Azokat a tartópilléreket kell tovább erősítenünk, amelyekre egyébként a Fidesz kormányprogramja is épült'

Soproni interjú Áder Jánossal, az Országgyűlés elnökével

Áder János a Magyar Országgyűlés elnöke a soproni Fidesz Szalon meghívottjaként a közelmúltban Sopronban járt. A Fidesz soproni rendezvényén előadásának és az azt követő beszélgetésnek a témája a parlamenti demokrácia volt.
Véletlen volt, hogy a soproni látogatás és az interjú készítésének időpontja éppen egybeesett a kormány három és fél éves tevékenységéről tartott hétórás parlamenti vitájának napjával.
Aktuális kérdésekről a soproni Panoráma Rádió munkatársa kérdezte az országgyűlés elnökét.

- Elnök Úr! A  soproni rendezvényen szóba került-e mindaz, ami a mai parlamenti vita során elhangzott?
- Természetesen a parlamenti vita a beszélgetésnek nem apropója, de mindenképpen tárgya, témája volt. Ilyen értelemben beszéltünk arról, hogy az 1998-as a választási kampányban, majd kormányra kerülve a kormányprogramban mit vállalt a Fidesz és arról, hogy számadás készítése esetén, most hol tartunk, valamint arról, mit szintén fontos látni, hogy a ciklus végéig hova jutunk el. Én a mai alkalommal a legfontosabb kérdésekről adtam összegzést, azután meg különböző kérdések követtek, olyanok, amelyek lehetőséget biztosítottak arra, hogy más témákról is szót tudjunk váltani.

- Van-e valamilyen szankció arra vonatkozólag, hogy hogyan kell viselkedniük a képviselőknek a parlamentben, hiszen nem egyszer komoly, személyeskedéstől sem mentes vitákat lát, az, aki figyelemmel kíséri a parlament munkáját. Milyen olyan eszközökkel rendelkezik a házelnök, amellyel fékezni tudja az indulatokat?
- A parlamenti szóváltásokkal kapcsolatban inkább a viták hangnemét szokták kifogásolni. Én úgy látom, hogy ez nem a helyi értékén kezelt dolog, mert szerintem a magyar parlamenti viták hevessége, hangvétele semmivel sem rosszabb, mint a nyugat-európai parlamentekben megszokott.
Nagyon korlátozott eszközöket biztosít a házszabály a levezető elnöknek, ahhoz hogy a parlamenti vitát a megfelelő keretek között tudja tartani. Nagyon súlyos fegyelmezetlenségnek, rendbontásnak kell történnie, ahhoz, hogy az elnök, amennyiben a többszöri figyelmeztetés sem vezet eredményre megvonhassa a szót a felszólalótól. Néhány kivételes esetben ezt azonnal, figyelmeztetés nélkül is megteheti. Elvileg a házszabály azt a lehetőséget is tartalmazza, hogy a rendbontó képviselőt kivezettessék az ülésteremből, de ilyen súlyos mértékű rendbontásra az elmúlt 11 évben nem volt példa.
Ha például egy szakmai törvénynek a vitája folyik, akkor az általában békésen, nyugodtan, szakmai érvek ütköztetésével zajlik és ott az elnöknek kevés dolga van, akkor pedig, amikor az indulatok egy kicsit elszabadulnak, vagy a vita hőfoka emelkedik, mint a mai esetében - a kormányzásunk jelenlegi három évét értékelő vitánál - az elnöknek kicsit jobban oda kell figyelni, hogy mederben tartsa a képviselőket. Én nem látok itt semmilyen olyan különös problémát a magyar parlamentben, ami aggodalomra adna okot, a magyar parlament egy sokkal visszafogottabb hangütésű, országgyűlés képét mutatja mint több nyugati társa.

- Új nemzetbiztonsági stratégiát szándékoznak kialakítani a külügyminisztérium irányításával. Mindezt Martonyi János külügyminiszter úr említette, mégpedig a hatpárti egyeztetést követően. Ebben, ha jól értelmeztem, arról van szó, hogy az országgyűlés felhatalmazása nélkül tehetik meg az esetleges szükséges katonai lépéseket. Hogyha ez így van, akkor miért van erre szükség?
- Ez egy régi probléma, amelyre a mostani afganisztáni hadműveletek is ráirányították a figyelmet. A probléma lényege a következő: a Magyar Alkotmány szerint minden csapatmozgáshoz, akár olyanhoz, amely csupán csak a légtérhasználatot jelenti az Országgyűlés engedélye kell. Ez rendkívül nehézkessé és bonyolulttá teszi a NATO-ból érkező kérések teljesítését. Azt szeretnénk, ha csak azokban az esetekben kellene a parlament döntését kérni, amikor magyar alakulatok mennek - akár karitatív vagy egészségügyi, vagy műszaki céllal - külföldre. Minden más olyan esetben, amely például a szövetségesi kötelességeink teljesítését jelenti, de a magyar haderő mozgatásával nem jár, sőt külföldi országok csapatok nem is érkeznek országunk területére, - akárcsak a mostanihoz hasonló légtér használat, vagy egy esetleges repülőtér-használat esetében - akkor erről, megfelelő parlamenti kontroll mellett dönthessen a kormány. Lehet, hogy ebben a ciklusban ezt a kérdést már nem tudjuk megoldani, hiszen ehhez Alkotmánymódosítás is szükséges.

