Felhőkarcolók-hogyan tovább?
A világsajtóban megjelent rengeteg cikk és véleménynyilvánítás ellenére
sem született végleges állásfoglalás a szeptember 11-i egyesült államokbeli
tragikus esemény több részletével kapcsolatosan, ám mindezek ellenére egy
tény bizonyosan állítható: a szervezők között volt olyan építészmérnök,
aki nagyon jól ismerte a terrortámadást követően összedőlt WTC szerkezetét.
Dr. Lenkei Péter a Pécsi Tudományegyetem egyetemi
tanára a soproni Líceum dísztermében tartott előadásában Felhőkarcolók-hogyan
tovább témában a fenti következtetés mellett még számos, építészeti szempontból
felvetett kérdésre kereste a választ. Az előadó a Mária Dorottya Evangélikus
Szabadegyetem meghívottjaként, és az amerikai magasépületekkel foglalkozó
tanács elnökségi tagjaként, szemléletes képeken mutatta be, a felhőkarcolók
fejlődését, szerkezetét, a magasépületek során alkalmazott különböző tervezési
koncepciókat. Az előadásból egyértelműen kiderült, hogy az épületszerkezetéből
következően igen sebezhető WTC felhőkarcolóban a becsapódást követően hogyan
következett be progresszív tönkremenetel, amely ellen - egyébként az amerikai
előírásoknak megfelelően - semmilyen szabályozást nem alkalmaztak az épület
1972-73-as építése során. A különböző, magasépületeknél alkalmazott építészeti
megoldások ismertetése azzal a következtetéssel is járt, hogy a new york-i
terrortámadást követően a szakmának jobban kellene figyelnie több, építészeti
szempontból fontos követelményre, azzal együtt, hogy az épületnek biztonságosnak,
gazdaságosnak és környezetbarátnak kell lennie, úgy, hogy társadalmi elfogadottsággal
is rendelkeznie kell. Milyen terrortámadásra kell méretezni egy felhőkarcolót?
Tette fel az egyébként - rettenetesen hangzó - szakmai kérdést az előadó.
A kérdés egyben az építészek (vagy inkább beruházók?) a szakmainál nehezebben
megválaszolható erkölcsi kérdése is.
Az előadó véleménye szerint a jövőben épülő magasépületek
60 szintes határig felelnek meg a fenti négy követelménynek, bár az terrortámadást
követően kérdés, hogy a negyedik szempont - a társadalmi támogatottság
- hogy miként teljesül.
A világrekordokra való törekvésnek - a minél magasabb
épületek építésének - pedig nem lehet következménye az emberi életek kockáztatása.
A témát teológiai megvilágításba helyezte az a hozzászólás,
amely szerint a biztonságos építészeti megoldásként bemutatott "megakötések"
alkalmazása, a Bábel tornya építésére igen rezonáló "megalomániára" ad
asszociációs lehetőséget. Alaposabban utánanézve annak, hogy a felhőkarcolók
zöme, milyen célból épült, lehet, hogy a jövőt illetően a 21. század emberének
nem a minél magasabb épületek építésében kellene egymással versenyeznie,
hanem inkább "földközelben" kellene megkeresnie a feladatait.
