CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. július 18., csütörtök, Frigyes napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

A Terror Háza múzeum

Vasárnap 2002. február 24-én 17.00 órakor – Orbán Viktor miniszterelnök emlékező és köszöntő szavaival – nyitotta meg kapuit a Terror Háza Múzeum
A megnyitón – a meghívás ellenére – amint azt Schmidt Mária a terror Háza igazgatója a sajtónak nyilatkozta, sem az MSZP, sem az SZDSZ nem képviseltette magát.

A következőkben bemutatjuk a Terror Háza múzeumot.

Az épület

Budapest, Andrássy út 60. A háromemeletes, neoreneszánsz épület 1880-ban Feszty Adolf tervei alapján polgári lakóháznak épült. 1937-ben új lakók béreltek helyiségeket a házban, a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya, és ez az esemény előrevetítette az elkövetkező két évtized kegyetlenségeit, amelyeknek az épület szemtanújává vált.

Bár a Horthy-rendszer bebörtönözte Szálasit, hívei 1940-ben történt szabadulásáig is zavartalanul tartották gyűléseiket az Andrássy úti villában, amely 1940 után lett a főhadiszállásuk, és Szálasitól a Hűség Háza nevet kapta. 1944 őszén a sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok vették át az uralmat Magyarországon. A Hűség Háza ekkor már begyűjtőhely és börtön is lett, itt tartották fogva és kínozták a fasiszta rendszer ellenségeit.

1945 tavaszán, a szovjet csapatok bevonulásával véget ért a II. világháború és a nyilaskeresztes párt uralma is. Az Andrássy úti ház új gazdát kapott. A kommunisták hatalmát biztosítani hivatott politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor kifejezetten ezt a villát kérte főhadiszállásnak a szervezet számára. A későbbi ÁVO és ÁVH emberei átalakítási munkálatokba kezdtek. Ennek oka az volt, hogy az egyre növekvő számú fogvatartottat nem tudták a cellákban elhelyezni. A környező épületek alatti pincéket is birtokba véve, pincebörtön labirintust alakítottak ki az Andrássy út 60. szám alatt. A kommunista rendszer ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat.

Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Ezt követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ klubot rendeztek be.

A múzeum

A két terrorrendszert túlélt Magyarországon mára érkezett el az idő, hogy méltó emléket állítsunk az áldozatoknak, és azt is bemutassuk, hogy mit jelentett honfitársainknak azokban az időkben élni.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, azzal a céllal, hogy a magyar történelem e két véres korszakának bemutatására múzeumot hozzon létre. A 2002. februárjára elkészült Terror Háza múzeum főigazgatója dr. Schmidt Mária, menedzserigazgatója pedig Vas Imre.

Az egy éves munka során az Andrássy út 60. szám alatti épület kívül-belül teljesen megújult. A belsőépítészeti tervek, a múzeum kiállításának arculata és a külső homlokzat F. Kovács Attila építész munkája. A Terror Háza múzeum rekonstrukciós terveit Sándor János és Újszászy Kálmán építészek készítették, a kivitelező az Architekton Rt. volt. A kiállítás zenéjét Kovács Ákos szerezte. Történelmi tárlathoz illő, letisztult, időtlen hangszerelésű, több tételes vonószenekari mű hangzik fel a múzeumban, különleges térhatású keverésekkel és hanghatásokkal.

Az átalakítás során az épület emlékművé vált, a fekete paszpartu (díszpárkány, pengefalak és gránitjárda) keretbe foglalja, kontrasztjával kiemeli a múzeumot az Andrássy úti épületek sorából, és történelmi súlyának megfelelően a figyelmet magára a házra irányítja.

A 2002. február 24-én 17 órakor nyíló, a maga nemében egyedülálló Terror Háza múzeum az épületben fogva tartott, megkínzott és meggyilkolt honfitársainknak kíván emléket állítani, a borzalmak kézzelfogható bemutatása mellett azonban azt is példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló. A XX. század két legkegyetlenebb rendszere elleni harcból végül a szabadság és függetlenség erői kerültek ki győztesen.

A kiállítás

A kiállítás installációit az épület földszintjén, első és második emeletén, valamint a hírhedt pincékben, illetve a lépcsőházban és a belső udvarban helyezték el. A látogatók tájékozódását tíz érintőképernyős terminál segíti, amelyeken megtekinthetőek a kiállítás szintjei és a termek.

A tárgyi anyagokon kívül az épületben alkalmazott multimédiás eszközök is hozzájárulnak a kiállítás hitelességéhez és hatásának fokozásához. Az egyes termekhez kapcsolódó archív hangfelvételek korhű telefonkészülékeken hallgathatók meg. A termekben és a közlekedőkben elhelyezett plazmatévék képernyőin folyamatosan megtekinthetőek a korszak filmfelvételei és interjúi.

A kiállított témákról elnevezett termeken végigsétálva kronologikus sorrendben ismerkedhetünk meg előbb a nyilas, majd a kommunista rémuralommal:
 

Kettős megszállás

Magyarország egymást követő két megszállását mutatja be. A terem egyik felén a náci Németország által megszállt, a terem másik felében pedig a szovjet uralom által megszállt Magyarország látható.

Nyilas folyosó

Korabeli dokumentumok és fotók láthatóak a falon.
 
 

Nyilas terem

Egy nyilas tanácstermet mutat be a kiállítás e része. A hátsó falon a nyilas párt mozgalmát bemutató fotók, többek között Szálasi Hitlernél tett látogatásán készült kép, illetve a házról készült felvétel látható. A monitorokon korabeli klipek, filmanyagok láthatók. A monitorok alatt a nyilas pártszolgálatosok egyenruhái, illetve a végén két SS egyenruha található. A hangszórón a Hungarista Híradó műsorából hallhatunk részleteket.

