|
Sportcentrum |
|
Szeptemberi Horgász Hírek
Havonta kívánok ezen a helyen beszámolni a horgászatra érzékenyek
részére a Magyar Horgászban közölt érdekesebb eseményekről. Ezen
túlmenően, ha valamelyik kedves horgász társnak lenne mondanivalója,
nyugodtan keressen meg e-mailen, szívesen megjelentetjük írását vagy
fényképét, illetve mindkettőt. Segítsetek kedves horgásztársak
változatosabbá tenni ezt a rovatot!
SZEPTEMBERI HORGÁSZ
HÍREK
KÉREM FOLYAMATOSAN FIGYELNI EZT AZ OLDALT, MERT A CIKKEK EGYMÁS UTÁN
KERÜLNEK RÁ, AHOGY IDŐM ENGEDI.
REKORDLISTA
PONTY
Németh János tatabányai horgász a Tatabányai II. Erőmű Hűtőtavában
május 9-én kereken 18 kg-os (85/76 cm) pontyot fogott. A szerencsés
horgász este indult hallesre. 0,25-ös zsinórján kínálta fel a három
szem kukoricát. Az óvatlan tükrös ezt szippantotta be, és
megkezdődött
a fárasztás. 15-20 perc után a ponty fáradt el jobban. A szomszéd
horgászok ráadásul még segítettek is a kimerítésében. Ilyen a szegény
halak sorsa.
HARCSA
Borbáth Balázs balatonfűzfői horgász május 6-án a helyi NIKE
kikötőben
20 librás bottal, multiplikátoros orsóval és 52-es fonott zsinórral
indult harcsázni. 4/0-s hármashorgára piócacsokor csalit tűzött, s
végólommal rögzített úszós készségét a tökleveles, fűzfabokros
ívóhelyre vetette be. A harcsa este fél kilenckor vette fel a csalit,
a bevágás utáni első ijedtében vagy 40 m-re elúszott. Egy vitorlás
rögzítőkötelén az erős zsinór elszakadt. Újraszerelés után alig egy
órával már jött a következő kapás. A fárasztás végén a harcsa
kénytelen volt engedni az erőszaknak. Akkor jött az igazi
meglepetés. A harcsa hátában ott fityegett a nem sokkal korábban
beszakadt horog egy kevés zsinórral. A második kapásnál már
szabályosan elnyelte a csalit. A mérlegelésnél derült ki, hogy a
harcsa 80,50 kg (220/112 cm) méretű. Gratulálunk a gyönyörű
fogáshoz!
AMUR
Ajtai József Hódmezővásárhely-csikáncsi horgász április 30-án este
11-kor az atkai Holt-Tiszán szép amurt fogott. Úszós szerelésén
konzervkukorica volt a csali. Ezt kívánta meg életében utoljára a
18,20 kg-os (96/67 cm) amur. Kemény fárasztás végén került szárazra,
majd forró olajba.
CSUKA
Németh Csaba zalaegerszegi horgász június 7-én délután 10 perccel 7
óra előtt 12,50 kg-os (106/53 cm) csukát fogott. A horgász pontyot
szeretett volna fogni, amit az is mutat, hogy horgára 4 szem
csemegekukoricát tűzött. A 0,35-ös zsinóron 10 percig fárasztotta már
a
halat, amikor kiderült, hogy a remélt ponty helyett termetes csuka
van
a horgon. A fárasztás végén egy önzetlen horgásztárs kézzel emelte a
halálra rémült halat partra. Hogy hol élt eddig a peches hal, nem
tudjuk.
FEKETE SÜGÉR
Tóth Zoltán bélavári horgász a helyi tóban május 25-én 2,20 kg-os
(47/37 cm) fekete sügért fogott. Napsütéses meleg idő volt aznap,
reménykedve dobálta 0,22-es zsinórra kötött Rapala wobblerét. A ritka
ragadozó hal nagyon éhes lehetett, mert szinte a vízből kiugorva
rabolt a műcsalira, nehogy elvétse a jó falatnak vélt mozgó micsodát.
Már későn jött rá tévedésére.
NYÍRSÉGI TAVAKON
Balázs Piri és Botár Gábor írt élvezetes cikket és Botár Gábor
fényképezett Kelet-Magyarország ezen térségéről, ahol bizony nagyon
szép és halban gazdag tavakat is találhatunk.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tájegység főleg folyóvizeiről ismert:
a Tiszáról, a Szamosról, a Krasznáról, a Túrról, valamint
csatornáiról, mint a Nyugati-, a Keleti, a Lónyai főcsatornáról.
Ezeken kívül azonban számos kitűnő állóvíz is található.
A megyeszékhely északi határában terül el a város üdülő központja, a
Sóstófürdő. A csónakázó és strand tó valaha egybefüggő 9,5
ha-os vízterület volt. Az idők folyamán egy gáttal két részre
osztották a víztükröt, elválasztva a strandolásra és csónakázásra
szolgáló területeket. Ez a leválasztás a horgászokat nem érintette,
mivel mindkét vízen lehet horgászni. A fő szerepet a ponty játsza, de
van ott busa, amur is. A legfigyelemreméltóbb fogások a 4,22 kg-os
kárász és a 3,8 kg-os dévér voltak. Rendszeresen telepítik, de
szaporodik is a süllő. Eddigi legnagyobb süllő fogás 4,8 kg-os volt.
20 kg feletti harcsák is élnek a tavakban és csuka is található. A
sóstói horgászok szerint etetés nélkül is jól lehet fogni, az éves 40
kg-os átlagos fogás is erre utal.
Az Apagyi-tó elvadult, szinte összefüggő náddal, hínárral
borított víz volt. Kotrás, partrendezés és az amur telepítés
biztosította a kellő nyílt vízfelületeket. A tó déli része megmaradt
ősállapotban. A 3,5 ha-os tó déli és középső része 1,2-1,8 m, míg
északi területe 2 m-nél mélyebb. A meder változatos, de akadómentes. A
halfauna részben az őshonos fajokból, kárászok, vörösszárnyúak,
bodorkák, compók, sügerek, áll. A dévért és a pontyot, amurt
mesterségesen telepítették. Süllőt és csukát is évek óta telepítenek.
Az Apagyi tavon egész évben lehet horgászni. Az elszaporodott
ragadozóhal állomány a lékhorgászatot is meghonosította.
A Leveleki víztározó belvízvédelmi célokat szolgál és 240 ha
területű. Levelek polgármester asszonya egyben a horgászegyesület
elnöke is. A víztükröt mind a négy oldalon gát veszi körül. A
Máriapócsi csatorna gyűjti egybe a környék vizeit és vezeti a tóba,
majd az északi oldalon kilépve folyik tovább a Lónyai-főcsatorna és a
Tisza felé. A meder délről észak felé mélyül, így a békés halak és a
ragadozók fogása ketté válik. A tározóban szinte valamennyi hazai
halfajunk megtalálható. A ponty, az amur telepítéssel kerül a vízbe,
míg süllő részben előnevelt állapotban, részben természetes szaporulat
révén. A csuka külön fejezet a tározó életében, mivel hosszú ideig
abszolút rekord volt az a 19,6 kg-os példány, amelyet Ivány Sándor
fogott 1989-ben. A 40-50 kg-os harcsák sem ritkák, de kevesen
horgásznak rájuk. Természetesen a kárászok és dévérek is megtalálhatók
a tározóban.
Tvordy György
2000. szeptember 08., péntek 00:00
|
|
|
