...mint komor tájból a pillangók serege...
A keringôkirály
Aki újév hajnalán képes volt úgy
11-1/2 12 tájban felébredni, s bekapcsolta a TV-t, ugyanazt
láthatta, mint egy évvel ezelôtt ebben az idôben,
mint két éve, mint azelôtt, és mint minden évben:
A Bécsi Filharmónikusok újévi koncertjét.
Lorin Maazel széles gesztusai mit sem változtak tavaly óta,
a zenekar most is a Kék Duna keringô eljátszása
elôtt köszöntötte a világot Prosit Neujahr!
felkiáltással, s a 10-15 ezer Schillinges belépôjegyért
ismét vígan tapsolhatott az úri közönség
a Radetzky induló ütemére. Az újév enélkül
nem is tudja, hogyan kell elkezdôdnie...
Érdemes pár szóban megemlékeznünk az újévi
keringôk, polkák, indulók legtöbbjének
szerzôirôl, az idôsebb és az ifjabb Johann Straussról.
A "Papa" 1825-ben alakította meg zenekarát, mely rövid
idô alatt bécs leghíresebb tánczenekara lett,
s 1835-tôl kezdve ô volt az udvari bálok zenei vezetôje.
A K.u.K. Hofballmusikdirektor tisztséget kifejezetten
id. Johann Strauss részére kreálta a bécsi
udvar 1846-ban. A megtisztelô "keringôkirály" címet
Bécs társadalma elôször neki adományozta.
Neki köszönhetô a Radetzky-induló is!
Ifj. Joh. Strauss 1849-ben átvatte apja zenekarát, de
csak 1862-ben kapta meg a K.u.K. Hofballmusikdirektor címet - ugyanis
1849-ben írt néhány kompozíciójának
címe miatt forradalmárság gyanújába
keveredett. (Freiheits-Lieder = szabadságdalok op.52; Fest-Marsch
1848 = Ünnepi induló 1848 op. 49; Revolutions-Marsch =
Forradalmi induló op. 54)
Miután megkapta az áhított állást,
többé már nem nagyon érdekelte a zenekari munka,
gyakorlatilag csak a báli szezonban karmesterkedett. Szívesebben
foglalkozott zeneszerzéssel. Megpróbálkozott operettek
összeállításával is, ezek közül
ma már csak a Denevért és a Cigánybárót
adják elô gyakrabban... Mivel csak a zenéhez értett,
s nem volt érzéke a szövegekhez, a színpadi beállításokhoz,
sok gondjuk volt vele a szövegkönyvíróknak. Úgy
dolgozott, hogy megpróbálta mélyen beleélni
magát a szöveg hangulatába, s írt hozzá
egy zenét. Persze hogy nem jött ki így a szótagszám!
Ezért nem meglepô, hogy késôbb többször,
többen is megpróbálták modernizálni a
szövegkönyveket, teljesen átdolgozni egyes operetteket,
vagy egyszerűen a legnépszerűbb Strauss-dallamokból
új művet írtak. Maga Strauss adott erre példát,
amikor a Bécsi Vér-t (Wiener Blut) összeállította
egy Adolph Müller nevű Kappelmeister javaslatára és
segítségével...
A "Keringôkirály" titulus idôvel az apáról
a fiúra szállt át, aki életével testesítette
meg a monarchia fénykorának felszínes csillogását.
A rossz nyelvek szerint I. Ferenc József császár is
csak addig uralkodott, amíg Strauss meg nem halt... Zenéjének
könnyed eleganciája, életteli, humoros fordulatai, charmja
egyaránt a XIX. századi császári Bécs
életörömét hirdetik. A bécsi keringôt
a klasszikus tökéletességig fejleszti, így az
már nemcsak a lebujokban, vendégfogadókban, városszéli
kiskocsmákban szólhat, hanem az udvari bálok pompájának
fényét is emeli.
A tudományosabb érdeklôdésű olvasók
kedvéért ide másolom, amit Strauss keringôirôl
az 1965-ben kiadott Zenei Lexikonban olvastam:
"A kaleidoszkóp-szerű valcer-ciklust nagy változatossággal
kezeli: többnyire ellentétes hangulatú, lassú
bevezetéssel kezdi, amelybôl azután úgy röppen
ki a tánc, mint komor tájból a pillangók serege,
ha hirtelen napsütés éri..."
A híres Kék Duna keringô (An der schönen, blauen
Donau, op. 314) 1867-ben, a bécsi bemutatón megbukott. Annál
nagyobb sikere volt egy évvel késôbb Párizsban,
s a mű születésének 25. évfordulóján
1889-ben tizenötezer (15000) fôs tömeg ünnepelte a
zeneszerzôt. Mindenki rajongott érte, s ô mindent megtett
a "sztárkultusz" fenntartásáért...
1999. január 02., szombat 00:00
|