Gulag terem

Ez a terem a szovjet kényszermunka-, rabszolgatáborokat jelképezi. A földön található szőnyegtérképen olyan lágerpontok vannak megjelölve, ahol magyarok raboskodtak.

Átöltözés terem

1945 után, Rákosi és a Moszkvában képzett magyar kommunisták hazatérésekor a Magyar Kommunista Párt taglétszáma minimális volt, ezért a pártba fel kellett venniük egykori kisnyilasokat is. A terem azt is jelképezi, hogy a társadalom minden rétege “átöltözött”, teljesen új világba lépett.
 
 

50-es évek terme

A magyarországi kommunizmus legvadabb korszakát mutatja be a terem. A monitorokon 50-es évekbeli híradórészleteket láthatunk. A fejhallgatókból 50-es évekbeli hanganyagok szólnak, korabeli vezetők politikai beszédeiből (Farkas, Révai, Gerő.) A díszes kulisszák mögött korabeli lehallgató berendezések láthatók.

A vitrinekben egykori személyes okmányok, és olyan tárgyak is találhatóak, melyeket az ÁVH emberei a kihallgatások alkalmával vallató eszközként használtak.

Szovjet tanácsadók terme

1945-50-es években a magyar politikai elit vezetői fölött Szovjetunióból ideküldött tanácsadók álltak, akik ellenőrizték a magyar kollégák munkáját, illetve folyamatosan részletes jelentéseket írtak a Szovjetunióba. Az ő tevékenységüket illusztrálja a terem.

Kisemberek ellenállása

1945-ben, a II. világháborút követően új ideológiai-politikai rendszert erőltettek Magyarországra. Erre válaszul széleskörű ellenállási mozgalmak szerveződtek hazánkban, melyekben minden társadalmi réteg részt vállalt a maga módján.

Kitelepítés terem

1951-ben emberek tízezreit telepítették ki, űzték el az országból. Az ő sorsukat mutatja be a terem, korabeli fotókkal, dokumentumokkal. A kiállított híres ZIM típusú autó félelmetes emléke a kornak: felidézi a hírhedt “fekete autót”, amivel sokszor éjnek idején vitték el a rendszer ellenségeit.

Kínzószoba

Ez az egyetlen terem, ami eredeti formájában megmaradt, tornateremnek hívták. A falon speciális kínzóeszközöket láthatunk: szöggel kivert bot, ólomfejű bambuszbot, nyilaskeresztes bambuszbot, bőrrel bevont ólomrugós bot.

Beszolgáltatás terem

Azt az időszakot mutatja be, amikor a parasztság arra kényszerült, hogy megtermelt javainak jórészét beszolgáltassa az államnak. A termény a városokban élők ellátására szolgált, illetve külföldre szállították.

Péter Gábor szobája

Az ÁVH vallatási módszereiről számolnak be az áldozatok, s az is kiderül: hogyan falta fel a rendszer saját gyermekeit.

Igazságszolgáltatás terem

A szoba borítása korabeli iratokból áll, a falon elhelyezett tartókban is dokumentumok vannak.

Propaganda terem

  A korszak abszurd és nevetséges propagandaeszközeit és dokumentumait mutatja be a szoba.

Mindennapi élet

Plakátok, fényképek és használati tárgyak láthatók ebből a korszakból.

Alumínium szoba

A tárgyak “magyar ezüst”-ből készültek. A terem közepén bauxit található, az alumínium alapanyaga.

Felekezeti terem

Az ajtón elhelyezett monitorokon üldözött egyházi személyekről készült dokumentumfilmek láthatók. A teremben elhelyezett fülkékben pedig az ő hagyatékukból származó tárgyakat állítottunk ki.

Mindszenty terem

A szoba Mindszenty hercegprímásnak állít emléket.

INTERNÁLÁS

A politikai rendőrség Recsken, Kistarcsán, Tiszalökön és Kazincbarcikán internáló táborokat állított fel, s tucatnyi zárt tábor is működött az ország keleti felében. A szoba Recskről származó csillét és követ mutat be, de helyet kaptak a táborban készített emléktárgyak is.

1956

A szoba a forradalom történéseit eleveníti fel, méltó emléket állít a harcokban elesett magyar hősöknek. Többek között korabeli filmek és visszaemlékezések, Pongrácz Gergely kabátja, Mosonmagyaróvári sebesült bőrdzsekije láthatók itt.

MEGTORLÁS

A teremben hat darab stilizált bitófa van kiállítva, melyeken jegyzőkönyvek, elutasított kegyelmi kérvények olvashatók.

KIVÁNDORLÁS TEREM

Több százezer ember hagyta el Magyarországot a diktatúra idején. Az általuk küldött képeslapok borítják a falat.

KÖNNYEK TERME

Itt az 1945 és 1967 között politikai okból kivégzett emberek neve olvasható.

BÚCSÚ

1989-es tömegdemonstrációk és az orosz csapatok kivonulásának dokumentumfelvételei láthatók.

.

A bejárás során végül a rettegett pincebörtön rekonstrukcióihoz jut el a látogató. Itt azt mutatjuk be, milyen viszonyok között tartották 1945 és 1956 között a politikai elítélteket. A lelki és testi megtörésre szolgáló csak ülésre, illetve csak állásra alkalmas cellákat a különböző vallatási eszközökkel és módszerekkel együtt mutatja be a kiállítás.

A Terror Háza több látványos múltidézésnél – egyedülálló információforrás a múlt század közepének tragikus magyar történelméről, olyan hely, ahol a látogatók mellett a korszak kutatói is bővíthetik ismereteiket.



2002. március 01., péntek 11:15


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület