Fénybe burkolt templom és emlékmű Ágfalván
Néhány héttel ezelőtt, amikor Wágner Géza
Ágfalva polgármestere Sándor Gábor plébánossal és Kiss Istvánné
Egyházközségi elnökkel eldöntötte, hogy a pünkösd előtt, május 17-én
az esti órákban a Baracsi László emlékműve és Katolikus Templom tornyának
díszkivilágítása avatását megelőző ünnepi szentmisére hívja a település
lakóit, nem gondolhatták, hogy a pünkösdi ünnepekre árnyékot vet az Erste
Bank Móri Fiókjánál történt kegyetlen gyilkosság.
Május 17-én fővárosunkban félárbocra engedték a nemzeti
lobogót, a napot nemzeti gyásznappá nyilvánította a Kormány. A középületeket
díszítő piros-fehér-zöld nemzeti lobogókat gyászzászlók váltották fel,
az ágfalvi rendezvény kezdetén pedig a polgármester arra kérte dr. Döbrösi
Mária zászlóanyát, hogy millenniumi zászlóra kössön gyászszalagot.
Az ágfalvi római katolikus templom tövében, a Baracsi-emlékmű előtt összegyűltek
egy perces csenddel emlékeztek az elhunytakra.
Baracsi László 1928-ban emelt emlékművénél tartott ünnepséget
szentmise előzte meg. Dr. Rédly Elemér soproni városplébános a fényről
a látásról beszélt a híveknek: a szemmel, az értelemmel és a szívvel való
látásról és a fényről, amely fizikai valójában és az emberi értelemben
megcsillanva is Istentől származik. A világot, teremtett valóságként fel-
és megismerő keresztény kultúra – felismerve és elfogadva, azt, hogy az
Isten akaratának alávetett világ és törvényei nem változtathatók meg az
ember által – lehetővé tette a természettudomány fejlődését és kibontakozását.
Az értelem világossága és az erkölcs – a jót és rosszat megkülönböztető
– világossága Istentől származik; Istentől kapott feladatunk, hogy a jó
cselekedetekkel világossága legyünk a világnak.
Németh Lajos igazgató és Wágner Géza polgármester
A technika lehetőséget ad arra, hogy – fizikai értelemben
is – világosságot vigyünk a sötétségbe: nem a tárgyat kell megvilágítanunk,
hanem azt, amire/Akire emlékeztet és nem az emlékművet, hanem a hősök áldozatát,
az eszmét, amely az Istenre mutat.
A szentmisét követően dr. Rédly Elemér városplébános
megáldotta a Baracsi-emlékművet, amelyet megelőzően ünnepi beszédet Wágner
Géza polgármester mondott, amelyet az alábbiakban teszünk közzé:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Hálásan köszönöm, hogy ezen a történelmi helyen
szólhatok. Engedjék meg, hogy külön köszöntsem Dr. Rédly Elemér városplébános
Urat, Sándor Gábor és Milus Ferenc plébános urakat, Miklós Horváth István
Urat, a Pokker János Alapítvány kuratóriumának titkárát, Németh Lajos Urat,
a Németh Villamosság ügyvezető igazgatóját, a Képviselő-testület tagjait,
a Katolikus Egyház Képviselő-testületét, minden kedves jelenlévő hölgyet
és urat.
Igazán boldogok lehetnek azon települések lakói,
akiknek elődei olyant cselekedtek, amelyből a késői utódok is erőt, példát
meríthetnek. Mi ágfalviak ilyen boldogok lehetünk, hisz a múlt évben volt
nyolcvan éve annak, hogy Szent István birodalmának nyugati szegletéért
kibontakozott fegyveres felkelés első csatája itt zajlott, itt, ezen a
szent helyen halt hősi halált Baracsi László. 1921. augusztus 28-án délután
fél háromkor fejlövést kapott a Katolikus Templom melletti téren, olvasható
a halotti anyakönyvünkben. Hősi halálának helyén ez a szép emlékmű áll,
amit Kecskemét városa állított hős fia emlékére és adományozott a községnek.
Még a Millenniumi Évben, a múlt év tavaszán a
Magyar Villamos Művek vezérigazgatója pályázati felhívást tett közzé, melyben
felajánlotta segítségét a jelentős emlékművek díszkivilágításának támogatására.
Sajnos a 80. évfordulóra ezt nem sikerült megvalósítanunk. A Németh Villamosság
Rt. igazgatója múlt hónap közepén megkeresett és felajánlotta segítségét.
Ezen a tárgyaláson vetődött fel a gondolat, hogy nem sokkal több költséggel
és munkával katolikus templomunk tornya is díszkivilágítást kaphat.
A hősi halált halt Baracsi László emlékműve
1994. augusztus 29-én a Pokker János Alapítvány az alábbi felhívást
tette közzé:
“A magyar évszázadok végtelen sok szomorú hétköznapja után, hamarosan
megünnepelhetjük az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000
éves évfordulóját. Szent István királyunk felismerte, hogy a nomád, pogány
ősmagyarokat nem fogadja be a keresztény Európa. Napjainkban már csak a
történelemből tudhatná a civilizált világ, hogy itt, a Kárpát-medencében,
a kihaló népek zajló tengerében valaha hunok, avarok és magyarok is éltek.
Államalapító bölcs királyunk küzdelmei és törvényei
nyomán hazát teremthetett a magyarság itt, a Kárpátoktól ölelt Duna-Tisza
táján. István királyunk akkor úgy rendelkezett, hogy legalább minden 10
falu népe egy templomot építsen Isten dicsőségére. Ezek a sok vérrel, verejtékkel
felépített templomok hitet és reménységet adtak a magyar népnek a későbbi
viharos évszázadokban. Ide menekülhettek az üldözöttek, megalázottak, kifosztottak
a tatár, török, orosz veszedelmek elől.
Az ágfalvi római katolikus templom
A templomok és tornyaik minden korban kijelölték
az utat az Istenhez megtérőknek, a messzi tájról hazaérkezőknek. Az Isten
házára emelte könnyes tekintetét a mezőkön megfáradt földművelő is, aki
hitében és magyarságában megerősödött, amikor a nándorfehérvári magyar
győzelem emlékére megkondult délben falujának harangja. 1456-ban még nem
tudhatta, de ma már elismeri a világ, hogy mi magyarok akkor Európát védelmeztük,
s “elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt!”. Az ezredfordulón ismét
ránk figyel a világ. Millenniumi rendezvényeinkre több százezren érkeznek
távoli országok népei, akik még nem ismerik Magyarországot. Az óhaza, mint
jó édesanya hazahívja minden gyermekét, akiket elsodort tőle a történelem
kegyetlen vihara.
Nekünk itt élőknek most is meg kell mutatnunk,
hogy oly sok viszály után még mindig magyarok, istenfélő, békeszerető nép
vagyunk! Nagy királyunk, István uralkodása alatt minden tíz falu templomot
tudott építeni.
A Pokker János Alapítvány azzal a felhívással
fordul a Kárpát-medence magyarságához, hogy közös erőfeszítésével minden
tizedik legszebb templomunk kapjon méltó külső díszkivilágítást. Jelen
felhívásunkkal szólítunk fel minden települési és vallási közösséget arra,
hogy 2000. augusztus 20-ra öltöztesse ünnepi fényárba legszebbtemplomait,
zsinagógáit, imaházait, kápolnáit és katedrálisait.”
Öröm mindnyájunknak, hogy az előbbi felhívás kapcsán
Ágfalván is megvalósult templomunk díszkivilágítása a Baracsi emlékművel
együtt. Hálás köszönetet kell mondanom a Németh Villamosság Rt-nek, aki
ezt saját költségén valósította meg.
Ezt követően Wágner Géza polgármester felolvasta a 244/2001 számú, a
Hűség Napjáról szóló Kormányrendeletet, majd ünnepi beszédét így folytatta:
Az imént felolvasott Kormányrendelet díszpéldányait
megkapták a népszavazáson részt vett községek. Egy példányt sikerült kapnunk
abból a célból, hogy ezzel most megajándékozzam a Katolikus Egyházat. Ez
a kormányrendelet arról is szól, hogy a népszavazáson részt vett községekben
méltó emlékművet állíthatunk a 80 évforduló alkalmából. Éppen a mai napon
érkezett meg a kormány támogatásaként 3 millió forint, amiből reményeim
szerint szép emlékművet fog Ágfalva állítani a Patak utcában kialakuló
parkban, de természetesen ennek az emlékműnek más helye is lehet, a Képviselő-testület
döntésén múlik. Két művésztől érkezett ajánlat, illetve terv. Lehetőséget
teremtünk arra, hogy a lakosság is hozzájáruljon ki-ki tehetsége szerint,
erejéhez mérten az emlékműhöz.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Az ünnepi avató végeztével Németh Lajos a Németh Villamosság Rt. igazgatója
bekapcsolta templomtoronyt és a Baracsi-emlékművet ezután fénybe burkoló
világítást.
té
Kapcsolódó anyagok:
Képek
Ágfalváról
Díszoklevél
a népszavazásban résztvett településeknek
December
14.: az egész ország ünnepe
Kormányrendelet
a Hűség Napjáról
2002. május 18., szombat 14:10
|