek is komponált zenét, vele emelkedett a soproni zene európai színvonalra.
Pár méterrel továbbhaladva Joseph Haydn emléktáblája látható, a zeneszerző az Eszterháza és Kismarton között utazó Esterházyak udvartartásával szállt meg ebben az épületben. Itt nyomtaták Sopronban az operái jelentős részének a szövegkönyvét, ide érzelmi szálak is fűzték. Haydn 1760 május 1-től lépett az Esterházyak szolgálatába és huszonkilenc és fél évet töltött ebben a környezetben. Sok magyar zenei emlék fűződik hozzá.
1840-ben Liszt első nagy magyarországi körútja alkalmával a barokk homlokzatú Bezerédj palotában hatalmas sikerű koncertet adott. Liszt Sopronban öt alkalommal zenélt, először 1820-ban, majd 1840-ben, 1846-ban, 1874-ben és 1871-ben. Ha figyelembe vesszük, hogy Bartók is négyszer szerepelt Sopronban és hasonló zenei nagyságokat is adhatunk a soproni fellépésekhez, joggal mondhatjuk, hogy Sopron zeneváros (volt). Az emléktáblát a Liszt Ferenc Társaság állítatta 1975-ben, az első vidéki csoport, a soproni megalakulásának évében.
A templom utcai következő helyszínen Altdörfer Viktornak, Liszt műveinek kiváló tolmácsolójának emléktáblája látható. Édesapja 1847-ben került Sopronba, és 1859-ben megalakította a Dalfűzért, azt a férfikórust amely 1863-ban szervezi meg az első magyarországi dalár találkozót a Dalos hegyen. Altdörfer Keresztély fedezte fel Nagyszőlősön a hét éves Bartók Béla tehetségét 1889-ben.
Az Ógabona téri Goldmark-házig folytatódott a séta, majd a Petőfi térre vezetett utunk ahol a volt kaszinóról Liszt Ferenc első hangversenyének színhelyéről, a zeneszerző szobrának hányatott sorsáról beszélt a sétát vezető Nagy Alpár.
Elmondta, hogy nagy örömére szolgál, hogy az újabb kaszinó épületéből kialakítandó Konferencia és Kulturális Központ a Liszt Ferenc nevét fogja viselni.
A séta utolsó előtti állomása a Hűségzászlónál egyperces tiszteletadással folytatódott, majd a rendezvény záróeseményeként a Perkovátz-házban - a megtekintett emlékhelyek korszakának hangulatát visszaidéző - koncert és a hagyományos vendéglátás várta a sétán nagy számmal résztvevőket.

sztoth



2001. oktĂłber 23., kedd 21:11


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület