CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2019. augusztus 18., vasárnap, Ilona napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

 "Különböző" történelmeinkről - Beszélgetés Csetri Elek történésszel

    A soproni Erdélyi Kör vendége volt Csetri Elek történész, nyugalmazott kolozsvári egyetemi tanár, a MTA külső tagja.

Emlékszem, évekkel ezelőtt, amikor egy rendezvényen címeit és titulusait sorolgatták csendesen csak annyit mondott, hogy nem a kitüntetésekre büszke, hanem arra, hogy a több mint negyven év politikai és nemzetiségi elnyomás alatt meg tudott maradni annak, aki; történészként olyannak - és ez különösen Erdélyben nem kis dolog - , aki a munkássága alatt leírtakból mindent ma is emelt fővel vállal.

- Magyarországon - reméljük - már nagyjából lecsengett a státusztörvény körül keltett politikai örvény. A legutóbb egy RMDSZ-es erdélyi politikus értékelte a törvényt. Hogyan látja azt az Erdélyben élő történész, a tudós ember?
- Egy nemzet vagyunk és összmagyarságban gondolkodunk; örülni tudunk annak, hogy ezt a mai magyar kormány is így látja és tesz is ennek érdekében: ennek kifejezője a státustörvény. Azt nyilvánvalóan nem lehet megtenni, hogy kettős állampolgársággal, teljes egyenjogúság jöjjön létre a magyarországi és határokon túli magyarok között, de a kedvezménytörvény egy óriási lépés, amely megerősíti azt, hogy egyek vagyunk és, hogy a magyar nemzettudat független a határoktól. Ebben egységes az egész magyarság. Én sokat járok vidékre és nagyon érdekes, hogy a Kárpátokon túl élő moldvai csángók a tőlük nyugatra eső, Kárpátokon inneni területet - a tulajdonképpeni Erdélyt - Magyarországnak mondják.

- Az Erdélyi Ház kiállításának megnyitóján Ön is utalt a románok sajátos történelemírására. Egyszerűen átírják a történelmet. Tizenkét évvel a romániai változások után még mindig nem tudott felnőni a román tudós-társadalom, ahhoz, hogy vállalni merje a saját történelmét?
- Létezik egy fiatalabb generáció, akinek a képviselője Boia. Ő ír arról, hogy végre meg kellene egymástól különböztetni a történelmi igazságot és a mítoszokat. Kolozsváron is vannak olyan román történészek, akik ezen már túljutottak. Egyébként meg nagyon sok román történészt meghívnak Magyarországra. Ösztöndíjjal támogatják őket, többek között azzal a céllal, hogy próbálják meg objektíven szemlélni a történelmet. Nagyon érdekes, hogy azok, akik erre egyáltalán hajlandóságot mutatnak, amint Erdély irányába jövet átlépik a magyar-román határt, történelmi nézeteikben, gondolkodásukban visszavedlenek azokká, akik előtte voltak. Azokra a román történészekre pedig, akik az objektív történelemírás hívei annyira erős politikai nyomás nehezedik, amelyen nem tudnak átlépni; hivatalosan semmiképpen sem. Volt már erre is kísérlet, parlamenti ügy lett belőle.

- Ez leginkább Románia történelmére vonatkozik.
- Ma már tanítanak un. alternatív tankönyvekből is. Több szempontból is roppant nehéz a helyzet, mert a tanárok javarésze a Ceausescu-korszakban tanult, őbeléjük a történelem hivatalosan megengedett változatát sulykolták és az érettségin is "a hivatalos verziót" követelik. Hiába mondja szegény gyerek, hogy ő alternatív könyvből tanult. Olyan mélyen benne van a köztudatban, hogy történelem egy van, a nemzeti, az ővék, hogy azt ellensúlyozni nem lehet. Azért elmondhatom, hogy vannak biztató jelek.

Csetri Elek Szabó Béla festőművésszel az Erdélyi Házban

- A magyar nép történelme tanításának területén is elindult valami, megszületett a romániai magyarság történelméről szóló tankönyv
- Én lektoráltam a könyvet, amit elfogadtattunk a román hatóságokkal is. Ez egyik fontos megvalósítása az erdélyi magyarságnak. Bukarestben tizenhat romániai nemzetiség történészei voltak jelen, amikor előadtam a tankönyv a tartalmát. Ők – ugyan magyarul azt nem olvashatták – de egyöntetűen elfogadták, mert nekik ez mintául szolgál arra, hogy hogyan írják meg a saját nemzetiségük történetét. Az én legkisebb unokám is hatodik osztályos és a romániai magyarság történetét ebből a tankönyvből tanulja, 6-7 osztályban, magyar néprajzzal együtt.
A romániai magyarság történelme egyelőre – nem kötelező – ajánlott tárgyként, adható elő, hallgatható a magyar középiskolákban.

- Ez esetben, az, amit a diákok a romániai magyarság történetéről tanulnak több ponton is teljesen ellentmond annak, amit a "hivatalos verzió" szerinti történelemórán mond a tanár.
- Az egyetlen lehetősége az erdélyi magyarság történetéről szóló könyvnek az volt, hogy több létező verziót, kommentár, állásfoglalás nélkül taglaljon egymás mellett.     Például a szerzők a dáko-román kontinuitás elméletével kapcsolatosan is mindkét változatot előadják, de nem foglalnak állást. A gyulafehérvári nagygyűlés mellett az is benne van a tankönyvben, hogy ez utóbbival majdnem egyidőben Kolozsváron ötvenezer magyar és székely tiltakozott Erdély Romániához való csatolása ellen. A magyar irodalom szakos tanárok - mint a feleségem is - a legsötétebb korszakokban is a magyar irodalomhoz kapcsolódóan folyamatosan  előadták a magyar történelmet is, hiszen történelmi háttérrel kellett megalapozni az irodalmi ismereteket.
Egyébként manapság már bármi megjelenhet Romániában, még az is, ami nem egyezik a hivatalos román történelemírás álláspontjával. A románok az ilyenek majd különböző fórumokon elítélik, mi meg teszzük a dolgunkat. Én másfél évig a bukaresti román televízió magyar nyelvű adásában is vezettem egy olyan műsort, amelyben több történész megszólaltatásával magyar történelemről volt szó.
    A legnagyobb baj ma az, hogy a tudomány - és ez mi vagyunk - nem írt egy olyan magyarság- és Erdély-történetet, ami olvasmányos, közérthető, hiteles, és amit a nagyközönség kezébe lehetne adni.



2002. február 13., szerda 20:53


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület