CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2017. augusztus 19., szombat, Huba napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Visszatekintés - Becsey Zsuzsa kiállítása

    Becsey Zsuzsa sokoldalú alkotó: képzőművész, meseíró, rajzfilmkészítő.

Középiskolába még Sepsiszentgyörgyön járt; Magyarországra költözve 1995-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola képgrafika, intermédia és pedagógia szakán, majd 1997-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola animáció - vizuális kommunikáció szakán diplomázott. 1993-tól tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek, 2000-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének; munkásságát 1993 óta számos díjjal és elismeréssel jutalmazták.

    Becsey Zsuzsa ezúttal Sopronban, az Erdélyi Házban mutatkozik be.
    Saját világát fejlesztgető, építgető, maga köré a megszemélyesített tárgyak különleges társaságát összegyűjtő művész a tárlatnak a Visszatekintés címet adta, azért mert a még sepsiszentgyörgyi évei (nyolcvanas évek vége) alatt készült munkái mellett, az egyetemi évek alkotásait és szépen sorban a később készülteket is mind bemutatja. Így az, egyébként fiatal alkotó által eddig bejárt pálya pontosan követhető és feltérképezhető.
    Egyszerre mindez és minden – a Fövényverem utcai Erdélyi Ház néhány tíz négyzetméterén – sok, és nem elsősorban a helyhiány, mintsem a súlyos, (néha nyomasztó, de mindenképpen komoly) érzelmi-szellemi töltet miatt, de ugyanakkor, a tárlat a megfontolt, összegző visszatekintésekhez méltóan a továbblépést is magában hordozza.
    Visszatekintés. A gazdátlanul-elhagyottan heverő, gyermekjátékok által megjelenített kiszolgáltatottság és védtelenség sztereotípiája és az egyén gyermekien őszinte érzésvilágát megszemélyesítő – a gyermekkor (vágyott?) biztonságát (annak illuziójával kecsegtető időszakot?) idéző – játék-tárgyai közötti folyamatos egyensúlymutatványt hajt végre Becsey Zsuzsa. A néző pedig – amennyiben a többszörös áttételeket megérti – képtők képig haladva, együttérzően figyeli, hogy sikerül-e a mutatvány és szurkol, hogy ne visszafelé (avagy ne önmagukba vissza), hanem időben is előre fussanak a vonalak…

    Becsey Zsuzsa vonalai pedig elindulnak és futnak, látszólag szabadon, legalább is a két jól meghatározott pont között mindenképpen. Alakok, tárgyak egyetlen folyamatos vonallal megrajzoltan – de nem ez utóbbi okból eredő – esetlenségükben idézik a már említett kiszolgáltatott riadtságot. A vonal folytonosságában egymást követően megrajzolt alakok, sokat mondó és üzenő – nem túl nehezen megfejthető és olvasható – "titkosírásként", véget nem érő nyughatatlanságában, zaklatottan kapaszkodnak egymásba. Egyetlen vonallal, vagy "gondosan" megrajzoltan, nyitottan – átlátható-átjárható állapotban "hagyott" – elhagyott, vagy esetleg előkapott? – amúgy meg befejezett figurákkal-tárgyakkal, gyermek-vigasztaló játékszerekkel körülbástyázott (?) különleges hangulatú – egyértelműen nem gyermekkort idéző – világ tárul fel a szemlélődőnek. Becsey Zsuzsánál a "talált tárgyak" szándékosan "keresettek", egymás mellé, mögé, elé, vagy sorba illesztettek.
    A szita- és  grafikai nyomatokon, rajzokon megmozgatott figurák ugyanazon felületre kiterített, időbeni vetületeiben meglelt vizuális folytonosság élménye, a mozgásban való látás vezette a művészt az animáció felé. (Becsey Zsuzsa animációs munkáiról ezúttal technikai feltételek hiányában a kiállítás megnyitóban csak szó esett, de azokat megtekinteni nem volt lehetőség.)
    A kiállított művekben viszont egyértelműen felfedezhető a textil-agyag installációkban folyamatos vonalként futó cérna-fonal-drót és a grafikai alkotások vég nélküli vonalai közötti szoros összefüggés, gondolatbeli folytonosság.

    Becsey Zsuzsa égetetlen agyagtárgyakat fonallal, dróttal összevarr, hímez: agyaghímzés. Szokatlan anyaghasználatában színes vásznak, fém, fa, üveg is helyet kap, a mozgás- "életre-keltés" különleges viszonyára pedig minduntalan szokatlan technikai és szemléletbeli megoldások utalnak. A kancsóról a figurák a síkba menetelnek le, a forgástestet díszítő motívum a tárgy mellett a síkban is megjelenik, a sík felületbe vert szögekre tekeredő fonal (vonal) rajzolatában visszaköszön a kép fő – éppen szétesésben összekötözött – motívuma, a képből az alak ( a játékmackó) éppen kiszállni készül. A vonalak által meghatározott síkbeli figurák világa mellett, a háromdimenziós szobrokra tekeredő cérnák-fonalak fojtó hínárként fonódnak, ugyanazok, amelyek ugyanakkor az agyag "domborművek" összetartó anyagaként a megrepedezett alkotások – előbbi vagy utóbbi – szétesését előidéző – láthatóan fölényes – erői ellen küzdenek.

    És mindezekkel még mindig nincs vége a Becsey Zsuzsa művészi tárházában fellelhető formai és technikai elemeknek, amelyeknek példái a kávébab formája ihlette – immár égetett agyag-kompozíciói, vagy a mindennapi egyszerű, kompozíciós egységbe emelt figurái, az emberalakos kisplasztikák.

    S hogy Becsei Zsuzsa biztos rajtudása és -készsége, a karakterábrázolás tehetségével is párosul, bizonyítják Kroki-modellrajz lefűzött vagy leporello-szerűen bemutatott – a technikát és szemléletet illetően "leghagyományosabb megfogalmazású" – sorozatai.

    Becsey Zsuzsa vizuális világa mellett létezik egy "írott" – versekben, tanmesékben, mesedrámákban megteremtett – sajátságos világa is, amely megszületésének annál személyesebb vonatkozásai vannak, mintsem ezekről külön szólni kellene, annál is inkább, hogy a művész alkotásainak egy része (majdnem) mindent egyértelművé tesz és – fordítva.
    A személyes, dolgok "kiírásának" több évvel ezelőtti időszaka alatt képzőművészeti alkotások nem hagyták el Becsey Zsuzsa műhelyét,(talán ezért is egyenrangúnak számítanak a vizuális nyelven megírt "történeteivel"). Bonyolult emberi magatartások, jellemek, változatos (bizonyos szempontból mindenképpen válságos) élethelyzetekben született megoldások döntések sorozatából állnak Becsey Zsuzsa meséi, amelyek alapján az első mesetörténet animációs változata elkészült a Magyar Mozgókép Alapítvány és a Varga Stúdió Minores Alapítvány támogatásával: Mese nyusziról, azaz átlátszófülesről és a jámbor farkasoroszlánról a címe.

    Becsey Zsuzsa kiállítása, amelyet Sz. Nagy Sándor festőművész ajánlott a soproniak figyelmébe, augusztus 15-ig látogatható a Fövényverem utcai Erdélyi Házban, munkanapokon 10-15 óra között.

bté



2002. jĂşlius 16., kedd 23:13


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület