MINők-klub - pályázatának eredményhirdetése
Ez év szeptemberében hirdette meg a MINők, a Magyar Internetező
Nők Egyesülete "Nők és a net - Internetező nők történetei"
címmel pályázatát.
A
díjátadásra Budapesten a MINők-klubban került sor 2001. október 24-én.
A pályázat két témakört ölelt fel:
1. Behálózva - Hogyan lettem számítógép-használó, netrajongó? Annak
története, hogy egy nő hogyan ismerkedik meg a komputerek világával, aztán
az internettel. Mire használja később az internetet elsősorban, s mit jelent
az számára?
2. Az én netsztorim - Érdekes, megható, emlékezetes, különleges történetek
az internetes élmények közül.
A pályázati kiírás olyan internetező magyar, illetve
magyarul tudó nőknek szólt korhatár nélkül, akik Magyarországon vagy a
világban bárhol élnek. Egyesületünk olyan internetező nők írásait várta,
akikről úgy gondoltuk, hogy velük együtt, közösen megmutathatjuk a világháló
igazán emberi oldalát, valamint az internetező nők értékeit, humorát, íráskészségét
és összefogását. Pozitív hangulatú és felfogású írásokat kértünk, hogy
ezzel is segítsük a köztudatban az internet egészének reálisabb megítélését.
A pályázat résztvevői
Negyvenhat pályázat érkezett, ebből negyvennégy felelt meg a kiírási feltételeknek.
Nyolc pályázát jött külföldről: négy Romániából, egy Jugoszláviából, egy
Franciaország, egy az USA-ból és egy pályázat Japánból! Tizennégyen budapestiek,
huszonketten vidékiek. Ez utóbbinak egyesületünk tagjai azért is örültek,
mert ez a tény mintha valamiképpen a nethasználat budapesti hegemóniájának
megszűntét jelezné. A 22 vidékiből kilencen a Dunántúlon élnek, tizenhárman
pedig a Dunától keletre.
A pályázók között minden korosztály képviselve volt, a legtöbben 31
és 40 közöttiek, és legalább négyen 50 évesek vagy idősebbek. A két rangidős
62.5 éves, illetve 71 esztendős!!!
Jelentős részük naponta használja az internetet, de akadt olyan pályázó
is, aki az általa, kedvenc színészéről készített weblapot sosem látta,
barátai töltötték, töltik fel a html-ben megírt oldalakat a netre, ő csupán
e-mailt használ. A pályázók között magas az otthonról netet használók aránya.
Ezt követően, illetve vele együtt jön a munkahelyi használat. Jelentős
részben a pályázatról az online sajtóból, illetve pályázatokkal foglalkozó
webhelyekről értesültek.
A pályázók 60%-a diplomásnak tűnik a pályázatokban található megjegyzéseik,
mondataik alapján. (Például: a weben találta az anyagot a szakdolgozatához
stb.) Tizennégy pályázó tett említést írásában a gyermeikeiről.
A végeredmény
Behálózva - belföld:
1. Farkasné Fülöp Hajnalka - egyéves ingyenes, korlátlan internethasználat
a PSInet Magyarország Kft.-től.
2. Uray Ágnes - féléves ingyenes, korlátlan internethasználat a PSInet
Magyarország Kft.-től.
3. Ruby Vilmosne - negyedéves ingyenes, korlátlan internethasználat
a PSInet Magyarország Kft.-től
Netsztori - belföld:
1. Gozmány Krisztina - egyéves ingyenes, korlátlan internethasználat
a PSInet Magyarország Kft.-től.
2. Dobos Istvánné Szabó Szilvia féléves ingyenes, korlátlan internethasználat
a PSInet Magyarország Kft.-től.