- A Btk. módosításáról megkezdődtek a viták. Mi indokolta az előterjesztést, milyen szigorítások, módosítások történnek?
- Ezzel kapcsolatban két külön kérdésről kell beszélnünk. Az egyik a Büntető Törvénykönyv módosítása. Itt a kiindulópont az, hogy néhány bűncselekmény tekintetében, tovább kell szigorítani a Btk-nak a rendszerét, hogy egyrészt kellő visszatartó erőt jelentsen a bűnelkövetőkkel szemben, másrészt bizonyos bűncselekmények esetében a korábbiaknál súlyosabb büntetés kiszabására nyíljon lehetőség.
A másik a büntető-eljárási törvény módosítása. 1997-ben a korábbi parlament utolsó aktusaiban elfogadott egy olyan büntető-eljárási törvényt, amely nagyon sok angolszász eljárási elemet tartalmaz úgy, hogy ezeknek a magyar jogrendszerben nincsenek meg a hagyományai. Ugyan hagyott egy viszonylag nagy felkészülési időt, de abban a bírák - különösen a gyakorló bírák - között egyetértés alakult ki az elmúlt esztendőkben, hogy nagy kockázata van ezeknek az elemeknek a magyar büntetőeljárási rendszerbe való illesztésénél. Ez azt indokolja, hogy inkább egy óvatosabb de a magyar - és az európai, ha úgy tetszik a kontinentális - hagyományokhoz jobban illeszkedő eljárási törvénymódosításra van szükség. Erre tesz most javaslatot a kormány, ami az igazságszolgáltatási szervek vezetőinek, de a szervezetek munkatársainak is a támogatását élvezi. Ezzel a módosítással, minden jel szerint, mind az ügyészség, mind a bíróság, egyetért, mint ahogy abban is, hogy ez egy kiérleltebb, jobban előkészített, átgondoltabb lesz, mint a 97-es, amit akkor elhamarkodottan készített elő a parlament.

- A jogszabály megalkotásában szerepet játszott az, hogy a bűnözés eléggé elszaporodott Magyarországon?
- A bűnözés visszaszorítása tekintetében ez a kormány mindenképpen ért el eredményeket, hiszen míg 1998-ban a kormányválás évében 620 ezer volt az ismerté vált bűncselekmények száma, addig ez a tavalyi évben 450 ezerre csökkent. Tehát 170 ezerrel kevesebb bűncselekményt követtek el a kormányváltást követő harmadik évben, mint a kormányváltás esztendejében. Ez egy jó eredmény, de természetesen nem jelenti azt, hogy a 450 ezer bűncselekmény ne lenne magas szám. Ezt még tovább kell lefelé szorítani. A különösen súlyos károkat okozó, jogosan komoly elégedetlenséget kiváltó bűncselekmények tekintetében. kell további erőfeszítéseket tennie a rendőrségnek. Ezt szolgálták részben a korábbi Btk módosítások, amelyekkel - többek között - bizonyos bűncselekményeknél a büntetési tételt megemeltük, ezt szolgálta a szervezett bűnözés elleni központnak a létrehozása.

- Nyilván motiválni kellene a hatóságokat is, gondolok a rendőrökre, vámosokra, azokat, akiknek szigorúbb ellenőrzéseket kellene tartaniuk. Van erre vonatkozólag, valami megoldás, elsősorban béremelésre gondolok.
- A bűnüldöző szervezetek tekintetében az idén volt egy béremelés, amely során már egy bérfejlesztésre került sor. Azt gondolom, hogy ez komoly szerepet játszik abban, hogy a rendőrségnél a korábbi - 1998 előtti - fluktuáció véglegesen megálljon, azért, hogy azok, akik ezt a pályát választották megbecsült tagjai legyenek a társadalomnak és ne kényszerüljenek arra, hogy feladják szakmájukat. Javultak a rendőrség technikai feltételei is. Pintér Sándor miniszter eredményes tárgyalásai következtében a rendőrség sok gépjárművel gazdagodott, a rendőrök felszereltsége is javult. A szervezett bűnözés elleni hivatal létrehozása javította a különböző szervezett bűnözői csoportokkal szembeni fellépés hatékonyságát, tehát ilyen értelemben azt gondolom, hogy az elmúlt esztendőkben születtek eredmények, amelyek szerepet játszottak a bűncselekmények számának csökkenésében.

