|
Sportcentrum |
|
Júniusi Horgász Hírek
Havonta kívánok ezen a helyen beszámolni a horgászatra érzékenyek
részére a Magyar Horgászban közölt érdekesebb eseményekről. Ezen
túlmenően, ha valamelyik kedves horgásztársnak lenne mondanivalója,
nyugodtan keressen meg e-mailen és szívesen megjelentetjük írását
vagy
fényképét, illetve mindkettőt. Segítsetek, kedves horgásztársak,
változatosabbá tenni ezt a rovatot!
JÚNIUSI HORGÁSZ HÍREK
KÉREM FOLYAMATOSAN FIGYELNI EZT AZ OLDALT, MERT A CIKKEK EGYMÁS UTÁN
KERÜLNEK RÁ, AHOGY IDŐM ENGEDI.
E HÓNAPBAN VÉGE LESZ A TISZAI
TILALOMNAK
Június 17-én nulla órától ismét lehet horgászni a Tiszában és a Tisza
tóban!
Még pontos képet nem lehet ismerni abból, hogy milyen mérvű is volt a
cián-szennyezés pusztítása, hogy mennyi a fogható hal a Tiszában. A
szennyező hullám a planktonikus élet nagy részét elpusztította,
azonban a levonulás után néhány nappal a benépesülés megkezdődött,
majd kialakult az évszakra jellemző planktonállomány. A
makroszkópikus gerinctelenek közül mindegyikből találtak élő
egyedeket, sőt kérészlárvákat is. További kérdés, hogy vajon mi lesz
a
további nemzedékekkel? Csak további vizsgálatokkal lehet
megállapítani
a vízi szervezeteket ért sérülés valódi mértékét.
Az összes elpusztult hal mennyiségét 1241 tonnára, azaz az
összegyűjtött mennyiség tízszeresére becsülik a kutatók. A Gelejnél
kifogott haltetemek alapján készítettek egy listát az elpusztult
halak
fajösszetételéről: eszerint 33,8% ragadozó hal, 13,5% ponty, 8,1%
kecsege, 44,6% növényevő és egyéb hal tetemét találták meg ebben a
szelvényben.
A pusztulás pontos mértékéről csak akkor lehet bizonyosat mondani, ha
a folyó hossz-szelvényében végeznek majd átfogó vizsgálatokat, s azt
is tudni kell, hogy a tavaszi nagy árvíz - összemosva az ártéri
holtágakat, befolyó vizeket az anyamederrel - azóta lényegesen
átrendezhette a halélet feltételeit a különböző szakaszokon.
A horgászati tilalom feloldása mellett nagy érdeklődés előzte meg a
telepítési tilalom feloldását is. A jogosultak élnek is a
lehetőséggel: a MOHOSZ 11500 kg nyurgaponty-ivadékot és 1500 kg
compót
telepített a Tisza-tavon, 100000 db csuka-ivadékot helyezett ki a
szegedi halászati szövetkezet a Tiszába az első napokon. Az árvíz
után
a kubikgödrökben jelentős mennyiségű ivadék maradt, ezek
visszamentése a Tiszába szintén javíthatja a halbőséget.
Egy folyó ökológiai rendszere nagyon sok tényező egymásra hatásától
függ, s ezek a kölcsönhatások alig számíthatók ki. A biológusok arra
figyelmeztetnek, hogy az időtényezőt, amely az élővilág
újraszerveződését szabályozza, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az
emberi beavatkozások - ha nem kellőképpen megfontoltak - még több
kárt
okozhatnak a sérült rendszerben. Az etetéssel is vigyázni kell, a
sérült folyóban az etetőanyag bomlástermékei is bajt okozhatnak.
Tisztelt horgásztársak! Örüljünk, hogy ismét horgászhatunk a Tiszában
és a Tisza-tavon, óvjuk, vigyázzuk ezt az igen kedves, de sérült
horgászvizet!
REKORDLISTA
A tavasz a csukákkal indult nagy mennyiségben, hiszen már az év első
hónapjaiban a tavalyi rekordfogások háromnegyedét szákba terelték
horgásztársaink. Ezekből 20 rekordlistás fogás a Moby Dick
horgásztavon történt. Az ehavi csuka ista 13 példányból áll. A
pontyoknak
is lassan megjön az étvágyuk, legalábbis erre utal az első három
rekordlistás ponty.
