Európai Régiók Gyűlése Közgyűlés

Mi,
250 európai régió választott politikai képviselői
azért gyűltünk össze ma itt Sopronban, Magyarországon, hogy megtartsuk az ERGY 2001. évi közgyűlését.

Az ERGY 2001. évi közgyűlésének helyszínéül a magyarországi Győr-Moson-Sopron megyét választottuk. Ez az első alkalom, hogy egy közép-kelet-európai tagjelölt országban került megrendezésre az ERGY közgyűlése. A helyszín kiválasztásával kívántuk hangsúlyozni, hogy támogatjuk az Európai Unió bővítését és az európai vezetésről szóló tárgyalásokat. A találkozó gondos előkészítése és a szervezők vendégszeretete Ivanics Ferenc, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének irányításával nagy mértékben hozzájárult az ezévi közgyűlés sikeréhez.

Megvitattuk az alábbi kérdéseket

• Az Európai Unió bővítési politikája és hatása az európai régiókra
• A “Régiók Európájának“ közreműködése egy átlátható és legitim európai vezetés kialakítása céljából
• A regionalizáció erősítésének fontossága különös tekintettel Közép-és Kelet Európára
• A régiók szerepe a stabilitás és béke biztosításában egy globalizált világban.

A csatlakozásra váró országoknak ahhoz, hogy a közösségi joganyag előírásainak megfeleljenek, meg kell birkózniuk az EU-tagság társadalmi, gazdasági, területfejlesztési és ökológiai kihívásaival. A regionális szállítmányozás, a területfejlesztés, a hulladékgazdálkodás, az agrárpolitika, az ifjúságpolitika és a kisebbségpolitka csak néhány terület, ahol a régiók hatással lehetnek az EU-politikákra.

Ezen háttér ellenére,

• Azt szeretnénk, ha a bővítési folyamat olyan módon valósulna meg, ami elfogdható mind az EU tagállamaiban, mind a csatlakozásra váró országokban élő emberek számára. Ezen érvek amellett szólnak, hogy a régiókat be kell vonni a bővítési folyamatba és figyelembe kell venni azt, hogy az ERGY a Közép-Kelet európai régiók integrációra való felkészítésével jelentős szerepet játszhat abban, hogy a bővítési folyamat sikerrel záruljon. Az ERGY befolyásának növelése érhető el, ha az ERGY – mint a régiók páneurópai képviselete - kiterjeszti kapcsolatait olyan országok régióira is, amelyek eddig még nem kapcsolódtak be a bővítési folyamatba.
• Javasoljuk, hogy fektessenek különös hangsúlyt az EU jövőbeni periférikus régióira a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése céljából ezen régiókkal és ezen régiók között.
• Meggyőződésünk, hogy hasonló közeledés szükséges a Mediterrán-medencében fekvő országok irányában és szorgalmazzuk, hogy az EU folytassa a “Barcelona folyamatot”.
• Mérlegeljük az Európán kívüli régiókkal való együttműködés fontosságát, különös tekintettel a szövetségi államok régióira

Az Európai Bizottság az ún. Fehér Könyvben elkötelezi magát a nyitottság, a részvétel, a felelősség, a hatékonyság és koherencia alapelvei mellett. Ezen alapelvek alkalmazása megerősítené az arányosság és szubszidiaritás alapelveinek érvényesülését. A bizottság elkötelezi magát a régiókkal való tárgyalások befejezése mellett.

A Bizottság fent említett irányvonalának megfelelően:

• javasoljuk egy vezetési kódex megalkotását, amelyben a Bizottság elkötelezi magát a régiókkal való együttműködés mellett, és javasoljuk, hogy a döntéshozatali folyamatban a döntések és tárgyalások előkészítése során vegyék figyelembe a régiók képviselő-testületeinek szakmai javaslatait.
• Hangsúlyozzuk, hogy mindez az EU-n belüli döntéshozatal átláthatóbbá tételéhez vezetne és hozzájárulna az egyes veztési/kormányzati szintek közötti hatáskörmegosztáshoz.
• Felhívást intézünk azon tagállamok felé, amelyek még nem tették meg, hogy segítsék elő a régióik bekapcsolódását a nemzeti vitákba az Unió jövőjéről, azáltal, hogy tárgyalásokat folytatnak velük a hatáskörükbe tartozó területekről.
• Különösképpen szorgalmazzuk az európai polgárok – a múltbeli kormányközi konferenciákhoz képest - nagyobb mértékű részvételét az általuk választott politikai testületeken keresztül, mint a régiók esetében és referendumon keresztül.
• Megköveteljük a régiók közvetlen képviseletét az EU reformjáról szóló Konvención belül és közreműködésüket az EU jövőbeli intézményi keretének meghatározásában.
• Követeljük, hogy ez a részvétel olyan európai szerveztekben valósuljon meg, ahol az európai régiók közvetlenül képviseltetik magukat, mint az ERGY-ben, és meggyőződésünk, hogy az általunk szorgalmazott vezetési kódex fontos lépés lehet az EU és a régiók közötti jövőbeni párbeszédek biztosításához.

A jelenlegi decentralizációs folyamatnak Közép- és Kelet-Európában figyelembe kell venni az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatokról szóló Chartáját és az Európai Régiók Gyűlése Regionalizmusról szóló Deklarációját.

Ennek alapján a szubszidiaritás elvét szem előtt tartva:

• támogatjuk az információs szemináriumok szervezését az európai régiókban, hogy erősítsük a regionalizmust és a decentralizációt,
• javasoljuk a jövőbeni jelentések alapos kidolgozását és a benchmarking megvalósítását a decentralizációs folyamatban
• megköveteljük a koordinációs network megvalósítását, amely úgy tekinthető, mint jelentős eszköz a regionalizáció erősítéséhez.

A megnövekedett számú terrorista akciók, tekintettel a 2001 szeptemberi eseményekre, megkövetelik minden elképzelhető energia mozgósítását annak érdekében , hogy a globalizált világban elpusztítsuk a terrorizmus alapjait.

Ezért

• hangsúlyozzuk minden állam tekintetében a fenntartható fejlődés követelményének megvalósítását a kormányzásban
• hangsúlyozzuk, tekintettel a globális válságra, ami jelenleg a világban megfigyelhető, hogy a regionalizmus és a föderáció hosszútávú megoldásként szolgálhat arra, hogy biztosítsa a békét, a különböző kultúrájú és vallású emberek között
• elkötelezzük magunkat a kisebbségek integrálása mellett
• hangsúlyt fektetünk azokra a tevékenységekre, amelyek távol tartják az embereket a fanatizmustól és megnyerik őket az európai integráció ügyének.

Európai Régiók Gyűlése

Sopron, 2001-11-30.