|
Sitke: a
doni áttörés évfordulójára emlékeztek
Az örök várakozás mécsesével kezében, szoknyájába
kapaszkodó gyerekével, törékeny asszony várja férje hazaérkeztét a háborúból.
Mint egykoron a valóságban (amikor még erről szót sem lehetett nagyon ejteni), azonképpen,
most már végérvényesen. Évről-évre a szomorúság és elesettség szobor-kompozíciójának
lábához kerülnek az emlékezés koszorúi.
Ferenczi János, Gellért Sándor, Gőcze Kálmán, Hirschenhauser Béla,
Horváth Károly, Kelemen Antal, Kiss Imre, Kiss Lajos, Kovács Lajos, Kovács
László, Lengyel István, Linka Vince, Mórocz Imre, Nagy József, Németh István,
Ódor József, Sebestyén Lajos, Vass József és Vass Lajos: a doni katasztrófa
sitkei áldozatai.
Méltóságteljes és felemelő megemlékezésnek volt a helyszíne
a Vas megyei Sitke történelmi emlékparkja, ahol a doni áttörés évfordulóján
a település önkormányzata mellett a magyar kormány, a Honvédelmi Minisztérium,
a történelmi egyházak, a vitézi rend méltóságai, a doni ütközetben harcoló
katonák és hadifoglyok és számos országos szervezet és testület képviseltette
magát.
A rendezvényen Lukács Katalin színművésznő, Kelemen
Ágnes és Kossuth Gergő tanulók közreműködött.
Az emlékpark alapítója és megvalósítója dr. Ódor
Zoltán akadémikus. A török emlékmű határkövéhez közel - eddig terjeszkedett
a török - a történelem diktálta emlékművek kerültek sorba a parkba: az
1956-ra emlékeztető harangláb, akár az orosz megszállás végét jelentő emklékmű.
A központi Hősök és Áldozatok emlékművén a falu áldozatai és a deportált
zsidók mellett helyet kaptak mindazok - ellenség, vagy segítő barát - akik
a faluban vagy annak környékén estek el - oroszok, németek, románok, litvánok,
lengyelek, ukránok, amerikaiak.
Sitke polgármestere Domján Lászlóné, jegyzője dr.
Szíjártó Valéria és Gaál József alpolgármester koszorúznak
A Hősök és Áldozatok emlékművénél honvédségi Díszszázad katonái és díszőrsége
tisztelgése mellett történt meg a nemzeti lobogó felvonása. A Himnusz,
Székely Himnusz és Beethoven Örömódájának hangjait követően 13 dobütés,
és gyászcsenddel megszakított díszsortűz-sorozat után a gyászzászló félárbocra
eresztésével és közösen elmondott imával folytatódott a megemlékezés.
Dísz-sortűz
Dr. Tempfli József püspök koszorúz
A koszorúk elhelyezése után a Díszszázad tiszteletadását
követően a sitkei római katolikus templomban - történelmi zászlók és történelmi
ereklyék ünnepélyes jelenléte mellett - ökumenikus istentiszteletre került
sor, amelyet - Csűri István a Királyhágó- melléki Református Egyház
lelkésze, Ittzés János Dunántúli evangélikus püspök és Weiss
Ferenc az izraelita hitközség képviselője jelenlétében - Tempfli
József nagyváradi katolikus püspök tartott.
A tiszteletadásra felsorakozott díszvendégek
A doni áldozatok emlékének szentelt alkalmon a püspök
felidézte azokat a kegyetlen időket, amikor az áldozatok emlékére állított
emlékművekre és sírokra az ittmaradottak csak annyit mertek rávésni, hogy
szerettük idegenben halt, mert az igazságot, azt hogy a Donnál nyugszik,
vagy hogy a Szovjetunióba hurcolták el, nem lehetett. És még ennyit sem,
mert mégis lebontatták, szétrombolták azokat.
Dr. Tempfli József püspök Mécs László egyik versét idézve a Méhkasról beszélt;
a költőtől ő maga személyesen kapott magyarázatot annak kettős jelentésére.
Jelenti a Méhes a templomokat. Mert hogy mi történik a tornyok alján, azt
az Isten mindenkitől számon kéri, másodszor pedig jelenti a civil társadalom
számára az ország központi épületét a parlamentet, azt a helyet, ahol ügyeit
intézik a népnek és mindezeken felül az összmagyarságnak a Méhes jelenti
az anyaországot. A mi magyar népünknek erre a két helyre kell vinnie az
életét, munkáját, sorsát, küszködését, és sokszor áldozatát. Bemutatni
az Istennek életét, és onnan várni áldást és kegyelmet és odaadni munkája
gyümölcsét az országnak, a köznek segítve a felelős vezetőket.
 
Ez utóbbiakra kérte a püspök Isten áldását azért," hogy
népünk sorsát úgy irányítsák, ahogyan azt Szent István királyunk 1000 évvel
ezelőtt tette és ahogyan azt Szent László királyunk azt megszervezte. A
magyar nép megmaradása és felemelkedése attól függ, hogy felismeri-e, hogy
a kereszténység és magyarság egymástól elválaszthatatlanul összetartozik".
Annak ellenére, hogy vannak magyarázat kísérletek és értelmezések arra,
hogy a doni katasztrófa hogyan történt, teljesen nem látunk és nem láthatunk
át mindent - mondta Ittzés János evangélikus püspök. Ezért jó tudni, hogy
a történelmet irányítja és kézben tartja Valaki.
Csűri István református lelkész Pál apostol a Zsidókhoz írt levele
10. részének alapján Tőkés László püspök üzenetét hozta. "Az igaz
pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem, de
mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy
életet nyerjünk." A sok meghátrálásra késztető erő között a leginkább
arra kell figyelnie a magyar embernek, hogy hite legyen és megmaradjon.
Hinnie kell a magyar embernek, mert ha a igaz hittől vezérelve fog össze
a magyarság, akkor a történelem nehézségei és csapásai között is ereje,
jövője, méltósága és megmaradása lesz a magyar nemzetnek.
té
2002. január 14., hétfő 12:52
|