CSUKA
Molnár László százhalombattai horgász január 31-én délután kettő
órakor fogta az e havi listavezető csukát. Ez is a Moby Dick tavon
került szárazra. A 0,24-es zsinór végén drótelőke volt, amin kárász
járta utolsó táncát. Nagyon megtetszett az egyik szép csukának, és
befalta szegény kárászunkat, de a horog a torkán akadt, és 20 perces
fárasztás után került partra. A mérlegen is szépen mutatott, hiszen a
mutató 9,25 kg-on állt meg (97/49 cm). Sajnos, fénykép nem készült a
szemérmes halról.
PONTY
Szőnyegi Sándor érdi horgász szintén a Moby Dick horgásztavon fogta
február 18-án az idei legszebb pontyot. Az erős észak-nyugati szélben
a 0,30-as zsinórra szerelt fenekező készségén konzerv kukoricát
kínált
fel. Ez keltette fel az éhes ponty érdeklődését délelőtt 11 órakor.
Nem gondolta, hogy a kukoricában horog van elrejtve, ami beleakadt a
szájába és hiába küzdött a menekülésért, a horgász erősebb és
ügyesebb
volt. 20-25 perc alatt megadta magát a 11,64 kg-os (68/68 cm)
tőponty.
NÉVTELEN VIZEKEN
Pásztor István írta és fényképezte azt a cikket, amelyben kevéssé
ismert, jelentéktelennek tűnő vizekre hívja fel a figyelmet azzal,
hogy sok esetben érdemes a halat keresni bennük. Az országban szinte
bárhol rábukkanhatunk egy kis vizecskére, halastavak környékén,
bárhol. Ezek a vizek több zsákmányt és talán nagyobbat is adhatnak,
mint sejtenénk. A vízimadarak a lábukon hozhatnak ikrát, egy másik
vízből talán az áradás segített ide halakat, de a halastavakból is
gyakran szöknek meg "vándor-szellemű" uszonyosok.
A víz mélységétől és tisztaságától függően persze, de mégis
ugyanazokkal a fajokkal találkozhatunk. Bodorkák, vörösszárnyú
keszegek, sügerek, csukák, compók, arany-kárászok, néha pontyok,
ezüst-kárászok, küszök és razbórák is előfordulhatnak. A cikk szerzője
Imre barátjával a tél vége felé tervezte az egyik ilyen eldugott
tározó felkeresését. A megérkezés után a kialakított taktika az volt,
hogy sügérre, valamint csukára próbálják meg a szerencséjüket. A víz
szinte állt, csendes volt, semmi sem mutatta, hogy halak is élnek a
vízben. A fenekezőre giliszta került és a remélt csukára pergetni
kezdtek. Sokáig semmi sem jelentkezett, aztán meglepetésre a
gilisztára kapott két kis bugyli, akik el is harapták a vékony
zsinórt. Sikerül egy csomó apró vörösszárnyút és bodorkát fogni, amik
igen jók a horogra csuka csalinak. Csuka nem jelentkezik, nem is
csoda, hiszen rengeteg a táplálék hal a vízben. Az úszós sügérre váró
szerelék azonban jelzi, hogy érdeklődő érkezett és egy szép tenyeres
sügér partra is kerül.
Közben a nap kezdi megközelíteni a horizontot, amikor jelentkezik a
nap sügere. Remekül kirohan, védekezik, úgy látszik még nem akarja
befejezni vízi pályafutását. És neki van igaza, mert a heves kirohanás
közben kiakad a pici horog. Ha nagyobb horog kerül az előkére, akkor
nem veszi fel a hal, ha kisebb, akkor könnyen kiakad. Mégis jobb az
utóbbi, mert így legalább mozgalmas az élet.