3. Balogi Anna - negyedéves ingyenes, korlátlan internethasználat a
PSInet Magyarország Kft.-től
Behálózva - külföld:
1. Vanyovszky Mária - 20 ezer forint értékű, magyar nyelvű könyvcsomag
(szakkönyvekből, szépirodalmi művekből válogatás többek között a Bagolyvár
Könyvkiadótól, a Balassi Könyvkiadótól, a Lezlisoft Computer Graphicstól)
2. Alt Mónika Aletta - 15 ezer forint értékű, magyar nyelvű könyvcsomag
(szakkönyvekből, szépirodalmi művekből válogatás többek között a Bagolyvár
Könyvkiadótól, a Balassi Könyvkiadótól, a Lezlisoft Computer Graphicstól)
3. Barabás Orsolya - 10 ezer forint értékű, magyar nyelvű könyvcsomag
(szakkönyvekbol, szépirodalmi művekből válogatás többek között a Bagolyvár
Könyvkiadótól, a Balassi Könyvkiadótól, a Lezlisoft Computer Graphicstól)
Netsztori - külföld:
1. Kovács Krisztina - 20 ezer forint értékű, magyar nyelvű könyvcsomag
(szakkönyvekből, szépirodalmi művekből válogatás többek között a Bagolyvár
Könyvkiadótól, a Balassi Könyvkiadótól, a Lezlisoft Computer Graphicstól)
2. Éter Etelka - 15 ezer forint értékű, magyar nyelvű könyvcsomag (szakkönyvekből,
szépirodalmi művekből
válogatás többek között a Bagolyvár Könyvkiadótól, a Balassi Könyvkiadótól,
a Lezlisoft Computer Graphicstól)
A 3. helyezés nem került kiadásra.
A CivilPress különdíja:
Könyvjutalom és oklevél Horváthné Jakab Annának, aki internetes tudását
is a köz érdekében használta és használja fel: a Magyar Védőnők Egyesületének
a honlapját készíti, gondozza a fiával.
Teljesültek-e a pályázattal kapcsolatos várakozások?
"Én úgy érzem, hogy az emberiség az internet által mégis felépítette
Bábel tornyát." (Nagy Katalin)
A
pályázat célkitűzése a női internetezés területének feltérképezése és népszerűsítése
volt. A beérkezett pályaművek mindkét célnak messzemenően megfeleltek.
Sokszínűségük - mind a pályázók körében, mind pedig magukban a történetekben
- egy dologra mindenképpen rámutat. Arra, hogy ebben a helyzetben nincsenek
vesztesek. Vannak deklarált nyertesek, de mindenki, aki részt vett, és
mindenki, aki csak olvassa műveiket, győztesnek érezheti magát. Hiszen
pályázóink és pályázataik élő cáfolatai egyszerre több, nagyon erős és
makacs előítéletnek is. Ok maguk nagyon különböznek egymástól. Ez azt jelenti,
hogy mára már az interneten is csaknem a teljes társadalmi spektrum megtalálható
(ha nem is minden csoport azonos mértékben), azaz szó sincs róla, hogy
elsősorban a fővárosi, huszonéves, diplomás vagy egyetemista férfiemberek
terepe volna a hálózat. Az írások nem tanúskodnak komolytalanságról, "női"
hozzá nem értésről, sem pedig függőségről, internetes magányról, a kapcsolatok
leépüléséről - sőt, éppen ellenkezőleg. Pályázóink szemmel láthatóan tudatosan,
nem ritkán kemény munka árán nagyon is kritikusan használják mind a számítógépet,
mind az internetet: nem egyszerűen barangolnak vagy szörföznek, hanem céltudatos
expedíciókat indítanak, vagy kapcsolatokat építenek és ápolnak a net segítségével.
Ezzel pedig megdőlni látszik egy másik, ezúttal pozitív sztereotípia is:
számos írásműben szerepelt a net sztereotipikus mindenhatóságának határozott
cáfolata is. A szép új világról ugyanis lassanként kiviláglik, hogy ott
(van-e az ottnak itt reális értelme?) sem teremnek kész kenyerek a fákon,
hogy a net nem old meg semmit helyettünk: a
gondolkodó, a társas, az érző ember helyét nem töltheti be. A netes
csodák csak annak nem maradnak pusztán csillogó emlékek, aki képes átmenteni
őket a virtuálisból a reálisba, a net világából a sajátjába. Aki a csodát
nemcsak figyelni és magyarázni tudja, hanem művelni is.
