Teátrum - Sopron ajándéka az új Nemzeti Színháznak
Elkészült a Teátrum című nagyméretű falikárpit.
A 360×250 centiméter méretű applikációs technikával készült alkotást
Sopron polgármestere felkérésére Kustán Melinda textiltervező iparművész
– Sopron részéről az újonnan felépült Nemzeti Színháznak szánt ajándékul
– készítette. A XVI. századi mameluk szőnyegtípust felidő művészi
terv és a látványterv elkészítését követően a Soproni Szőnyeggyárban készült
el az alapszőnyeg, amelynek egyediségét a művész – bársony-doublé szövetből,
aranybrokátból, és kézi festésű egyedi kelmékből, atlaszból készült – applikációi
adják meg.
A soproni Városházán ünnepélyes keretek között
a mai napon Tengerdi Antal alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város
nevében átvette Kustán Melindától, a művésznőtől és Járfás Zoltántól
a Soproni Szőnyeggyár igazgatójától az alkotást, amelyet Sopron ötvennégyezer
lakója nevében fog Budapesten a Nemzeti Színháznak, március 15-i avatása
alkalmából átadni. Addig is Sopron polgárai a Polgármesteri Hivatal aulájában
március 10-ig tekinthetik meg a falikárpitot.
Méltóak a szőnyeg domináns – vörös és arany – színei,
a felhasznált nemes anyagok, a technika és motívumok mint értékhordozók,
ahhoz a szellemiséghez, amit a falikárpit közvetíteni kíván. A Leghűségesebb
Város a Nemzet Színházának küldi ajándékát: időben térben való kommunikáció:
műalkotás – kultúra – által közvetített üzenet.
Tengerdi Antal alpolgármester, Kustán Melinda textiltervező
iparművész, Járfás Zoltán a Soproni Szőnyeggyár igazgatója
- Szándékom szerint egy olyan falikárpitot szerettem volna készíteni,
amely tökéletesen illeszkedik a számomra megfogalmazódott feladathoz -
vallotta a művésznő. Sopron város falikárpitot ajándékoz a Nemzet Színházának:
ez egy olyan gesztus, amely az én olvasatomban kizárt mindenféle aktuális
eseményt, napi élményt. Szakmatörténetből merítettem inspirációkat: az
alapszőnyeg egy tradicionális keleti szőnyegtípus – mameluk szőnyeg – inspirációjára
készült Tekintettel a szőnyegkészítés technológiájára és arra, hogy
applikáció formájában milyen kompozíciót szeretnék megjeleníteni készítettem
el a tervet. Az alapszőnyeg központi részén látható nyolcszög jellegzetes
kaleidoszkóp-motívum, számos világkultúrában az időtlenség jelképe; a csillagmotívumok
- embercsoportokra utalnak. Az applikáció egyrészt kaput jelent; az életünk
szakaszai közötti átjárót: a hétköznapokból az ünnepnapokba, a vendégek
érkezésének helyét, az átmenet a valós világból, a szellemibe vagy a színház
teremtett, mesterséges kulturális közegébe.
Keresztre is utal az applikált motívum, az ország
keresztény-világhoz való tartozásának fontos gondolata csillan meg a nemes
anyagok aranyában, az applikáció – középkorban miseruhák készítésénél alkalmazott
– technikájában. A hármas tagolású kapu, a teljesség hármas motívumán túl
pedig mintegy keresztmetszetét adják a templomok belsejének, egyben asszociációs
lehetőségét kínálják a kultúra templomának. Motívumok, amelyek azonos értékkel
vannak jelen a szőnyegben, hordozzák az időtlenség és egyenénenkénti személyes
üzeneteket, amelyeket a mindenkori szemlélő a maga kultúrája szerint ért
és értelmez, attól függően, ahogyan a részletekre és a tradícionális tartalmakra
rátalál.
- Nehéz feladat volt a tervezés az alkotás, -vallja be Kustán Melinda,
mert soha nem látott technológiát használt. Ezért szakmatörténeti szempontból
is újdonság az alkotás, hiszen ehhez hasonló munka – szőnyegtestbe besülyesztett
applikáció – még nem készült; mindennek ellenére a végeredmény nem is sejteti
az alkalmazott innovatív eljárásokat. Fejlett technológia és kézműves,
egyedi technika párbeszéde, ugyanakkor kifejezőerejében egységben összeforrott
találkozása a mű.
Az ajándékozás nemes szándékának tartalma "átjön" az alkotáson. Kustán
Melinda arról is beszélt, hogy soha semmit sem csinál kizárólag az esztétikai
élmény-nyújtás miatt.
Tanusítvány arról, hogy a falikárpitot Kustán Melinda
tervezte és készítette és hogy azt Sopron a Nemzeti Színháznak adományozza
- Azt gondolom, hogy ha valamire időt, energiát, anyagot áldoz, akkor
feladata az embernek, hogy tartalmat adjon bele. A parasztasszony, aki
inget sző, sem csak arra gondol, hogy gyorsan meglegyen az: beledolgozza
a saját életét, azt az időszakot – mintegy áldozatként –, ami alatt ezt
létrehozta. A műalkotásnál fontos az embertől emberig való kommunikáció,
amelyben a művész dolga az, hogy – a befogadóval kommunikáló – tárgyat
állít maga helyett.
Járfás Zoltán a több mint 90 éves Soproni Szőnyeggyár
igazgatójaként elmondta, hogy a szőnyeggyár tradíciója nemcsak az iparszerű
gyártás lehetőségét jelenti. Azzal együtt, hogy a legmodernebb technikával
rendelkeznek, képesek iparművészeti jellegű kikészítéseket, szövéseket
is készíteni. A Nemzeti Színháznak szánt ajándák-kárpit nem az első ilyen
jellegű próbálkozásuk, hiszen 2000-ben volt már ehhez hasonló, Szász Endre
művész alkotásaihoz kötött. Természetesen maga a szőnyeggyártás nyereségorientált
tevékenységre teremtődött, valós tulajdonosi háttérrel - ezt az igazgató
is "bevallja", hozzátéve, hogy Magyarországon már nagyon sok helyen,
a legpatinásabb magyar középületek igényeit is sikerült kielégíteniük,
hiszen szőnyegeik megtalálhatók a Parlamentben, a Gundel Étteremben, a
Vígszínházban az Operaházban, a MÁV-székházban.
A közeljövőben megvalósuló újabb felajánlást is
tett a Soproni Szőnyeggyár nevében Járfás Zoltán igazgató. Elmondta, hogy
a Nemzeti Színháznak szánt ajándék-szőnyegnek elkészítették az "ikerpárját",
amelyet – más jellegű, szintén egyedi applikációval ellátottan –
az augusztusban megnyitásra kerülő Konferencia Központnak ajánlanak fel.
té
Kapcsolódó cikk:
http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=4200
2002. február 27., szerda 00:15
|