Egy másik alkalommal, már a tavasz beálltával az ismételt horgászat
mozgalmasabb képet mutat. Él a víz, ugrálnak a halak és az etetésen
megjelennek a bodorkák és a vörösszárnyúak. Érdekes, hogy csontira nem
jön kapás, de a kukoricára mohón kapnak a bodrik. Imre kissé távolabb
horgászik és ő kárászokat és vörösszárnyúkat fog. Egy csuka is beugrik
a csontira, de ügyesebb és a fogával könnyen tépi a zsinórt és ismét
szabad lesz. Az ágak közül előkerül még két sügér és a nyílt vízről
néhány bodri. Végül is mozgalmas volt a nap, csak az a fránya termetes
nem akart szákba kerülni. Na nem baj, majd legközelebb. Érdemes
felkeresni a környéken található és jelentéktelennek ítélt vizeket
is.
TÁVOLI VIZEKEN
A ZUGER TÓ
Svájc nagyságra tizedik tava 38,3 négyzetkilométer nagyságú.
Halállománya - éppen nagy vízmélysége miatt (15-50m) - rendkívül
változatos: a marénától kezdve a sügéren és a fehérhalakon át a
csukáig, mennyhalig, angolnáig, sőt a pontyig terjed a fogható
halfélék legfontosabbjainak sora. Ezen túl nem csak az 1893 óta működő
halkeltetőjéről nevezetes. (Az innen elterjedt halkeltető palackot
ezért nevezik Zuger-palacknak). Zug városa nevezetes múzeumáról is,
amelyben a halászat és a horgászat fejlődése egyaránt nyomon
követhető. Képünkön egy csodálatos szép, a tóból fogott, őserőt mutató
ponty látható.
LAZAC-TELEPÍTÉS A MAJNÁBA
Wirzburgi jelentés szerint 1998-ban és 1999-ben 120 000 ivadék és
egynyaras lazacot helyezett ki a Majnába az 1995-ben alakult
munkaközösség amely novemberben Frankfurtban Majna-szimpóziumot
szervez. A kép kihelyezett egynyarasokat mutat be.
TIGRISRE AFRIKÁBAN
A legtöbb ember örül, ha nem harapja meg egy tigris. Némely horgász
viszont egyenesen vágyik egy tigrisharapásra, amire gyakran sokáig
kell várnia.
Az őserdőben csokoládébarnán hömpölygő tanzániai Rufiji folyóban
haladva egyszerre vagy 30 sima szikla látszik a vízből kiemelkedni,
amelyek valahogyan nem illenek oda. Ám egyszerre az egyik "szikla"
életre kel, rövid lábakon a mélyebb vízbe cammog és eltűnik benne. A
többi követi jókora iszapfelhőt hagyva maga után. Vizilócsordához ért
a csónak, rövidesen a csónak körül nagy vizilófejek emelkednek ki a
vízből és gyanakodó pillantásokat vetnek az utasokra. A csónakmotor
kezelője leveszi a gázt, amíg a csónak elsiklik az állatok között.
Az utazás célja: néhány mérfölddel odébb a folyó szakadékba jut,
sellők közé. Itt tanyáznak a tigris halak. A műcsalik mellőzhetők, a
fenékólmos szerelék horgára friss vizibivaly -húsdarab kerül. Sűrűn
kapnak az itteni harcsák, a legnagyobb sincs öt kilós. Tigrishal nem
jelentkezik, ezért délután Land Roverbe száll át a kis társaság, majd
gyalogosan mennek - elefántok területén át - egy tóhoz, ahol -
ugyancsak bivalyhúsra - végre beteljesedik a horgászok álma: életük
első tigrishalait fogják meg ott tartózkodásuk utolsó napján. A képen
- mintha egy horrorfilmből nézne ránk - egy tigrishal, látványos
fogazatával, amely még az acélelőke tesztelésében is végzetes
lehet.
VÍZTÁROZÓK HORGÁSZATA
Dieter Schröder a víztározókban élő ragadozóhalak fogásának a mestere.
Egész éves, hónapokra beosztott tapasztalatai és tanácsai
ismertetésére nincs helyünk és időnk. De beszédes az eredmény: a képen
látható pompás csuka!
Tvordy György
Tvordy György
2000. jĂşnius 06., kedd 00:00
|
|
|
