A Duna vízhozamának felét követelték
Környezetünk érdekében
A Duna vízhozamának
felét követelték
Az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) Környezetvédelmi Kollégiuma,
az MDF ifjúsági szervezetének szakmai csoportja a hét végén
háromnapos szaktábort rendezett az Eger melletti Felsőtárkányon, a
Park Hotelben. Az esemény fő témája: milyen környezetvédelmi
kérdésekkel szembesülhetünk a XXI. században.
Az ifjú demokraták a felvidéki Magyar Ifjúsági Közösséggel, a
Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel, a Vajdasági Ifjúsági Fórummal és
a Vajdasági Magyar Diákszövetséggel közösen környezetvédelmi
bizottság felállítását javasolják a Magyar Állandó Értekezletnek –
ezt a vasárnapi záró sajtótájékoztatón jelentette be Pálfi Zoltán, a
szervezet Környezetvédelmi Kollégiumának vezetôje. A tábor résztvevôi
követelik, hogy Magyarország kapja meg az Öreg-Duna vízhozamának 50
százalékát.
- A XXI. század legfőbb kihívásának környezetünk rendezését
tartjuk. A gyors ipari, technológiai fejlődés, valamint a
globalizáció térnyerése háttérbe szorítja környezeti értékeinket, s
ez hosszú távon létezésünket is veszélyezteti, ezért szabályozásra
van szükség. Ez világméretű jelenség. Támogatunk minden olyan
kezdeményezést, amely a fenti problémákra hívja fel a figyelmet.
Ilyen a tengerentúlon kezdeményezett és Nyugat-Európában is átvett
november 27-re meghirdetett "Ne vásárolj! Ne fogyassz!" világnap,
amelyhez ez úton kívánunk csatlakozni - mondta Pálfi Zoltán.
Megállapították: Magyarország EU-csatlakozásának egyik lassítója
lehet, hogy jelenleg az előírt integrációs feltételek közül a
környezetvédelem területén a legnagyobb az elmaradásunk. Egybehangzó
számítások szerint mintegy 2500 milliárd forintot kellene a
csatlakozásig e célra költeni, amely az összes költségvetésünk
kétharma. Úgy látjuk, hogy az elengedhetelen fejlődés következtében
már a közeljövőben ez a terület lesz a közélet egyik mozgatója és
mozgósítója. Erre a politikának és a számunkra irányadó nemzeti-
keresztény-konzervatív politizálásnak is erőteljesebben fel kell erre
készülni. Ennek érdekében javasoljuk a környezeti oktatás
kiterjesztését, beleértve az átképzést, továbbképzést is, új
környezeti munkahelyek teremtését. Örvendetes tény az ország
gazdasági mutatóinak folyamatos növekedése, de ennek ára van: a
környezet átalakítása, pusztítása. Ennek tényleges meghatározására
Nyugaton kifejlesztették a Zöld GDP fogalmát, amely a gazdasági
tevékenységek miatt károsult környezet helyreállításának költségeit
tartalmazza. Természetesen mi sem feledkezhetünk meg a volt
szocialista országok, még a mienkénél is jobban elhanyagolt, vagy
nem is létező környezetvédelmi állapotáról. A Kárpát-medence
természeti egységét figyelembe véve - nem ismer határokat.
Szóba került a Kárpát-medence környezetvédelme is.
Természetvédelem - nemzeti parkok címszó alatt Duska József, a Bükki
Nemzeti Park igazgatója, a turizmus és a környezetvédelem viszonyáról
pedig Juhász István főtanácsos beszélt. A jugoszláviai háború
következményeirol Dr. Cékus Géza (Szabadka), míg Pepó Pál miniszter a
magyar kormány környezetvédelmi stratégiájáról tartott előadást. Dr.
Gaudi Nagy Tamás IM, osztályvezető, valamint Szabados György, a
szegedi egyetem doktora a "szellemi környezetvédelem" keretében a
Szent Korona eszme mai értelmezéséről is beszélt. A honi
környezetvédelemről Illés Zoltán, a parlament szakbizottságának
elnöke tartott előadást, a kormány ágazati stratégiájáról pedig
Molnár Tibor, Pepó titkárságvezetője beszélt, aki szerint a mai
felfogásban az emberi környezet védelmének fogalmához a szellemi
környezetvédelem is hozzátartozik, így ezen a téren is egyfajta
"tisztításra" van szükség.
Szőcs Andrea
Enikő
1999. december 11., szombat 00:00
|