Búcsú dr. Lampérth Gyulától
" Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való öröm erőt ad nektek!" (Neh
8,10)
December 10-én családtagjai mellett sok száz soproni - pályatársak,
diákok, kollégák, ismerősök - kísérte utolsó földi útjára Dr. Lampérth
Gyulát, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) haláláig
hű igazgatóját.
Az evangélikus templomban tartott temetési istentiszteleten a gyülekezet
D. Szebik Imre elnök-püspök, Ittzés János püspök, Zügn Tamás lelkész igehirdetésével
és imádságával fordult kegyelemért, vigasztalásért, útmutatásért és reménységért
Istenhez.
Tölli Balázs megbízott igazgató a tanártársak és minden soproni nevében
búcsúzott:
“... aki vezet, olyan legyen, mint aki szolgál”
(Lk 22,26) - olvastam ezt a mondatot a 90-es évek elején, negyedéves egyetemistaként,
egy igazgatói iroda falán bekeretezve a soproni Evangélikus Líceumban.
Isten megadta közelről látnom, ez a szolgálat mit jelent. Szolgálatát Istennek,
a szolgatársnak, a vezetettnek, az ügynek, ami a Soproni Líceum. A Soproni
Líceum nevében, tanártársaim nevében, minden soproni nevében búcsúzom.
Itt ezen a helyen az ember érdemét sorolnom még
barátként sem lehet, csak megköszönnöm Istennek azt a sok jót, amit általa
nekünk adott; a tiszta hitet, a munka örömét, szeretetét, lendületét, s
egy olyan iskolát, amely munkája által több lehetett egy gimnáziumnál.
Egy héttel ezelőtt, december 3-án, halála napján
a Fénysugarak napra rendelt igéje a következő volt: “Ámde Krisztus
feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak.”
(1Kor 15,20).
A tábla marad a falon: “... aki vezet, olyan
legyen, mint aki szolgál”. A mi dolgunk csak az lehet majd, hogy
jól sáfárkodjunk a ránk hagyott örökség gazdagságával, a hittel, a szolgálat
örömével. Kedves költője, Reményik Sándor versével búcsúzom:
VÉGRENDELET
Fáradtságom adom az esti árnynak,
Színeimet vissza a szivárványnak.
Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
Mosolygásom az őszi verőfénynek.
Sok sötét titkom rábízom a szélre,
Semmit se várva és semmit se kérve.
Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton:
Kétségeim az örvényekbe szórom.
A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol - és mindenütt leszek. |
2001. december 12., szerda 19:31
|