Erdélyi stratégiák - a Korunk szerkesztői az Erdélyi körben

    A Soproni Erdélyi Kör meghívására a kolozsvári Korunk folyóirat szerkesztői – Kántor Lajos főszerkesztő, Kántor Erzsébet és Kovács Kis Gyöngy történész – Az erdélyi magyar stratégia és a XXI. század "Korunk"-ja témában tartottak előadást azi Erdélyi Házban.
    Kántor Lajos elemezte az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetét. Az erdélyi magyarságnak a még mindig létező román nacionalizmus teremtette légkörben, rossz demográfiai mutatókkal, katasztrofális gazdasági helyzetben kell az identitástudatát, megmaradásának reményét, a lehetséges együttélésbe, a jövőbe és a szülőföldön való boldogulásba vetett hitét megtartani.

Kántor Lajos: Az erdélyi magyar stratégiák Korunk-koncepció, nem precedens néküli

    Az erdélyi magyar stratégiák nem precedens nélküliek, tény, amely a Korunk 1990-es évektől kezdett új korszaka történelemszemléletének folyamatában is fellehető.
- Minden nép magában hordozza történelmét, ami a jelenét, jövőjét, mi több, egész sorsát meghatározza. A történelem ebben az értelemben a gyökerekhez való viszonyulás, amit időnként "fel kell mondani", tanulságait pedig időnként és koronként le kell vonni - mondta Kovács Kis Gyöngy, aki Sean Lewis amerikai történészt idézte, amikor a történelmet a nyomokon keresztüli megismeréssel definiálta. S hogy, hogyan lehet egy erdélyi kulturális, tudományos folyóiratban történelmi rovatot vezetni? Mindig is a híd, vagy éppen a kötéltáncon való egyensúlyozás szerepe jutott Erdélynek kelet és nyugat kultúrája, vallásai között. A Korunkra jellemző, hogy szerzői között mindig is a történészek legjobbjait vonultatta fel, az kiadvány szöveginterpretációit pedig az egyensúly és sokszínűség jellemzi.

    Az erdélyi magyar stratégia szükségessége és annak kialakítását meghatározó egyik körülmény szemléletes és több szempontból is tanulságos bemutatójául szolgált Kántor Erzsébet román politikai és közéleti lapokról tartott szemléje, amelyen az ultranacionalista hangvételűektől a visszafogottabbakig, a román sajtótermékek teljes "skálája" megjelent. Nem a rögtönzött sajtószemle tette nyilvánvalóvá, de mindenképpen illusztrálta: a román politikusoknak elképelésük sincs a román-magyar együttélés lehetséges módozatairól, a politikailag éretlen román olvasó manipulálható, a román többséget az erdélyi "magyar kérdés" időközönként jól felfogott érdekei érvényesítése céljából, többnyire nemzetközi nyomás hatására "érdekli", másrészt meg az a szélsőséges nacionalista kurzusok folyamatos témája és vesszőparipája. A román értelmiségi nem vesz tudomást, nem foglal állást sem a magyarokat sértő nacionalista sajtó-megnyilvánulásokkal szemben, és egyáltalán a magyar kisebbséget érintő fő kérdésekben sem.

Kántor Erzsébet: Kérdés, hogy mi értjük-e a többséget és ismerjük-e kellőképpen őket?

    A kialakítandó erdélyi stratégia, amelyet egyébként nem lehet függetleníteni a politikától, az értelmiségi rétegre a "berepülő pilóta" szerepét osztaná, abban a tekintetben, hogy annak a politika előtt kellene járnia és a politikusokat bizonyos irányba "kényszerítenie".

Sajátságos ez a Kántor és általában a határon túli értelmiségiek által képviselt vélemény, ugyanakkor az erdélyi sajátságos helyzet egy szegmensére is rávilágít, abban, ahogyan a kisebbségi létben élő értelmiségi réteg tanácsadó szerepet kíván magának, (más oldalról megközelítve: felvállalja/felvállalná azt). Egyébként a kilencvenes évektől kezdődően éppen az erdélyi magyar értelmiség soraiból "nőtt ki" a mai erdélyi magyar politikai elit is. Kérdés és megérne egy hosszabb elemzést, hogy Magyarországon a vezető értelmiségiek véleményükkel a politikai jelenségeket bármilyen szinten befolyásolhatják-e, mint ahogyan az is elemzésre érdemes, hogy az anyaországban az értelmiség-politika viszonya milyen más erő- érdek-(?)viszonyoktól meghatározottan alakul.

    Kántor Lajos kifejtette, hogy az erdélyi stratégia megalkotásában fontosnak tartják egy szűk értelmiségi-tanácsadó csoport megalakítását, amelynek fő feladata a politikusokkal való együttműködésben a nemzetközi fórumokon a magyarság érdekeinek egységes képviselete, valamint annak előkészítése lenne. Ez nem az anyaország feladata, hanem a határon túli magyaroké, amely része kell hogy legyen annak a magyar nemzetstratégiának, amely Kántor véleménye szerint, egyelőre – az ígéretes kísérletek ellenére – még nem létezik.
 

Kovács Kis Gyöngy: A Koruk decemberi száma erdélyi arisztokrata családokról szól, akik ők maguk írták meg, eddig még nem közölt történeteiket

    Kántor Lajos ugyanakkor arra is kitért, hogy Kolozsvár még mindig – már a negyvenes években megindult minden román politikai negatív irányú törekvés ellenére – Erdély szellemi központja. Kolozsvár "megmaradása" az erdélyi magyarság és a magyar nemzet stratégiai fontosságú kérdése, amelyet nemzetközi viszonylatban is tudatosítani kellene.

    Az esten az autonómia kérdése is elhangzott. A három évvel ezelőtti, optimistább hangvételű megfogalmazásával szemben, Kántor Lajos kifejtette: egy bizonyos szintű kulturális autonómia mellett nincs remény a közeljövőben megvalósuló gazdasági önállóságra (a politikairól – a már említett okok miatt – nem is szólva).
    Sokkal inkább a regionális autonómia lehetőségének reménye az, amelyet a határmenti kistérségek együttműködése területén való előrelépés táplál, amelyben talán a kisrégiók bizonyos szintű önállósága is megjelenik majd. Addig egyelőre a teljes körű autonómia – amely például gazdasági értelemben megakadályozná, hogy a jelenlegi helyzethez hasonlóan az Erdélyben termelt nyereséget az ország többi, vegetáló része élje fel – nem valósulhat meg.

Mi a teendő?
Egységes, átfogó nemzetstratégiára van szükség, amely nem látszatintézkedésekből áll,  és nem csak bizonyos rétegeknek szól. Az érdekek összehangolása és átgondolt érvényesítése során politikától függetlenül kellene a civil szféra hangsúlyosabb részvételével, és a határon túli magyarság szellemi potenciáljára is alapozva közös stratégiánkat megalkotni.
A történelem által az anyaországtól elválasztott magyarság – éppen a nemzet érdekében – annak megmaradása miatt is tenni készül..
Kérdés, lesz-e mindehhez megfelelő partnere?

Tóth Éva