CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2021. március 1., hétfő, Albin, Albina napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Ullein-Reviczky Antal emléktábla avatás
Sopron, Erzsébet u. 13.

    Sopron Megyei Jogú Város polgármestere, Ullein-Reviczky Antal leszármazottai és soproni polgárok jelenlétében avatták fel Sopronban az Erzsébet utca 13. szám alatt a Ullein-Reviczky Antal emléktábláját.
    Ullein-Reviczky Antal életét és politikai pályáját, a magyar történelemben betöltött szerepét dr. Molnár László ismertette.


Dr. Gimesi Szabolcs polgármester és Molnár László történész

    Az Ullein név 1845-ben tűnik fel a soproni polgárkönyvben. Antal - a nagyapa - és József - az apa - neves építőmesterek voltak, akik 1875 és 1910 között 21 lakóházat, középületet és iskolát építettek, az Erzsébet utcában ma is áll öt épületük.
    Ullein Reviczky Antal 1894 november 8-án született. Ez, a most 13. számú, korábban 21. számú ház apja halála után - 1915-ben - került a fia nevére. A földszintesnek épült, 28 m homlokhosszúságú házban lakott az özvegy édesanyja és húga - Török Béláné - családjával. Tartós külföldi szolgálataiból hazatérve, 1943 szeptemberéig ebben az épületben látogatta meg édesanyját, rokonait és fogadta bizalmas soproni barátait.
    Felsőfokú tanulmányait a Mária Terézia által alapított bécsi konzuli akadémián végezte, majd a debreceni tudományegyetemen abszolvált, 1927-ben avatták doktorrá.
    Sopron városát már az 1919. szeptember 10-i Ausztriával megkötött Saint-Germain-i békeszerződés Ausztriához csatolta. Magyarország ezen tárgyalások során még a hangját sem hallathatta. Az 1920. június 4-én aláírt Trianon-i szerződés szövege is tartalmazta a Nyugat-magyarországi három megye nyugati részének átcsatolását Ausztriához.
    Az első világháború után, amikor a Bécstől függetlenné vált, megcsonkított magyar állam talpra állt, a puszta létét is el kellett fogadtatnia a nagyvilággal, hiszen 1918 őszéig nem létezett magyar külügyminisztérium és külképviseleteink, követségeink sem voltak.
    Ilyen körülmények között valóban rendkívüli volt az a feladat, hogy öt nyelven beszélő, tanult diplomataként közreműködjön az önálló Magyarország nehéz nemzetközi próbatételén, éppen szülővárosa érdekében. Ullein konzul ebben a nehéz - mondhatni reménytelen helyzetben egy éven át folyamatosan tagja volt a nemzetközi bizottságoknak.

    Tevékenységét és szerepét kiemeli a korabeli magyar sajtó, majd a népszavazásról írt történeti cikkek és többek között Tráger Ernő és Missurai Krug könyvei. A Sopron városát és a környékbeli nyolc községet tulajdonképpen visszaadó, befejező tárgyalás 1922 január 1-i jegyzőkönyvében - az angol, francia, olasz és magyar tábornokok mellett - az ő aláírása is szerepel. Báró Villani Frigyes nagykövetnek a tárgyalás-sorozatot összefoglaló, bizalmas, 1923-ban megjelent 87 oldalas dokumentumát Fogarassy László a Nyugat-magyarországi kérdés legkiválóbb szakértője a legmegbízhatóbbnak nevezi az összes kiadványok közül. Ebben írja Villani: Hálásan kell megemlékeznem Ullein Antal konzul úrról, aki a politikai természetű és sajtó ügyeket végezte nagy ügyességgel, a genfi, a londoni utaimon és a népszövetségi tárgyalások alkalmával értékes segítőtársam volt." Ullein ekkor mindössze 26 éves volt.
    Diplomáciai pályája hét évig párizsba, majd Ankarába és Zágrábba vezette. 1929-ben házasságot kötött Cumberbatch isztambuli brit konzul lányával. Belügyminiszteri engedéllyel 1934-ben atyja neve mellé felvette édesanyja - Reviczky Mária - családnevét is…
    Ullein Reviczkyt 1938-ban kinevezték a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetőjévé, majd megbízták a bel- és külpolitikával foglalkozó sajtó, az akkor még nem használatos szóval - média - egységes irányításával. 1942 év májusától a rangja: rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter. A magyar sajtót élesen figyelte a budapesti német nagykövetség, de a szovjet és az angol hírközlő és politikai szervek is.

1939 szeptemberében kitört a második világháború.

