Szaku = Szirom

    Bátorság, elszántság, megszállottság, vagy a jó üzlet reménye. Egyszerre mind, de legalább egy ezek közül bizotsan szükséges - és valószínű, hogy nem csak és elsősorban az utóbbi - ahhoz, hogy valaki manapság új folyóiratot indítson. Ez jutott eszembe akkor, amikor először tudtam meg, hogy Szaku címmel új magazin jelent meg; Sopronban.
    Az első számban a lap főszerkesztője Horváth Péter köszönti – keresetlen és közvetlen stílusban   – az olvasót, én meg (majdnem hasonlóan) a főszerkesztőt kérdezem:

- Milyen céllal született a lap?
- Először is egy nyelvoktatást és -tanulást támogató fénymásolt havilaptól ("Karin") eltekintve nem találkoztam Magyarországon olyan magazinnal, ami Japánnal foglalkozik. Másrészt másfél éve rendezgetem írásaimat, amiből terveim szerint előbb-utóbb egy Japánról szóló könyv lesz. A könyv folyamatosan hízik, de még távol áll a nyomdakész állapottól. A Szaku magazinba az eredetileg e könyvbe szánt írások egy része került - sok, más szerzőtől kapott cikkel együtt.
Ezek az írások elsősorban azoknak az olvasóknak szólnak, akik a közhelyeken túl jobban meg szeretnék ismerni a világ egyik legérdekesebb kultúráját - mindezt nem túl elvont, szórakoztató írások segítségével.

- Milyen kultúrát terjeszt a Szaku és ki a célközönség?
- A – szó szerinti értett – kultúra  terjesztése talán kicsit erős kifejezés, mindössze, mind az első szám  bevezetőjében erről bővebben is írtam, próbálunk átadni valamit abból a csodálkozásból, amit nap mint nap átéltünk, miközben összehordtuk a magazin(ok) anyagát.
Célközönség: a téma annyira szerteágazó, hogy szinte mindenki talál magának érdekességet a Szakuban. Példaként említem, hogy az első számban foglalkozunk Japán második világháborúban betöltött szerepével éppúgy, mint azzal, hogy hogyan kell ropogós tempurát sütni - kivesézünk továbbá egy igazi japán témájú kult-mozit, írunk az esküvői szokásokról, bemutatjuk Jean Renót, amint viking sisakban japán üdítőt reklámoz, elmeséljük, hogyan született a walkman, írunk továbbá a Fudzsiról, a babonáról, Taisó császárról, japán témájú könyvről, honlapokról, közlünk egy japán mesét és játékot is indítottunk.
Reméljük, hogy a fenti témák nem csak egy szűk réteget érdekelnek...

-  Miért éppen Japán, és hogyan kerültél Te az egésszel kapcsolatba?
- Gyerekkorom óta foglalkoztat Japán. Néhány éve tanulom a nyelvet is, a lehetséges négy nyelvvizsgából kettőn már túl vagyok. Két éve volt szerencsém Japánban tölteni egy hónapot - ez az utazás adta meg a végső lökést, akkor indultam meg az úton, ami a Szaku kiadásához vezetett.

- Hol és hogyan lehet a laphoz hozzájutni?
 - A legegyszerűbb, ha meglátogatod a Szaku honlapját  a http://www.szaku.hu helyen, és kérsz tőlünk egy próbaszámot. Ugyanis minden kedves érdeklődőnek elküldjük az első Szakut - ingyen. Ha megtetszett a lap, akkor a mellékelt csekk befizetésével bárki előfizetővé válhat; a Szaku újságárusoknál nem kapható. A másik megoldás, ha ellátogatsz Sopronban az Erzsébet u. 6 szám alatti Pannon Bemutatóterembe vagy a vasútállomással szemben található Biofarm boltba. Ebben a két üzletben ugyanis január eleje óta megvásárolható a magazin.

- Igen esztétikus a lap külleme, jó kézbe venni.
- Néhány szó a Szaku paramétereiről: borítója kívül-belül színes, a belívek fekete-fehérek. Mérete B5-ös (ez valamivel kisebb, mint az A4-es), és 24
oldalas. Ára 300 forint. A lappal kapcsolatban bátran írjatok az info@szaku.hu e-mail címre.
Én meg, nagyon köszönöm, hogy bemutathattam Nálatok a Szakut.

té