Közgazdász foglalkoztatási kilátások

     A Nyugat-Magyarországi Egyetem Vezetés- Szervezés Intézetének munkatársai és a IV. éves marketing főszakirányos közgazdász hallgatók a közgazdász területen végzettek elhelyezkedési lehetőségeinek feltárása céljából munkaerő-piaci kutatást végeztek, amelynek eredményeit június 5-én tartott sajtótájékoztatón ismertették.

Egyed László, Pakainé Dr. Kováts Judit, Dr. Gidai Erzsébet

    Dr. Gidai Erzsébet a közgazdaság-tudományi kar dékánja bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a évről-évre egyre nehezebb a frissen végzett közgazdászok – pénzügyi- és bankszektorban, biztosítási területen vagy, az egyébként legnagyobb munkaerő-keresletet mutató, köz-szektorban való – elhelyezkedése. A frissen végzett közgazdászok külföldi munkavállalása pedig nem lehet érdeke az országnak.
    A hallgatók által végzett felmérés unikumnak számít abban, hogy, – amint azt Pakainé Dr. Kováts Judit tanszékvezető egyetemi docens kifejtette – eddig egyetlen egyetemen sem történt a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara által készített felméréshez hasonló.

Dr. Herczeg János

    A kutatást végző diákok Hegyi Barbara, Török Veronika és Egyed László kérdésekre válaszolva azt is elmondta, hogy a felmérés eredményeinek ismeretében, elhelyezkedésük tekintetében nem szemlélik optimistábban jövőjüket, de legalább tudják, hogy mire számíthatnak.
    Elsősorban megállapítható, hogy az oktatási rendszer és a munkaerőpiac nincsenek összhangban: az oktatásnak szorosabb kapcsolatot kellene kialakítania a munkaerőpiaccal; másodsorban a hallgatóságban tudatosítani kell, hogy a jelenlegi helyzetben a lehető legalaposabb és széleskörű szakmai ismeretek birtokában van nagyobb esélyük az elhelyezkedésre; harmadsorban a cégeknek a kutatás készítői szerint bátrabban kellene a frissen végzett közgazdászokat alkalmazniuk.

- té -

Munkaerő piaci kutatás
Közgazdász foglalkoztatási kilátások
A kutatás tárgya
Rövid ismertetés
Foglalkoztatási tulajdonságok fontossága.

Munkaerő piaci kutatás
Közgazdász foglalkoztatási kilátások

2002. tavaszán a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar IV. évfolyamos marketing szakirányos hallgatói személyes megkérdezéses módszerrel kutatást végeztek a lehetséges álláshelyek, a friss diplomás közgazdászokkal szembeni elvárások, és a lehetséges munkaadók által kínált lehetőségek megismerése céljából. Nyolc megyében (Győr- Moson Sopron, Pest, Fejér, Zala, Vas, Baranya, Komárom- Esztergom, Bács- Kiskun megyében), 134 cég felkeresésével végzett alapkutatás bemutatja a gazdálkodási területen végzett, fiatal (kezdő) közgazdászok lehetőségeit. A kutatás mind a profitorientált, mind a non- profit gazdálkodó szervezetekre kiterjedt.

A kutatás tárgya

• Milyen területen foglalkoztatnak közgazdászt a megkérdezett gazdálkodó szervezetek
• Tervezi-e a vállalat kezdő közgazdászok felvételét (fejlesztési tervek)
• Friss diplomások iránti attitűd, munkaadói preferenciák a munkaerő-felvétel során
• Felvételi eljárás gyakorlata
• Kezdő jövedelmi szint, valamint egyéb béren kívüli juttatások.
• Fontosnak tartott specializációk (logisztika,marketing, EU, pénzügyi ismeretek)
• Karriertervezés folyamata, támogatás
• Alkalmazási feltételek, munkavégzési paraméterek
• Lehetséges diplomamunka-témák megadása
• Nyári gyakorlati lehetőségek

A megkérdezett 134 cégnél az elkövetkező 3 évben összesen 191 fő közgazdász felvételét tervezik. A válaszadók többsége azonban nem tudott pontos információt adni erre a kérdésre vonatkozóan.

A tervezett felvételek megoszlása a közgazdász szakma különböző területeit illetően nagyon eltérő. A feldolgozott adatok alapján megállapíthatjuk, hogy elsőként pénzügyi és számviteli területen mutatkozik nagyobb kereslet, a második helyen pedig a marketing-, értékesítési- valamint logisztikai szakterületeken találhatnak várhatóan maguknak állást a végzett közgazdászok.

A minta reprezentativitása ugyan nem teljes, azonban az arányszámokból arra következtethetünk, hogy olyan területeken, mint a termelés-szervezés, non-profit terület, vagy humán menedzsment- sokkal alacsonyabb kereslet mutatkozik.

A felmérés adatai alapján a felvételnél a kérdezettek közel 50%-a (48,5%) tesz különbséget az egyetemi diploma javára. A levelező és a nappali tagozaton szerzett oklevelek között különbség vizsgálata során a kérdezettek harmada válaszolta, hogy a nappali képzést preferálja. A diploma minősítése a megkérdezettek 27,6%-a körében lényeges szempont, míg a potenciálisan betöltendő munkahelyeken az elbírálás feltételei között egyre nagyobb szerepet játszik a szakmai gyakorlat, vagyis az, hogy a végzett közgazdászok az elméletben megszerzett ismeretek mellett mennyi gyakorlati tapasztalatot szereztek tanulmányaik alatt.(80,6% részesíti előnybe a szakmai gyakorlattal bírókat)

A munkaadók döntését új munkavállaló felvételénél a kérdezettek harmadánál befolyásolja az, hogy a jelentkező hol végzett.

