Megtekintettük a milánói foci-szentélyt
Olaszországban jártunk
INTERNAZIONALE-TORINO
Pénteken egy hosszúra nyúlt munkanap után indultunk Bécsből Itáliába. Rajtam kívül
két bécsi ultra volt a fedélzeten. Szombaton délelőtt minden komplikáció nélkül
elértük Milánót, itt kutyafuttában városnézés következett, majd jegyvásárlás, ami a
sok jegyüzér miatt csak komoly bújkálások árán sikerült. Meglepetés volt, hogy
ezúttal Olaszországban közel 10 fokkal hidegebb volt, mint otthon, fáztunk is
rendesen. Sok ultrafotóst formális hibákra hivatkozva elutasítottak a bejáratnál, mi
azonban kevés rábeszélés után a futópályára is bejutottunk fotózni. A San Siro
fantasztikus, bár nem volt telt ház (kb. 55.000 néző), hatalmas hangerővel fogadták
a kivonuló csapatokat. Ezen felül a tábor kicsit füstölt, kicsit görögtüzezett, volt
egy igénytelen kiírás is, de nem volt túl meggyőző, a nagy tömeg mellett többet
vártam volna tőlük. Azonban ijesztő volt az a pár hanggránát, amit a pálya mellé
hajigáltak néha.
Torinóból apránként érkeztek a csoportok, ez a kartonozást meghiúsította, csak az 5.
perc környékén lett meg a teljes létszám, itt kibővítették a rendőrök a
vendégszektort, így fért el a kb. 2.500-3.000 ultra. Nagyon jól mutattak, főleg a
25-30-as idősebb generáció volt jelen, mindent előadtak, amit elvárhat az ember,
fantasztikus szurkolás, piró minden mennyiségben, füstök, hatalmas ünneplés. A
0:0-ás végeredmény ellenére úgy ünnepelték csapatukat, mintha a bajnoki címet
szerezték volna meg. A kivonulás minden bonyodalom nélkül zajlott, a rendőrök
hihetetlenül civilizáltan kezelték a dolgokat.
Mi már a késői időpont miatt nem jutottunk be a diákszállásra, így az autóban
kényszerültünk aludni.
HELLAS VERONA - ATALANTA BERGAMO
Jéghideg reggelre ébredtünk, miután rendbe raktuk magunkat és átmozgattuk
elgémberedett tagjainkat, Veronába autóztunk. Itt a városnézés közben találkoztunk
harmadik bécsi társunkkal, aki az éjszakai vonattal érkezett. A meccsig hátralevő
időt a bergamóiak érkezésének figyelésével töltöttük, apránként érkezett 20-25 busz
és rengeteg autó, melyeket a rendőrség már a városhatártól bekísért. Incidens nem
érte őket, mindenkit egyesével levideoztak, pár tagot kiszűrtek, ők feltételezésünk
szerint ki vannak tiltva a stadionokból. Feltűnő volt, milyen "emelkedett"
hangulatban volt mindenki, pedig nem sok üvegetláttunk .... Rengeteg leány is jött,
ők az ultrák barátnői voltak, nekik kellett a kétrudasokat cipelni. Itt is simán a
pályára jutottunk. A veronai kanyar rettenetesen impozáns, szép látvány a sok brit
mintájú kiszászló, sőt, szerencsénk volt, koreográfiát is láthattunk, ami Veronában
igazán ritka esemény. Többezer hungarocellből kivágott létrát (a Hellas címeréből)
emeltek fel egyszerre, mindez kb. 10.000 példányban. Ezenkívűl hatalmas hangerővel
szurkoltak, igaz, a 3:1-es végeredmény nekik kedvezett. A bergamoiak kicsit
piróztak, majd többször felmutatták kétrudasaikat, de az ő szurkolásuk néha
akadozott. A meccs végén lemaradtunk a parkolóban a veredekésről, itt a botokkal
felfegyverzett bergamóiak állítólag kiszorították a rendőröket a parkolóból. Még az
éjjel hazatéptünk, Bécsben rövid tusolás után ismét munkába indultunk.
Gilicze László (Sopron)
2002. február 07., csütörtök 12:37