- Mi a helyzet a korrupt rendőrökkel? Vissza lehet-e szorítani a büntetések szigorításával a rendőrségen belüli korrupciót?
- Nem a büntetések szigorítására van szükség, hiszen azok elég szigorúak. A rendőrök által elkövetett bűncselekményeket a lehető legszigorúbban meg kell büntetni, és ez a bíróság dolga. Mint azt a legutóbbi székesfehérvári ügy is mutatta, az ilyen esetekben a rendőrségnek a lehető legnagyobb eréllyel kell lecsapnia, és a lehető leggyorsabban kell, az eljárást lefolytatnia és az adott személyeket vagy a bíróság elé állítania, vagy pedig azt kideríteni, hogy az adott személy ártatlan, amennyiben tényleg az. Szigorítani a rendőrségen belüli ellenőrzési rendszert kell, amihez rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. Ez utóbbiakhoz időközönként titkosszolgálati eszközöket is igénybe kell venni, időnként más szervezetek segítségét is kérni kell. Tehát megvannak azok a szervezetek, amelyek egy-egy alapos gyanú esetén időben, gyorsan, hatékonyan föl tudnak lépni és a rendőrségen belül meglévő - szerencsére nem nagy számú - korrupciós üggyel kapcsolatban az eljárást le tudják folytatni.

- Az ÉS október 12-i számában egy cikk szerint a MSZP immár sokadszorra kénytelen megállapítani, hogy a MTV két hírműsora a Híradó és a Hét, a Fidesz és a MIÉP által vezérelt propaganda műsor. Ezért, mint a cikkből kiderül, azok nem felelnek meg a pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, így a párt a jövőben nem ad önálló nyilatkozatot az MTV hírműsorának. A hír és úgy fejeződik be, hogy az ORTT-nek meg kellene tulajdonképpen vizsgálni az kérdéssel kapcsolatos műsorokat. A közszolgálati médiával szemben ez nagyon méltánytalan kijelentés. Ön, hogyan gondolja ezt?
- Ez szerintem is egy méltánytalan és minden alapot nélkülöző kijelentés, de nem csodálkozom, hogy az MSZP elragadtatta magát, hiszen a közszolgálati médiában időnként, nem csak a kormánypárti politikusoknak, hanem az ellenzéki politikusoknak is kényelmetlen kérdésekre kell válaszolniuk. Ez láthatóan zavarja a szocialista párt politikusait, és úgy gondolják, hogy el lehet zárkózni a nyilatkozatok elől. Én ezt egy rendkívül szerencsétlen lépésnek gondolom, és példátlannak is olyan szempontból, hogy az elmúlt 11évből én nem tudok olyan példát arra, hogy bármelyik párt a közszolgálati médiát bojkottálta volna, ráadásul minden alapot nélkülöző okból. Lehet, hogy inkább az zavarja a szocialista párt tagjait, hogy a szocialista miniszterjelölt néhány szerencsétlen nyilatkozatáról a közszolgálati média a maga valóságában számolt be, amiről, úgy gondolhatják, hogy rontja az ő választási esélyeiket. Én azt gondolom, hogy nem, a tükröt kell összetörni, azért mert hogy egyébként olyan képet mutat, ami a valóságban is előttünk áll, hanem inkább megfontoltabban kell nyilatkozni.