Megállapíthatjuk, hogy a frissen végzett közgazdászokat leginkább középvezetői státuszban (válaszadók 51,5%-a), illetve beosztott értelmiségiként (70,1%)kívánják alkalmazni.

A felmérésből kiderült, hogy a munkaadók új munkatársaikat leggyakrabban újsághirdetés és szakmai gyakorlati teljesítmény alapján választják ki.
 

Gyakori a mások ajánlása általi kiválasztás, egyre ritkábban folyamodnak azonban fejvadász cégekhez illetve állásbörzékhez-a megkérdezettek 44%-a soha nem alkalmazza ezt a módszert.

A felvételnél alkalmazott módszer tekintetében leggyakrabban a többlépcsős személyes elbeszélgetést kedvelik, még mindig nagy arányszámban, és egyre kevesebben használják az egy lépcsős személyes elbeszélgetést.

A foglalkoztatási preferenciák vizsgálatának eredménye megerősíti az előbbiekben említett szakmai gyakorlat fontosságát, hiszen a megkérdezettek mindössze 23,9%-ban alkalmaznának szívesen pályakezdő közgazdászt, sokkal inkább preferálják a néhány éves szakmai gyakorlattal rendelkező jelentkezőket. A leginkább keresettek a 3-5 év szakmai múlttal rendelkező, fiatal értelmiségiek. Természetesen az 5-10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők is óriási előnyt élveznek a munkakeresésnél.
 
 

Az elvárások a felveendő munkatárssal szemben nagyon széles skálát alkotnak, fontosság tekintetében azonban rangsorolhatók. A kapott válaszok alapján a munkaadók nagy része (67-68%-ban) nem tesznek különbséget a jelentkezők neme illetve a családi állapot tekintetében. Férfi jelentkező esetén azonban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a potenciális férfi munkatárs már katonaviselt legyen (40,3% a nagyon fontos és a fontos kategória együtt). Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a jelentkező dohányzó v. nemdohányzó legyen. A jogosítvány léte nagy szerepet játszhat a döntésnél, míg a saját gépkocsi illetve a vállalkozói igazolvány nem dominánsak. A felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek elengedhetetlen fontosságúak, azonban a programozói számítástechnikai ismeretek megléte bizonyos foglalkozási ágakban létfontosságú.
 

Foglalkoztatási tulajdonságok fontossága.

A megkérdezett cégek képviselői szerint egy közgazdász munkavállalónak mindenek előtt jó kommunikációs képességekkel kell rendelkeznie, elengedhetetlen a rugalmasság és a kreativitás, a legfontosabb tulajdonságok közé tartozik azonban a szakmai felkészültség és a naprakész ismeretek megléte is. A kiválasztás során nagyon fontos szerepet játszik a megbízhatóság és a felelősségvállalás is. Az általunk felsorolt tulajdonságokat a következőképpen rangsorolták a válaszadók:
 

Nyelvtudás tekintetében a leginkább szükséges az angol és a német nyelv középfokú ismerete, ugyanezen nyelvek minél magasabb szintű ismerete előnyt jelent. Növekszik a fontossága az olasz és a francia nyelveknek, főleg az anyaországban ilyen nyelvet használó multinacionális vállalatoknál.

A közgazdász munkavállalóknak a következő képzési-továbbképzési lehetőségeket nyújtják a cégek:

-a továbbképzéseket a cégek mintegy 50%-a alkalmazza, hiszen ezek az ösztönzési rendszer részét képezik,
-a vállalatok alkalmazottaikat gyakran küldik továbbképzésre, tanfolyamokra, ezeknek az aránya 40% körül van
-meglepő, hogy a főiskolai, egyetemi képzéseket csak mintegy 9%-ban támogatják a cégek,
-bár a nyelvtanfolyamokhoz való hozzájárulás tendenciája egyre csökken, a cégek még mindig nagymértékű hozzájárulásokat adnak közgazdász dolgozóik nyelvtudása tökéletesítése érdekében,
-szomorú megállapítás azonban, hogy a cégek csak mintegy 5%-ban tudnak hozzájárulni külföldi tanfolyamokhoz

A megkérdezettek 29,1%-ának megítélése szerint nagyon fontosak a pályakezdő közgazdászoknál az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek, hiszen ezek felhasználásával a munkavállaló könnyebben felismeri az adott vállalkozás külpiaci lehetőségeit, segíthet az EU-s csatlakozáshoz szükséges alapfeltételek megteremtésében. Meglepő eredmény született azonban arra vonatkozóan, hogy mennyire változik a közgazdászok iránti kereslet az EU-s csatlakozást követően: a válaszadók mindössze 14,2%-a véli úgy, hogy növekedni fog, 70,9% szerint pedig nem változik majd a kereslet.

Köszönjük a NYME Vezetés- Szervezés Intézete munkatársainak segítségét.