Kemény hangú csángó jelentés - A népszámlalás még megfordíthat mindent

Kemény hangú csángó- jelentés

(Bukarest) * Tegnapi számunkban tájékoztattunk arról a szerdai sajtóértekezletrôl, amelyen a romániai Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga beszámolt a múlt év decemberében végzett Bákó környéki vizsgálata nyomán született közös jelentésérôl, amelyet a csángó magyar vezetôk és egyes szülôk panaszai alapján készítettek, leleplezvén benne a jelenkori hatalom erôszakos asszimilációs politikáját a csángó népcsoporttal szemben. Mint kiderült: az anyanyelvi oktatás igényét félresöprô hatalmi válasz, az e törekvéseket erôszakosan elfojtó, megfélemlítô visszaélésekrôl tulajdonképpen a megye prefektusa is tudott, aki az egész helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s arra a teljességgel törvenytelen következtetésre jut ebbôl, hogy a magyar nyelv tanulására, gyakorlasára vonatkozó igenyek törvénytelenek, jogtalanok.

    A jelentés további fejezeteiben a szerzôk lépésrôl lépésre bizonyítják, hogy a mintegy 240 ezres moldvai római katolikus lakosságnak csak egy töredéke vallja magát magyar csángónak, használja a csángó dialektust a mindennapi kommunikációban, ami az ötvenes évekbeli viszonyokhoz képest visszaesést jelent, illetve azt, hogy az évtizedek folyamán rendszeres asszimiláció folyt a csángók körében. A csángók úgynevezett román eredete hivatalos doktrínává lett az intézmények szemében, s ezen az alapon következetesen elutasítják a mindegyre zsugorodó magyar identitású csoport önazonossági igényeit. A jelentés az emberi jogok felôl vizsgálva a helyzetet, kijelenti: számszerűleg bármilyen kevesen is legyenek a csángók, alkotmányos és törvérnyes joguk van anyanyelvük tanulását kérni az oktatási rendszeren belül. Csakhogy e jogtól rendszeresen megfosztják mind az állami
intézmények, mind a római katolikus egyház. Ez utóbbi minden olyan kérést visszadobott, melyek az anyanyelvű egyházi szertartások engedélyezését célozták.

    A jelentés felhívja a figyelmet e tekintetben az Európa Tanács már ismert, 1521-es ajánlásának a fontosságára, mely elegendô olyan elemet tartalmaz, amelyek jóhiszemű alkalmazása megállíthatná a rohamosan fenyegetô asszimilációs folyamatot. Ám az európai intézmény kötelezô erejű intézkedési csomagját olyan politikusok is elutasítják, mint Ghiorghi Prisecaru SZDP-s szenátor, a román ET-küldöttség tagja, aki továbbra is kétségbe vonja az európai fórum kompetenciáját csángó-ügyben.

    A jelentés a továbbiakban részletesen foglalkozik annak a kodifikálásával, milyen nyelvnek is tekinthetô a csángó az európai kisebbségvédelem doktrínái alapján. Eszerint e kérdésnek semmi köze ahhoz, milyen eredetűek is a csángók, itt a tények döntenek: a csángók archaikus, középkori magyar nyelvdialektust beszélnek, amelyre rárakódtak a román nyelvi közegbôl átvett kölcsönszavak és egyéb nyelvi elemek. A Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája alapján a Bákó és Roman környékén beszélt csángó dialektus kimeríti a regionális nyelvek ismérveit és emiatt különleges védelem alá esik, a Charta által leszögezett elvek alapján pedig a román államnak nem csak hogy el kellene ismernie a csángó dialektusok hivatalos státusát, hanem magának kellene ösztönöznie annak mindennapi használatát, kezdetben legalább a vallásos szertartásokon és az oktatásban, de a törvény szerint akár a helyi közéletben is.

    A jelentés tovabbi részében igen fontos megállapítás olvasható arra vonatkozólag, hogy a román alkotmány értelmében a csángóság akár nemzeti kisebbségnek is tekinthetô és akként oltalmazható, egészen a parlamenti, illetve a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában való képviseletéig. A népszámlálási adatok között hivatalosan is szerepel magát csángónak valló 2165 fônyi kisebbség (1992), mely számszerűleg is nagyobb a hazai örmény kisebbségnél (2023). Persze, azon is sok múlik, hogy e csángó kisebbség kitermelje magából azokat a vezetôket, akik hivatalosan képviselik ôket. A két civil szervezet jelentése úgy véli: a magyar csángók identitási törekvéseit mindenképpen kisebbségvédelmi eszközökkel kell felkarolnia a román államnak ama nemzetközi elv alapján, hogy minél kisebb számú, minél védtelenebb egy kisebbségi közösség, annál erôteljesebb és határozottabb védelemre jogosult.

    Az idei népszámlálás fordulópont lehet a csangómagyarok sorsában - hangsúlyozzák a jelentés készítôi, ehhez azonban a csángó szervezeteknek párhuzamos megfigyeléssel nyomon kell kísérniük az egész számlalási folyamatot. Az APADOR és a Pro Europa mélységesen aggódik amiatt, hogy a hatóságok mai álláspontját ismerve, a népszámláláskor a csángó identitás megvallásával szembeni pressziók sem maradnak el. A csángóknak tudniuk kell: joguk van megvallani, amennyiben magyar identitásúak, hogy csángómagyarok, annak ellenére, hogy a biztosok számára csak a csángó kisebbség kodifikált változata ismeretes. Az identitás megvállása szabad és nem szabhat neki kánont a hatalom.

    Amennyiben a népszámlálás „próbáját" sikerül kiállni, a csángóság aktívabban léphet föl a 2004- es választásokon , s ha valamelyik szervezetük 1500 szavazatnál többet gyűjt be, parlamenti képviselethez is juthat. Innen már egyenes út vezet a kisebbségi státus hivatalos elismertetéséhez.

    A sajtótájékoztatón ismertetett legújabb, szokatlanul kemény és igazságos hangú csángó-jelentés a következô konklúziókkal zárul: a csángómagyar vezetôk és lakosok panaszai teljes mértékben beigazolódtak a vizsgálat nyomán. Különösen veszélyesnek tartják a jelentés készítôi a gyermekek megfélemlítését és a tanerôk ellenséges fellépését a magyar nyelvet tanulni óhajtókkal szemben. Jogtalannak vélik a csángó szervezetek tevékenységének akadályozását, az önkéntes magyar nyelvkurzusok hatalmi felfüggesztését, illetve a római katolikus egyház magatartását, amelynek autonóm volta dacára is kötelessége híveivel kapcsolatban az emberi jognak megfelelôen eljárni.

    "A Moldva vidéki csángók védelme jelenleg a csángómagyarok védelmének a problémája -szögezi le végül a jelentés. - A csángómagyarok asszimilációjának megállítása érdekében egyfelôl tiszteletben kell tartani a jogállamiságot, ugyanakkor kedvezményes intézkedéseket kell hozni, amelyek jogszerűsége a Kisebbségi és Regionalis nyelvek európai chartája, más
hazai és nemzetközi, kisebbségvédelmi dokumentum elôírásaiból fakadnak. Az APADOR és a Pro Europa Liga úgy vélik, a csángómagyarok jövôje szempontjából életbevágó fontosságú nemzeti kisebbségként való elismerésük. Ehhez viszont a csángómagyaroknak nyíltan vállalniuk kell identitásukat, reprezentatív szervezetekbe tömörülve."
    A jelentést Gabriel Andreescu (APADOR) és Smaranda Enache (Pro Europa Liga) írták alá. Köszönet érte! (Cseke Gábor)

Romániai Magyar Szó