Az írásművek alkotói pedig mind éppen erre képesek. Hiszen életüket
csak így gazdagíthatták a számítógép és a világháló segítségével; azáltal,
de nem attól érezhették többnek magukat, mint korábban. Az internet, kimeríthetetlenségével
együtt, nem csupán forrás, hanem sokkal inkább katalizátor - saját, olykor
rejtett, olykor fel nem ismert gazdagságunk kibontója.
Ahogyan sokfélék vagyunk, más-más gondolkodással, indíttatással és életmóddal,
úgy sokféleképpen éljük is meg az internettel való első találkozást, a
kötődés, a "behálózódás" élményét. És különféleképpen írjuk is le azt a
nagyon különböző élményt, amit a hálózat eltérő megközelítése és használata
jelent. Amennyiben ebben azonosságok vannak, azok nem utolsósorban női
(és emberi) azonosságunk jegyei. A távolságtartás, a rácsodálkozás, a lelkesedés
és a lehiggadt használat fázisai mindegyik pályázatban tetten érhetők.
Alkotóik - attól is függően, hogy honnan indultak, és éppen hol tartanak
- különböző történeteket mesélnek, és különböző módon fogalmazzák meg ezeket.
Vannak, akik eredeti, jópofa sztorikat hoznak, mások megható, könnyeztető
meséket.
Némelyek könnyedén, humorral beszélnek, egyesek pontosan, gördülékenyen,
sőt néha kifejezetten költői módon, mások nehezebben, kevésbé ügyesen,
vagy éppen mélyről jövő, súlyos szavakkal. Van, aki a csaknem kezdő nethasználó
naiv lelkesedésével, és van, aki a "régi motoros" semmin sem csodálkozó
érettségével. Melyik a jobb, melyik a lelkesebb, melyik az őszintébb? Lehet
szeretni az egyiket, kevésbé rokonszenvezni a másikkal. Lehet nagyra értékelni
a rutinos, pontos fogalmazást, de egy személyes, kedves gondolat, egy mesterkéletlen,
bohókás történet olykor jobban megragadhatja az embert. A díjazottak díjakat
nyernek. A pályázók - mindegyik külön-külön és együtt az összes - győznek.
Előítéletek és saját korlátaik felet egyaránt győzedelmeskednek.
Emberi és női korlátainkat többféleképpen is legyőzhetjük.
Meghaladhatjuk a hagyományos női szerepet: karriert építhetünk, alkothatunk,
elmehetünk otthonról. Vagy újra
tartalommal tölthetjük meg: foglalkozhatunk a családunkkal, magunk
köré gyűjthetjük az embereket, elfogadhatjuk, támogathatjuk, segíthetjük
őket. De csinálhatjuk egyszerre mind a kettőt is. Úgy, hogy otthon maradunk
- csak éppen egyszerre vagyunk jelen a világ minden pontján.
Az internet csupán egy eszköz. Az eszköz pedig annyiban fontos, amennyiben
tudunk mit kezdeni vele. Mi pedig már tudunk. Egyre inkább, és egyre többen
- ezt pályaműveink összessége bizonyítja. Pályázóink, igen bölcsen, ismerik
a nagy titkot: a dolgokat arra kell használni, amire - számunkra - valók.
A kezdet mindig nehéz. Közhely, de a közhelyek igazságával minden helyzetben
- hol kénytelen-kelletlen, hol jóleső megnyugvással - szembe kell néznünk.
Mert csakugyan nehéz megtenni az első lépést, nehéz elkezdeni egy új dolgot,
elsajátítani egy új módszert, megismerni egy új világot - és igen, nehéz
leírni az első szavakat. Legyen az akár életünk első írott mondata, az
első, pályázatra benyújtott írásmű, vagy az első, nyilvánosságnak szánt
vallomásunk egy új világról.
