CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 29., péntek, Aguszta napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

A média szerepe az európai csatlakozás előkészítésében

    Gyakorlatban jelentkező kérdések és tapasztalatok alapján megvalósult példák is elhangzottak azon a közös konzultáción, amelyet Sopronban a TIT székházában  dr. Asbóth Tibor és dr. Henye Nándorné az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa két előadója és a soproni média képviselőinek részvételével a "Mit tesz és még mit tehetne a magyar média a magyar társadalomnak az európai csatlakozásra való felkészítésében?" címmel tartottak. A rendezvény díszvendége dr. Szájer József országgyűlési képviselő az Európai Integrációs Bizottság elnöke volt.


A felvételen: Dr. Henye Nándorné, dr. Szájer József és dr. Asbóth Tibor

    Dr. Asbóth Tibor az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának főtitkára a soproni írott és elektronikus média képviselőinek Magyarország Európa Mozgalomban és az európai egyesítésben betöltött szerepét ismertette, amelyet követően a résztvevők a kommunikációs stratégia aktuális formájáról és feladatáról szóló vitájára került sor. A vita moderátora dr. Henye Nándorné a "To Write & To Speak About Europe" című lengyel-cseh-magyar közös projekt koordinátora volt.

    Dr. Asbóth Tibor előadásában elmondta, hogy az Európa Mozgalom civil társadalmi szervezkedésként a II. világháború után reflexióként jött létre, és a berlini fal kettéosztottságát követően annak megszűnéséig Európa nyugati felére korlátozódott tevékenysége. Mára már az összes európai ország a mozgalom tagja, amely - a problémafelvetéseivel a politikai tevékenységet megelőző - olyan társadalmi szervezkedés, amelyben a többi államhoz hasonlóan Magyarország is egyenrangú félként az európai társadalmakkal azonos jogokkal és kötelességekkel vesz részt.

    Dr. Asbóth Tibor utalt a 2000-ben tartott nizai találkozó, illetve a 2001-es laekeni találkozó okmányaiban foglaltakra. Európa válaszút előtt áll, és meg kell alkotni azokat az együttműködési formákat, amelyek a kapcsolatot zökkenőmentessé teszik. Amennyiben megvalósul, a 2004-es csatlakozás mindenképpen kategorikus fordulópontot jelent majd Európa életében, amellyel tulajdonképpen Európa mesterséges megosztása szűnik meg. Ugyanakkor az ír, a dán reakció mindenképpen arra a felismerésre kell, hogy késztesse a politikusokat, hogy a csatlakozást nem csak a magas politika szintjén kell előkészíteni. Ezért a Közép-Kelet-Európai régiók csatlakozását előkészítő - öt éves gyakorlati tapasztalatra alapozott - kommunikációs stratégia, a "To Write & To Speak About Europe" című lengyel-cseh-magyar közös projekt egyik legfontosabb pontja a média - mint kommunikációs eszköz - szerepe a csatlakozást megelőző társadalmi információközvetítésben. A vita során szó esett a médiában megjelenő tényekről, látszatokról és viszonyulásokról, valamint azoknak új fajta kifejezési eszközöknek szükségességéről, amelyek a kommunikációt a kreatív civil szervezetek szintjén valósíthatják meg, értelmi megközelítéssel, érzelmi kapcsolatokon keresztül hiteles személyiségek bevonásával.

    A társadalom, politika és média viszonyának kérdésköréről beszélt dr. Szájer József országgyűlési képviselő. Kifejtette, hogy az EU csatlakozással kapcsolatosan felmerülhet a létező alternatíva kérdése, amelyet történelmi értelemben azokkal az előnyökkel kell mérni, amelyektől elesne Magyarország, ha nem lépne be az EU-ba, illetve viszonyítani a saját lehetőségek körének korlátozódásához. Így másfajta megvilágításba kerülnek azok az érvek, amelyek az EU-csatlakozás mellett szólnak. Hangsúlyozta, hogy egyrészt azzal, hogy Magyarország az EU csatlakozás mellett dönt, nem jelenti a teljes érdekazonosságot. Természetes, hogy vannak érdekellentétek és érdekkülönbségek. Gyakran kerül a sajtó olyan szerepbe, amelyben az EU-s álláspontokat védelmezi. A magyar médiának az a felelőssége, hogy egyrészt érthető módon fogalmazza meg az EU csatlakozással kapcsolatos kérdéseket. Másrészt az Európai Unióról, mint nemzeti programról való kommunikációnak, a hazai érdekek képviseletében folytatottnak kell lennie, amely esetleges kritikus helyzetekben semmiképpen sem gyengítheti a magyar tárgyalási pozíciókat. Az Eu-ról való kommunikáció új lehetőségeket, új problémákat jelent, és nem kizárólag az EU-ról szóló kommunikációt jelenti, hanem mindazokat az eszközöket, lehetőségeket, amely az EU-s csatlakozással kapcsolatosak.

    A vita további részében a csatlakozás negatívnak tartott elemeiről is szó esett, amelyekkel kapcsolatosan dr. Szájer József kifejtette, hogy az EU csak pozitív színben való feltüntetése egy un. rendszerváltási mentalitás következménye. Az EU-hoz való csatlakozást a realitásokkal együtt kell szemlélni, amelyekhez hozzátartoznak azok a nehézségek is, amelyekkel Nyugat-Európa is küszködik.



2002. január 17., csütörtök 19:05


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület