|
Ezerkettőszázhuszonkilenc fénybe öltözötetett templom
Beszélgetés az iskolaépítő Pokker János nevét viselő alapítványról
Miklós Horváth Istvánnal a Pokker János Alapítvány
titkárával két nap alatt kétszer találkoztam. Az ágfalvi templom és Baracsi-emlékmű,
valamint a bánfalvi Hegyi-templom díszkivilágítása avatóünnepségén. A Pokker
János Alapítvány kezdeményezője volt a templomok díszkivilágításának.
- Milyen céllal alakult a Pokker János Alapítvány? - kérdeztem Miklós
Horváth Istvánt.
- Az én nagyapám, Pokker János családszerető emberként 16 gyermeket
nevelt fel, – Fertőszéplakot szeretőként – falujának pedig, igen nagy anyagi
áldozat árán 1904-ben iskolát építtetett. Legkisebbik unokájaként, én úgy
gondoltam, hogy az alapítvány létrehozásával emléket állítok neki. Az alapítványnak
két célja van: a fertőszéplaki iskola kitűnő eredménnyel végzettjeinek
ad díjat, és mindazoknak a fertőszéplaki iskolában járt diákok, akik később
középfokú, majd külön azoknak is, akik felsőfokú, építészettel összefüggő
tanulmányokat folytatnak. Eddig 19 tanuló részesült az alapítvány díjában,
amellyel a pénzbeli juttatáson kívül egy díszplakett is jár. A legelsőt
1992-ben Andrásfalvy Bertalan, akkori kultuszminiszter a Fertőszéplakon
tartott tanévnyitó alkalmából adta át. Azóta évente átlagban egy-egy, néha
két díjazottunk van – a tanulók számától és elért eredményeiktől függően
–, de én meg mindig pontosan mindennek utánanézek: annak, hogy ki hova
kerül és hogyan alakul a sorsa. Mindenképpen rangja van a Pokker János
díjnak.
- A Pokker János Alapítvány díszkivilágítással kapcsolatos, nagy
ívű vállalkozása is Fertőszéplakon indult útjára.
- Felhívással fordultunk a Kárpát-medence magyarságához, hogy a Millenniumra
legalább 1000 templomot világítsanak meg. Mára már a felhívás nyomán 1229
kivilágított templom van. Sikeresnek mondható a kezdeményezés és azért
is nagy öröm ez, mert látom, hogy mindenki a sajátjának érzi a kezdeményezést.
Mindenki valamit hozzá akar tenni. Mára már egy sikeres láncreakció szerint
működik: egyik falu sem akar lemaradni a másiktól. A magyar ember jó értelemben
vett büszkesége, rátartisága tovább élteti az alapötletet. Bánfalván is
ez történt, annyi a támogató, hogy nem is fért rá mind a réztáblára, ezért
is támadt az a gondolat, hogy a lépcsőn felvezető lámpasort is korszerűsíteni
kellene, úgy, hogy korhű, műemléki környezetbe illő díszlámpák mutatnák
az utat a Hegyi-templomhoz.
- Ön villamos-és gépészmérnök, pedagógus, öt éve nyugdíjas, nyilván
kicsit szakmába is vág a díszkivilágítás ötlete.
- Nyüzsgéssel és munkával jár a szervezés. Szeretek ezzel foglalkozni,
mert szeretem a szépet másoknak megmutatni és annak másokkal együtt örülni.
Tavaly avattuk fel a sarródi templomot, ahol édesanyám tizenöt testvére
közül az egyik, Pokker Mihály tanító élt. Annak idején megjárta
az első világháborút és orosz fogság után jött volna vissza – a Monarchiába.
- Az már nincs - mondták neki, és akkor a legközelebbi olyan magyar
faluba kérte a hazaengedését, ahol orgona van; így került ő Sarródra. Talán
ez is közrejátszott abban, hogy én műszaki ember létemre pedagógus lettem,
mert nagyon imponált nekem gyerekként azt látni, ahogyan a faluban őt tisztelték,
megsüvegelték. Igazi fáklyás néptanító volt ő.