- A legutóbbi felmérések szerint a Fidesz-MDF koalíció 4-5%-kal vezet az MSZP előtt. Ezt minek tudja be?
- Létezik olyan mérés, amely szerint a Fidesz-MDF közös listának 2 %-os a vezetése, és olyan, amely szerint valóban 6 %. Ennek a kialakulásában biztos, hogy szerepet játszott az a három politikai erő által megvalósított összefogás, amelyben a Fidesz és az MDF, valamint a Kereszténydemokraták Szövetségének összefogásáról van szó és ez önmagában már egy olyan politikai üzenetet takar, amely szerint ezek a politikai szervezetek a választások előtt képesek együttműködni azért, hogy egy közös programot kidolgozva az ország meglévő ügyes-bajos dolgaira megadják a választ. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy választópolgárok ennek örülnek. A másik, ami ebben az eredményben szerepet játszhatott, az, hogy - hogy függetlenül attól, hogy az ellenzéki politikusok mit mondanak, - az emberek látják azt, hogy a jelenlegi kormányzás során milyen döntések születtek és mindennapi életükben megtapasztalják ezeknek a döntéseknek a hatásait. Mondok néhány példát: azt az emberek többsége látja, hogy a minimálbér jelentősen - a négy év alatt több mint a két és félszeressére - fog emelkedni; azt a választópolgárok többsége látja, hogy két évvel ezelőtt bevezetett a kormány egy gyermekek utáni adókedvezményt biztosító családtámogatási rendszert, egy családi típusú jövedelemadót; a lakáshitelek, kamatok az egyharmadára csökkentek a korábbiakhoz képest, hiszen most a mértékük 6% körül van. Aki jár az országban, az látja azokat az infrastruktúrális beruházásokat, amelyek javarészt költségvetési pénzből valósulnak meg, hídépítések, útépítések, autópálya építések, felújítások, elkerülő utak. Ezeket lehet jelentéktelen eseményeknek beállítani, de én úgy látom, hogy a választópolgárok többsége mégsem így vélekedik ezekről. Az is szerepet játszik ebben, hogy mind a reálbérek, mind a fogyasztás az utóbbi években jelentősen nőtt; az utóbbi három évben jelentősen nőtt a nyugdíjasok nyugdíjának reálértéke; a közszférában jó néhány foglalkozási csoportnál jelentős fizetésemelések történtek az elmúlt két esztendőkben. Tehát azokat a problémákat, amelyeket megörökölt a kormány, az elmúlt négy évben mind orvosolni igyekezett, nyilván lehetőségei, tehetsége és az ország teherbíró-képességének függvényében. Azt hiszem, hogy a kormány azokat a többletforrásokat, amelyek rendelkezésre álltak jó célok érdekében és jó döntésekkel osztotta be, osztotta el.

- Mi az, amit a Fidesz folytatni szeretne a választások után, ha esetleg sikeresen befut a választásokon.
- A következő négy évben azokat a tartópilléreket kell tovább erősítenünk, amelyekre egyébként a Fidesz kormányprogramja is épült. A családtámogatási rendszert tovább kell fejleszteni és ezt a támogatási formát olyanná kell tenni, amely az inflációs hatásoktól védett marad. Szerencsére csökken az infláció, ami ennek a feladatnak a végrehajtását is megkönnyíti. A minimálbér 50 ezer forintra való emeléséről már létezik egy parlamenti döntés. A cél az, hogy a minimálbér tovább emelkedjen, hiszen a mostani uniós összehasonlításban a minimálbér a magyar átlagbérnek a 47%-át fogja elérni. A cél az, hogy a következő ciklus végére az átlagbér 60%-át érje el a minimálbér, tehát itt még további emelésekre van szükség. A Fidesz vállalásában az is szerepel, hogy a munkahelyek számát a következő ciklusban újabb 200 ezerrel fogja gyarapítani. Ugyanilyen vállalást tettünk 98 előtt és ezt a vállalást teljesítettük, hiszen már most több, mint 200 ezerrel több új munkahely van Magyarországon, mint 1998-ban, amikor a Fidesz kormányra került. Tovább szeretnénk csökkenteni a munkanélküliséget, amely most 6%. Kormányra kerülésünkkor a munkanélküliségi mutató 8,5 % volt; célunk ezt tartósan 5% alá szorítani. Az inflációt szeretnénk tovább lefelé szorítani és általában a gazdaságot egy olyan növekedési pályán tartani, ami mindezekhez a megfelelő forrásokat biztosítja. Az az oktatásban tovább kell lépnünk a megkezdett úton. A következő ciklus feladatai közé tartozik, hogy annak elérése, hogy a középiskolát végzetteknek fele felsőfokú intézményben folytathassa a tanulmányait. Folytatnunk kell a kollégiumi férőhelyek bővítését, bővítenünk kell az ösztöndíjrendszert, tehát van itt azért munka bőségesen. Elsősorban a tudásalapú társadalom megteremtése a célunk, ezzel tudunk versenyképesek lenni, itt az országon belül és az Európai Unió piacain is. Magyarországnak ebben nagyon komoly hagyományai vannak, amelyekre lehet és kell építenünk. Az magyarországi egyetemi, főiskolai oktatás a színvonala Kelet-Európában ma is egyedülálló és ilyen értelemben jó esélyt ad arra, hogy a következő nemzedékek is ezen oktatási rendszer révén olyan képzésben részesülnek, amely valóban egy versenyképes tudás megszerzését biztosítja a számukra.

T.Z.