Emberi történetünk során mindig voltak ismeretlen, fenyegető vagy titokzatos
világrészek. A legtöbb történetben azonban eljön az az idő, amikor a fenyegető
ismeretlenből kalandokra csábító új világ lesz: az úttörők, a felfedezők,
a megismerők terepe. A legszebb, leggazdagabb ilyen világok ráadásul nem
is biztos, hogy messze vannak, nem is biztos, hogy kívül vannak. Olykor
a kimeríthetetlen ott rejtőzik éppen a gyerekszobában, a nagyszobában,
a mindennap belakott munkahelyen. Vagy éppen bennünk magunkban. És korántsem
biztos, hogy töviről hegyire meg lehet ismerni.
Pályázóink voltaképpen útinaplót írtak: beszámolókat arról, hogyan fedeztek
fel maguknak egy ismeretlen világrészt. Nem első felfedezőként, nem Colombusként,
de ez nem is fontos. Hiszen erről a világról hamarosan az derült ki, hogy
nagyobb és kiismerhetetlenebb, sokszínűbb és változékonyabb, mint bárki,
akár a megalkotói valaha is gondolhatták volna. Akkor pedig minden egyes
új hódítója a maga számára fedezheti fel, találhat újat benne, meríthet
belőle és győzheti le a maga módján. Mindenki úgy, ahogyan neki magának
szüksége van rá.
Az internet valósága, kötetlen és szabályozhatatlan, gyorsan változó
és egyre sűrűsödő szövedéke emberi sokféles égünk jele, eredménye. És ennek
bizonyítéka beérkezett pályaműveink kaleidoszkópja is. Pályázóink a legtöbb
szempontból - korukban, családi állapotukban, lakóhelyükben, végzettségükben,
foglalkozásukban - különböznek egymástól. Két közös dolog azonban feltétlenül
van bennük. Nők, és interneteznek. A harmadik pedig, ami összefűzi-összefűzheti
őket, hogy a számítógép és/vagy az internet használata sokat jelent nekik.
Nem csupán újabb vásárlási lehetőséget vagy újabb pletykapartit (ahogyan
az előítéletek mondják), hanem a skála az értelmes, alkotó munkától a konkrét
segítségnyújtásig, az igazi társ megtalálásától a távoli vagy közeli, vér-,
vagy szellemi rokonok felkereséséig terjed. Azaz mind a szélesebb értelemben
vett emberi, mind a szűkebb szakmai, mind pedig az előző kettőt átfedő
női szerepek új dimenziót nyernek a világhálón keresztül nézve.
A teljesség igénye nélkül ez a pár gondolat, amelyek a pályázat igazi
üzenetét, értelmét jelzik. Válogató a pályázatokból:
Dr. Ujj Katalin:
"A net, noha a PC- hez kötődik, nem egyezik azzal. A PC-ben rejlő lehetőség
annyi, amennyit a család ural. A net mindaz, amit a netező emberek összesen
birtokolnak.
Tudásban, ötletben, humorban, ízlésben."
Éter Etelka:
"Petyi - a számítógépe - (szerk.) és az Internet-háló egy önbizalomhiányban
szenvedő, fiatal nőből, magabiztos embert faragott."
Dr.Mező Imréné, 65 éves:
"Bármit meg tudok keresni az Interneten, sokkal gazdagabb lettem általa.Mindenkit
csak bíztatni tudok, nem számít a nem, a kor, bátran kezdje el! Én nagyon
szeretem!"
Nagy Katalin:
"Én úgy érzem, hogy az emberiség az internet által mégis felépítette
Bábel tornyát. Elérhetővé vált a világ minden pontja legalább is az információk
szempontjából mindenki számára."
Szigecsánné Burgyán Gabriella:
"Közelebb került a világ...Mindemellett több időt szentelhetek gyermekemnek,
férjemnek, megpróbálom visszaadni mindazt, amit a régi korok asszonyai
adtak családjuknak. Csak mindezt kemény, férfias munka mellett, éjjel-nappal
bekapcsolt mobiltelefonnal és persze az Internet segítségével."
Potondi Istvánné:
"Köszönöm Nektek, drága gyermekeim és a Sorsnak, hogy lehetőséget kaptam
megtanulni használni a PC-t. Azóta egy kicsit más a világ számomra. Lett
egy ablakom, ami a világra nyílik."
