Keresztény Nők Ökumenikus Világimanapja
“A Megbékélés útján”
(2 Kor. 5, 18-20)
 

    Nők Ökumenikus Világimanapján – pénteken, március 1-én  16.30 órakor – Sopron keresztény asszonyai ezúttal a Református Egyházközség Deák tér 2. szám alatti gyülekezeti termében találkoznak majd, azért, hogy a világ több százezer asszonyával együtt, közösen imádkozzanak.
A rendezvénynek – az ökumenikus összefogás szép hagyományát megteremtve –a tavaly a soproni evangélikus egyház adott otthont, jövőben pedig a tervek szerint a római katolikus asszonyok várják az imanap résztvevőit.
A rendezvényen, amelyre mindenkit szeretettel várnak,  Romániát és Erdélyt vetített képeken is bemutatják majd a résztvevőknek.

    1887-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult a mára már egész világot átfogó mozgalom, amelyhez hazánk több mint tíz éve csatlakozott. Százhetven ország keresztény asszonyai a közös imádság erejével küzdenek minden évben más-más ország népének a hitben és a nehézségek közötti megmaradásáért, a felemelkedéséért. A mozgalom célja: Informáltan imádkozni - imádkozva cselekedni! A különböző tradíciókat és vallásokat összefűző Nők Ökumenikus Világimanapjának időpontja minden év márciusának első pénteke, amelyre az egységes istentiszteleti alkalom anyagát – ennek része az érintett ország bemutatkozása és az imanap témája – mindig más ország készíti elő. 1998 Madagaszkár, 1999 Venezuela, 2000 Indonézia, 2001 Szamoa után 2002-ben a szomszédos Románia kapta meg a bemutatkozás lehetőségét. Az erre az alkalomra a román asszonyok által összeállított programfüzetből megismerhetjük az ország legaggasztóbb és legsürgősebben orvosolandó problémáinak sokaságát: a hatalmas méretű munkanélküliséget, az utcán felnövő, otthontalan gyerekek életét, a környezetszennyezést.
    Romániát keresztény országként tartják számon, hiszen a 22 milliós lakosság 99%-a keresztény. Kilencezer zsidó és 56 ezer mohamedán vallású mellett a legnagyobb romániai egyház az ortodox, amelyhez a lakosság 86,6 százaléka tartozik. Körülbelül kétszázezeren vallják magukat görög katolikusnak.
    Ugyanakkor a magyarországi asszonyoknak a kétmillió erdélyi magyar – református, római katolikus, unitárius, evangélikus – sorsa sem lehet közömbös, annál is inkább, hogy a világba szétküldött – "a román szomszéd szemével megszerkesztett" –imanapi programfüzet több, a magyarokat érintő kérdésben "kiegészítésre", "pontosításra" szorul.
    Még egy okkal több arra, hogy román asszonytestvéreinkkel és asszonytestvéreinkért együtt imádkozzunk. A volt kommunista rendszer magyarellenessége köztudott és közismert, ennek folytatásaként különböző társadalmi rétegek és szerveződések saját érdekei szerint tartják még mindig az alulinformáltság állapotában a tömegkommunikáció eszközével igen jól manipulálható többséget és ez, valamint a történelemhamisítás állam által is elfogadott és gyakorolt ténye még mindig rányomja az erdélyi román-magyar együttélésre a bélyegét. A kiadott brosúrában említésre sem kerül, például a tény, hogy elsőként Európában Erdélyben született meg az a törvény, amely a többféle hitvalláshoz tartozó egyházaknak teljes egyenrangúságot biztosított, sem az, hogy jelenleg az eleven, többszáz gyülekezetében munkálkodó református egyház iskolákat, öregotthonokat, árvaházakat tart fenn. Az erdélyi magyarság körében a legelterjettebb a református vallás. Az egyház Erdélyben mindig is nyelv- és nemzetmegtartó szerepet töltött be, a legszentebb - az Ige hirdetése – mellett. Irodalomtanárok, történelemtanárok, orvosok, gyógyszerészek, népművészeti kultúrkincs továbbadói is voltak mindig a lelkészek papok, akik sokszor több szórvány lelkészeként kilométereket jártak be egy-egy istentiszteletet megtartani, egy-egy beteget meglátogatni. A 460 református nőszövetség mellett – amelynek utcagyerekek között végzett missziója kiemelkedő – öregotthonokat és árvaházakat működtet a református egyház.
De nem esik szó a kiadványban az erdélyi római katolikusokról sem. Csíksomlyó nem, de Nagyszeben okán egy ortodox templom szerepel a diákon, viszont a keresztény ökumenikus imanap kapcsán bemutatott országról szólva a szerkesztő mindenképpen megemlíti Drakulát...
  Egészen a reformáció koráig, nagy múltra visszatekintő unitárius egyházról sem esik szó, pedig ez utóbbinak nemzetmegtartó szerepe - humanista irányultságánál fogva is – hasonlóan erős a reformátuséval. Az evangélikus egyház két püspökségben él. A lelkészek képzése közös református-evangélikus teológián történik.
    Az imanapi "hivatalos" füzetben kiadottnál sokkal árnyaltabb tehát a helyzet. Mindezek ellenére hisszük és tudjuk, hogy a Világimanapon világszerte elhangzó imák oda hatnak, ahol helyük van, hiszen aki a szíveket vizsgálja az Úr az. A megbékélésért szólnak az imanapi imák és mindezekkel együtt szóljanak Sopronban is a megbékélésről, azzal együtt, hogy igaz keresztény hittel és szeretettel az igazságot kell kimondani. A nemzetek közötti megbékélést a nemzetnek önmagával való megbékéléssel kell kezdenie, ezért is lehet imádkozni. A 2002 világimanapi perselypénzt a világimanap szervezői döntése szerint a romániai utcagyerekek sorsának javítása érdekében végzett munkának a megsegítésére fordítja az egyház, akiknek sorsáért, életéért a 2002. Világimanap résztvevői szintén imára kulcsolják kezüket.

té