Parádézott a főváros
- rövid élménybeszámoló a nyár – szerintem – legnagyobb bulijáról -
Irány Budapest! Kiáltottunk fel augusztus
24-én reggel a soproni vasútállomáson. A vonat elindult. A hangulat már
ott is a csúcson volt. Mosolygós arcok, a megszokottnál különlegesebb ruházatok,
személyek. Hová mentek kedveskéim? – A Budapest Parádéra! – kiáltott
fel mindenki, büszkén vállalva önmagát. Hogy mi is ez a Parádé? Azt mondják
Magyarország legnagyobb bulija. A legfontosabb hozzávalói a következők:
színes haj, különleges sminkek, maszkok, extrém ruhák, jó hangulat, véget
nem érő zenei csemegék (tudjátok: tucc-tucc-tucc), és természetesen a budapesti
Andrássy út, a Hősök tere és a Városliget.
A buli délután kettőkor indult a Bajcsy-Zsilinszky
és az Andrássy út kereszteződésétől. Az ötven, parádésan beöltöztetett
kamionon a magyar és külföldi zenei élet legkiválóbb lemezlovasai garantálták
a jó hangulatot. Kicsiny társaságommal, nehogy kilógjunk a sorból, rögtön
befestettük a hajunkat pirosra, majd fogtuk magunkat és belevetettük magunkat
a hömpölygő tömegbe. Egy élmény. Aki nem volt ott, annak csak azt tudom
mondani: olyan, mintha az ember egy rádiót tekergetne. Ötvenméterenként
más-más zene szól. Sípok, dudák és hangos kiabálások hirdették városszerte
a 2002-es esztendő legnagyobb utcabálját, ahol a három éves kisgyermektől
a középkorúakig mindenki jól érezte magát. Ha jobban belegondolunk azoknak
volt inkább lenyűgözőbb az esemény, akiknek a félmeztelen hölgyek felejthetetlen
látványt nyújtottak. Látványról beszélve pedig említhetném magunkat.Egy
eléggé előnytelen szemüveget és sapkát sikerült kihalásznunk a kamionokról
repkedő ajándékokból. Itt az a jó minél extrémebb az ember.
Rátérve a “száguldó masinákra”, különböző modelleket
lehetett megcsodálni. Volt közöttük rádiónak, pálmafákkal övezet szigetnek
és egyéb furcsaságnak álcázott mobil. Az egyiken a Ladánybene 27 fergeteges
reggae-partyt teremtett, a másikon pedig kongásokkal kiegészült sztár dj-k
fokozták a hangulatot.
Ki ne felejtsem a soproniakat. A négyes számú, Red
Devils kamionon soproni dj-k, név szerint Junky & Hawky, valamint Jami
keverte a talpalávalót.
Bizonyára sokak hallottak a parádé egyetlen balesetéről, arról aki
éppen kiugrott az ablakából.
A rendkívül figyelmes rendezőség és az egyik főszponzor
(narancssárga üdítő) a szomjazókról is gondoskodott. A kiírt útvonalon
több tíztonnás kamion parkolt, amelyből ingyen üdítőket osztogattak a tikkadt
torkúaknak.
Pozitív észrevételként még csak annyi, hogy én még
sosem láttam olyan rendezvényt, ahol ennyire tisztelték egymást a résztvevők.
Nem volt tolakodás, lökdösődés. Minden szépen, rendesen működött.
Körülbelül este hétre megérkeztünk a Felvonulási
térre, ahol annyi ember volt, hogy nem tudtunk megmozdulni. A hangulat
ekkor már a tetőponton volt. Már készülődtek az éjszakai afterpartyra.
A Népstadion kertben ugyanis fergeteges bulival várták az érdeklődőket.
Az est folyamán többek közt, olyan lemezlovasok mutatkoztak be, mint DJ
Rush, Tommyboy, Budai, Hot X, Paul Rogers, Palotai, Náksi & Brunner.
Sajnos, társaságommal nem tudtunk maradni az utóbulin.
De sebaj, úton hazafelé a müncheni gyorson, a magunk módján megtartottuk.
Majdnem kihagytam Bercit (Animal Cannibals &
Nyers klip: Soha többet együtt), akivel a Volt Fesztivál kamionján találkoztam.
Üdvözöl minden sopronit. Utólagos beszámolója szerint, idézem: “… a buli
király Volt, de Sopron még mindig viszi a pálmát!” – köszönjük Berci.
Röviden ennyit a nyár legnagyobb bulijáról. Felejthetetlen
élménynek bizonyult. Azt tudom tanácsolni mindenkinek, jövőre látogasson
el fővárosunkba. Ne hagyjátok ki! Reméljük jövőre is élményekben gazdag
színfoltja lesz a nyári programoknak a BUDAPEST PARÁDÉ!
- b.boti -
2002. augusztus 27., kedd 20:35
|