    Ullein-Reviczky, aki műveltségben, tájékozottságban, felkészültségben felette állt a kor vezető politikusainak, fokozatosan megpróbált ellenállni az ország egyoldalú elkötelezettségének. A magyar diplomácia hivatalos német-barátságának leple alatt, titkos tárgyalások útján illegális kapcsolatokat létesített a nyugati hatalmakkal.
    1942 nyarán apósa Boszporusz-parti villájában illetékes angol személyekkel megtárgyalta a Magyarország és a szövetséges hadsereg közötti kapcsolat-felvételt, majd Kállay Miklós miniszterelnökkel egyetértésben rádió adó-vevő készüléket hozatott Budapestre, melynek segítségével a kormány egészen szűk köre összeköttetést létesíthetett a kairói brit főparancsnoksággal. Megállapodás történt, hogy a hazánkon Németország bombázására átrepülő angolszász flottákat légvédelmünk nem támadja, ők viszont cserébe nem dobnak bombát Magyarországra. A magyar vezérkar azt sem engedte meg, hogy a Dunántúlon német légvédelmi ütegek kerüljenek felállításra, nehogy azok mégis tüzelni kezdjenek. Ez a megállapodás egészen a német megszállásig, 1944 március végéig tartott. A nyugati hatalmakkal felvett kapcsolat nem maradt titokban a németek előtt. A német diplomácia és a sajtó egyre élesebben kritizálta Ullein-Reviczkynek a magyar sajtót irányító tevékenységét, Ribbentrop külügyminiszter minden kapcsolatot megszakított vele. Hitler 1943. április 16-án Horthyval tárgyalt. A Führer Kállay miniszterelnök leváltását, a zsidókérdés redikális megoldását és a háborús erőfeszítések fokozását követelte. Közölte a kormányzóval, hogy bizalmának csökkenésében súlyosan terhelő szerep jut Ullein-Reviczky Antalnak, aki szerinte a magyar kormány "rossz szelleme". Horthy akkor még megvédte munkatársait és ellenállt a követelésnek…

Ullein-Reviczky tiltakozásul Magyarország német megszállása ellen, 1944 március 21-én lemondott követi tisztéről és nyilatkozatban ítélte el a németek által hatalomra segített kormányt. Válaszként elkobozták budapesti vagyonát.
    A háború befejeztével levélben felajánlott szolgálataira az új magyar kormány nem tartott igényt. Családjával Isztambulba, majd Genfbe költözött, ahol 1947-ben "Német háború - orosz béke" sokatmondó címmel francia nyelven kiadta emlékiratait. A párizsi béketárgyalásra szánt kötete azonban nem jutott el a szerződést előkészítő diplomatákhoz. 1950-ben Londonban telepedett le, ott ellátta az amerikai székhelyű Magyar Nemzeti Bizottmány képviseletét. A felajánlott brit állampolgárságot nem vette fel. Halála hirtelen következett be 1955. június 13-án.
 

Ebben a házban lakott ifjú éveiben 
ULLEIN-REVICZKY ANTAL
(1894-1955) 
politikus egyetemi tanár,
a soproni népszavazás előkészítő diplomatája, 
a második világháborúban 
töretlen energiájú munkálkodója annak, 
hogy hazánk kitörjön az emberiségellenes
hatalmak kényszerű szorításából 
2001

    Visszatekintve a II. világháború korszakára megállapítható, hogy 1941-től kezdve több terv született, amelyek Magyarország háborúból kilépését akarták előkészíteni, de a tettek útjára kevesen léptek. Ullein-Reviczky nem törődött bele a Trianon által megszabott kényszerpályába, hanem másokat is ösztönözve cselekedett, folyamatosan kutatva a megoldáshoz vezető utat. Kiváló diplomáciai érzékkel, töretlen energiával munkálkodott, hogy Magyarország ki tudjon törni a náci Németország és a kommunista Szovjetunió nyomásából, ma már mondhatjuk: az emberiségellenes hatalmak kényszerű szorításából és a nyugati hatalmak oldalára tudjon állni. Olyan korszakban vállalta a hitlerellenes politikát, amikor ezzel az életét is kockáztatta. Az a sors várt rá, mint történelmünk során megannyi kimagasló honfitársára: idegenben, száműzöttként élte utolsó éveit, mégis magyarként hunyt el.

    Leánya - Lovice Mária - aki magyar és angol illetőségű a Cserhátban megvásárolta a Kelecsenyi romos kastélyt, hogy abban édesapja emlékére kulturális központot hozzon létre. Az újjáépítés 1995-ben Göncz Árpád jelenlétében ünnepélyes aktussal kezdődött és a kastélyt ez év augusztusában Mádl Ferenc köztársasági elnök avatta fel több száz közéleti személyiség és vendég jelenlétében.

    Ullein-Reviczky Antalnak a soproni népszavazásban betöltött szerepe, a háború idején végzett munkássága példaként szolgálhat, méltó arra, hogy emlékét az utókor megőrizze és e szerény emléktáblával megörökítse.

(Részletek dr. Molnár László beszédéből)



2001. december 13., csütörtök 15:27


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület