CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 5., vasárnap, Györgyi napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Szomszédvár - Régió  

Kérdések Rólatok 6.

Dr.


Kedves Ivan! Szeretett Mindannyian!


Nevezzük Dr. B.-nek. A B. a vezetéknevét takarja. Keresztneve György, és orvosdoktorról van szó. Faluban él, kerékpárral is jár, nem szégyelli - "med.univ.", de megvan a belgyógyász szakvizsgája is.

Felesége mellől száll ki. Az asszony elmegy leparkolni. Már hatvan elmúlt a doktor úr. Középmagas, vállas, van már kis has, de nem dudorodó, hanem ellapuló... jó öltöny jóformán "semmissé" is teszi.

Magas homlok, kétoldalt felhúzódón kopaszodó, egyenesszálú barna-ősz haj. Szája enyhén lefelé görbülő, szeme zöldes-kékes-szürke, "fakó". Orra kissé hajlott. Arca hihetetlen sima, korához képest. Csak szeme körül vannak - nem túl mély - barázdák, és szájánál az a bizonyos "öregránc", azaz a két mély vonal, amit gyerekrajzon is behúz a kéz, ha öregembert, öregasszonyt akar megjeleníteni.

Gyakran jönnek a városba, jóformán mindent itt vásárolnak. A doktor úr most egyszerű sötétbarna, hajszálcsíkos öltönyében, egyenes tartásával, intelligens arcával lassan lépked a kirakatok előtt - feleségét várja. Aztán majd együtt veszik sorra a betervezett - vagy be nem tervezett - boltokat. "Papucs" - mondják nem kevesen. Hm. Ha megkérdeznénk őt, magát, egészen más választ kapnánk, talán egy élettörténetet - talán, és ez a biztosabb, egy elnéző mosolyt, és semmi szót. Ha fiatalabb lenne, s fennhéjázó, azt kérdezné vissza: "Közöd????!" De így nem kérdezne, nem is szólna - legnagyobb valószínűség szerint.

Mondja el, hogy az egyetemen ismerkedett meg feleségével, aki azért, hogy ő érvényesüljön, illetve nyugodt családi háttere legyen, otthagyta a tanulmányait, s csak ápolónőségig vitte (most körzeti ápolónő férje mellett - ideális pár) és nevelte a négy gyereket? Mondja el, mennyire megértő volt ez ügyben apósa is?! És... hogy a gyerekek is már mind diplomások? És... Ugyan miért mondaná el??? Tényleg nem számít, papucsnak nézik-e, amikor családi boldogsága megvan! Egyszerűen csak hagyja, hogy asszonya fogja a gyeplőt, mert tudja: a házi béke mindennél fontosabb, s a nő tudja jobban a számlák sorát, az élelmiszerárakat, a cipőméreteket és a megbízható boltokat... Megbízik gyermekei anyjában, ahogyan őbenne bíznak meg a betegek.

Sok bravúr van már háta mögött, orvosi esetek, melyeket emlegetnek, egy-kettőből publikáció lett. Negyven éve praktizál, harminc éve ugyanazon a helyen.

Vajon mit tervez nyugdíj után? Illetve: mikor lesz az, amikor ő leteszi a sztetoszkópot a nyakából? Mi lesz az ok, ami miatt ez majd megtörténik?

- gyöngyös -



2002. április 17., szerda 00:24


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület