Közép Európai Statisztikus Fizikai Együttműködés (MECO) éves konferenciája.

    A MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet szervezésében, március 7-9. között Sopronban tartották a Közép Európai Statisztikus Fizikai Együttműködés (MECO) éves konferenciáját.
   
A közel másfél száz résztvevőt dr. Gimesi Szabolcs Sopron polgármestere köszöntötte a soproni volt Vármegyeháza dísztermében. A vendégek ünnepi köszöntését követően Dr. Iglói Ferenccel a szervezőbizottság elnökével és dr. Fáth Gáborral a szervezőbizottság titkárával, az MTA Szilárdtestfizikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársával beszélgettem a tudományos élet jelentős jelentős nemzetközi eseményéről.

- A Magyarországon eddig kétszer megrendezett MECO konferenciasorozat 1974-ben indult - mondja dr. Iglói Ferenc egyetemi tanár, a Központi Fizikai Kutatóintézet Szilárdtestfizika és Optikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, a magyar szervezőbizottság vezetője.
    A most megrendezett rendezvény a huszonhetedik. A sorozatot a magyar fizika indította el. A legelsőt, amelyet Budapesten 1973-ban rendeztek, még nem MECO-nak hívták. Egy Ausztriában dolgozó amerikai doktorandusz adta a MECO nevet, az első MECO rendezvény Bécsben volt 1974-ben, viszonylag jelentős létszámú résztvevővel. A mostani a legnagyobb az eddigi rendezvények közül: körülbelül 140 résztvevővel, kilenc meghívott előadóval, 20 rövidebb, fiatalok által tartott előadással, 100 poszter formájában bemutatott eredménnyel.

- Mi az irányultsága, a célja a rendezvénynek?
- A rendezvény a fizika – az utóbbi években egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatával – a statisztikus fizikával foglalkozik. Míg száz évvel ezelőtt a statisztikus fizikusok arról értekeztek, hogy hogyan működik a gőzgép, mitől olvad meg a jég, addig mára ez teljesen átalakult interdiszciplináris irányba: biológiai, közgazdaságtani, társadalomtudományi alkalmazások jelentek meg.
Ebben az évben a fő témák egy része a hagyományos értelemben vett statisztikus fizika, mint például a rendezetlen rendszerek – üvegszerű anyagok – viselkedésének tanulmányozása, de a ma divatos interdiszciplináris terület is jelen van: közgazdaságtani, társadalomtudományi, biológiai alkalmazások.

- Befolyásolja-e a tudományos szintű fizikai kutatásokat a piacgazdaság?
- A statisztikus fizikában nagy hangsúlyt kap az elmélet, ami az oktatáshoz, kutatóintézeti tevékenységhez kötődik; nem lévén közel az ipari alkalmazáshoz, így mindig szponzorálásra, állami támogatásra szorul - magyarázza dr. Fáth Gábort a szervezőbizottság titkára.
A források egy részét a szervezők egyike, az MTA Szilárdtestfizikai Kutatóintézete, valamint az Oktatási Minisztérium, az Országos Tudományos Kutatási Alap biztosítja, ugyanakkor más forrásokat – EU-s keretprogramokat – is igénybe veszünk.

- Kik ők és honnan jöttek a konferencia résztvevői?
- A MECO mint a neve is mutatja Közép-európai. Kezdetben a Pozsony-Bécs-Budapest háromszöget jelentette; ez rövid idő alatt kiszélesedett és európai jellegű rendezvénnyé vált. Az utóbbi években az európai keret is egyre tágult, itt Sopronban már vannak brazil, mexikói és japán résztvevők is.

- A magyarok ebben a tudományágban, és általában a fizikában hol helyezkednek el a nemzetközi élvonalhoz képest?
- A magyarokról kialakult az a vélemény, hogy az elméleti fizikában nagyon erősek. Azok a magyarok, akik a II. világháború alatt és után az Egyesült Államokba kerültek és Nobel-díjat kaptak, vagy a Nobel-díj közelébe kerültek, egy fél évszázadra meghatározták a magyar fizika megítélését. Az elméleti fizika, a matematika azok a területek, amelyekhez nincs szükség nagy anyagi erőforrásokra. A kísérleti fizikában, ahol például milliárd dollárokból kell megépíteni a részecske gyorsítót Magyarország nem versenyképes, de azokon a területen, ahol elég egy papír, meg egy toll, esetleg egy számítógép, a magyar fizikusok nagyon jók.

- Miért éppen Sopron a konferencia helyszíne?
- A helyszín kiválasztásában mindig van egy véletlen és egy szisztematikus elem. Szerettük volna Nyugat-Magyarországra hozni a rendezvényt, mivel a legtöbb résztvevő Németországból, Olaszországból és Ausztriából érkezik. Nyugat-Magyarországon négy-öt lehetséges helyszín közül választottuk ki Sopront.

- A fizika egy dinamizmukus tudományág. Milyen tanulságokkal szolgált a jelenlegi rendezvény?
- Az első nap három előadása a statisztikus fizika több szeletét mutatta be, elsősorban a biológiához kötődő dolgokkal.

- Említene néhány, a fizikával nem tudományos szinten foglalkozók számára is érthető kérdéskört
- Eyatan Domany úr arról beszélt, hogy a különböző sejtekben a gén kifejeződést hogyan lehet statisztikus módszerekkel elemezni; megállapítani azt, hogy bizonyos tumoros betegségekben melyek azok a gének, amelyek felelősek a betegségért.
    Olyan jellegű modellekről is szó esett, amelyek a tőzsdén az árak mozgásának okait kutatják, az azok mögötti szocio-fizikai jelenségeket. Például, hogy egy tőzsde-crach kialakulása hogyan értelmezhető a kereskedő-emberek egymással alkotta hálózatában; vagy statisztikai vizsgálata annak, hogy a sejtdifferenciáció mögött milyen modellek vannak: az ember minden sejtjében benne van a teljes biológiai információ és mégis a különböző sejtek különbözőképpen működnek, és a géneknek csak egy nagyon kis része aktivizálódik. Vicsek Tamás akadémikus arról beszélt, hogy hogyan alakul ki a vastaps a színházban, milyen fizikai, matematikai módszerekkel vizsgálható hatások húzódnak meg a színházi vastaps mögött.
    Dr. Fáth Gábor kérdésemre azt is elmondta, hogy ő poszteren mutatta be, azt hogy mi történik az árakkal az internetes vásárláskor. Mindenki azt gondolná, hogy idővel csökkennek az árak, mert könnyebb a piacon információhoz jutni, és mert nagyobb az eladók közötti verseny. A bemutatott matematikai modell az mutatta be, hogy lehetséges olyan helyzet, amikor a piacon kialakult nagyobb verseny ellenére az árak felfele mozdulnak el.

A fotón: Dr. Iglói Ferenc egyetemi tanár és Dr. Gimesi Szabolcs polgármester

A MECO honlapja

té