- Ha a megvalósult 1229 díszkivilágítás pénzben kifejezett értékét
nézzük, akkor több milliárd forinttal lett gazdagabb az ország, ami mellett
az is fontos, hogy esténként az idelátogatók gyönyörű szép, égre mutató
templomokat látnak a domboldalakon, falvakban. Miklós Horváth József rajzot
is készített a bánfalvi hegyi templomról, hogy azok számozott példányainak
árával is a templom díszkivilágítását támogassa.
- A környék több evangélikus templomát is megkerestem. Az evangélikusok
a templombelsőben ugyan visszafogottabbak, de az épületeket, mint építészeti
remekműveket meg lehetne mutatni a világnak. A bánfalvihoz hasonlóan más
templomokra is készítettem terveket, rajzokat, de a gondolatra az evangélikus
közösségek nem igen voltak fogékonyak, pedig jó lenne, ha ők is megmutatnák
milyen szép a templomaik vannak; azt hiszem nincs ebben semmilyen elitélendő
világi hívság.
té
| 1994. augusztus 29-én a Pokker János Alapítvány az alábbi felhívást
tette közzé:
“A magyar évszázadok végtelen sok szomorú hétköznapja
után, hamarosan megünnepelhetjük az államalapítás és a kereszténység felvételének
1000 éves évfordulóját. Szent István királyunk felismerte, hogy a nomád,
pogány ősmagyarokat nem fogadja be a keresztény Európa. Napjainkban már
csak a történelemből tudhatná a civilizált világ, hogy itt, a Kárpát-medencében,
a kihaló népek zajló tengerében valaha hunok, avarok és magyarok is éltek.
Államalapító bölcs királyunk küzdelmei és törvényei
nyomán hazát teremthetett a magyarság itt, a Kárpátoktól ölelt Duna-Tisza
táján. István királyunk akkor úgy rendelkezett, hogy legalább minden 10
falu népe egy templomot építsen Isten dicsőségére. Ezek a sok vérrel, verejtékkel
felépített templomok hitet és reménységet adtak a magyar népnek a későbbi
viharos évszázadokban. Ide menekülhettek az üldözöttek, megalázottak, kifosztottak
a tatár, török, orosz veszedelmek elől.
A templomok és tornyaik minden korban kijelölték
az utat az Istenhez megtérőknek, a messzi tájról hazaérkezőknek.
Az Isten házára emelte könnyes tekintetét a mezőkön
megfáradt földművelő is, aki hitében és magyarságában megerősödött, amikor
a nándorfehérvári magyar győzelem emlékére megkondult délben falujának
harangja. 1456-ban még nem tudhatta, de ma már elismeri a világ, hogy mi
magyarok akkor Európát védelmeztük, s “elhulltanak legjobbjaink a hosszú
harc alatt!”. Az ezredfordulón ismét ránk figyel a világ. Millenniumi rendezvényeinkre
több százezren érkeznek távoli országok népei, akik még nem ismerik Magyarországot.
Az óhaza, mint jó édesanya hazahívja minden gyermekét, akiket elsodort
tőle a történelem kegyetlen vihara.
Nekünk itt élőknek most is meg kell mutatnunk,
hogy oly sok viszály után még mindig magyarok, istenfélő, békeszerető nép
vagyunk! Nagy királyunk, István uralkodása alatt minden tíz falu templomot
tudott építeni.
A Pokker János Alapítvány azzal a felhívással
fordul a Kárpát-medence magyarságához, hogy közös erőfeszítésével minden
tizedik legszebb templomunk kapjon méltó külső díszkivilágítást. Jelen
felhívásunkkal szólítunk fel minden települési és vallási közösséget arra,
hogy 2000. augusztus 20-ra öltöztesse ünnepi fényárba legszebb templomait,
zsinagógáit, imaházait, kápolnáit és katedrálisait.” |
Kapcsolódó cikkek:
http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=5357
http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=5348
http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=5351
Képek Bánfalváról
a soproni KépIndex anyagából
Templomos Napok programja
2002. május 20., hétfő 01:32
|