Zsámboki Tímea:
"A munkából, ami miatt elkezdtem a számítógéppel foglalkozni, nem lett
semmi, de a barátaim által megszerzett számítógépes ismeretek révén sikerült
egy itthonról interneten keresztül végezhető munkát szereznem, a sok kedves
ember újra önbizalmat adott, elhittem, hogy érek még valamit, hogy nem
csak a lábam lógázására vagyok alkalmas."
Uray Ágnes az autista kisfiú mamája:
"Én azt hiszem, az Internet és ez a levelező csoport mentette meg az
életünket."
Loskay Edina:
"Rájöttem, hogy az Internet a modern világ nagy csodája.
....Ismeretlen helyek világába vezethet be minket a Net, és egész életen
át tartó barátságokat adhat.
Bátran kijelenthetem: az álmaimat váltotta valóra."
Ruby Vilmosné, 71 éves:
"Mit jelent nekem a számítógép és az internet? Korszakom ajándékát,
időskorom örömét, csodát, ámulatot, a felfedezés élményét. Sajnálatot azok
iránt, akik még nem részesei ezeknek és üzenetet: jobb későn, mint soha."
Türk Sára:
"A számítógép új ismeretek megszerzésére késztetett, és hozzásegített
ahhoz, hogy ne ijedjek meg a merésznek tűnő kihívásoktól. Amit rajzolok,
vagy írok, felrakom az általam készített honlapra; ahol bármilyen formában
tálalhatom, olyan lesz amilyennek én elképzeltem magamban. A saját oldalam,
a webmenhely.hu; az én birodalmam, minden egyes Betű-katona hallgat a szavaimra."
Akik a bírálatot és az értékelést végezték
A MINők Egyesületének tagjai, szakértőiből összeállt egy maroknyi csapat,
hogy szaktudásukkal, lelkesedésükkel elvégezzék a szép számban beérkezett
pályázatok értékelését, illetve az ezzel kapcsolatos munkában segítsenek.
Név szerint köszönet jár munkájáért valamennyiüknek:
Balogh Sándor (Sopron): humán tréner, szerkesztő-újságíró
Brunn Kati (Győr): német nyelvtanár, szerkesztő
Csudutov Csudinka (Budapest): informatikai személyzeti
tanácsadó
Kéner Eszter (Budapest): webszerkesztő
Miro Kiss Ida (Berkenye): pszichológus, szerkesztő-újságíró
Pápai Edit (Budapest): marketingigazgató
Rothhammer Magdolna (Budapest): üzletkötő
Tóth Krisztina (Pécs): egyetemi tanársegéd, szerkesztő
A MINők további tervei
Elkészült a MINők webhelyének új arculata Bélafalvy Krisztina
jóvoltából.
Jelenleg zajlik a hozzákapcsolódó szerkesztőségi rendszer tesztelése,
amely Eszenyei Emese munkája.
Működik a MINők-klub havi egy találkozással minden érdeklődő számára,
lezárult az első meghirdetett pályázatunk. Következő akciónk egy erdélyi
iskolát támogat ó könyvgyűjtési akció lesz.
Egyesületünk birtokában van már a MINők.hu domain név, és megtörtént
bejegyzésünk a Fővárosi Bíróságnál
2001. október 17-én 9612. sorszám alatt.
Hogyan lehet csatlakozni az egyesülethez?
A MINők szeptember 30-án, a rendkívüli közgyűlésen elfogadott alapszabályzata
itt olvasható:
http://www.MINők.hu/MINők/alapszabaly4.htm). Ennek elolvasása és elfogadása
után az egyesület címére lehet
eljuttatni a belépési nyilatkozatot (http://MINők.rentahost.net/MINők/belepes.htm),
illetve 2001. évre szóló 2000,- Ft tagdíjat, annak, aki csatlakozni kíván
hozzánk. Ez utóbbit utalni is lehet a következő számlaszámra: BA-CA 10900028-00000015-82240020
Balogh Sándor
Fotók: MINők Egyesülete