Magyarok maradtunk! - emlékművet avattak Harkán

     Nyolcvanegy év után az elődök bölcs és tiszteletet érdemlő döntésére emlékeztek vasárnap Harkán, ahol felavatták az 1921-es népszavazás emlékművét.  A minden magyar szemében örök jelképpé vált történelmi tett 80. évfordulóján teremtette meg múlt év decemberében a magyar kormány annak lehetőségét, hogy a népszavazásban résztvett települések – Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk – méltó emlékművet állíthassanak annak, hogy Nyugat-Magyarország öntudatos polgárai a nagyhatalmak ellenében kiharcolták, hogy maguk dönthessenek sorsukról.
 

Töreki István polgármester

A harkai önkormányzat képviselőtestülete és jegyzője

    Az első világháború utáni nehéz időket, majd a 20. század magyarokra nehezedő tehertételeit is felidézte beszédében Ivanics Ferenc a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke.
 

Ivanics Ferenc a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke

- 1921-ben Sopron környékén senki sem várta az osztrákokat, itt a magyarokat várták. Az ágfalvi hősies küzdelem adta az alapot arra, hogy az ittélők lehetőségét lássák Magyarország területe szétdarabolása megállításának; ezért volt a hősök áldozata, majd a népszavazás. Az emlékművek állítása, a tiszteletadás és közös emlékezés erősíti a szellemet és azt a hitet, hogy Magyarország meghatározó országa lehet a Kelet-európai térségnek. Amit a magyar kormány 1931-ben Sopron felé megtett, azt a népszavazásban résztvett települések felé 80 év után az Orbán-kormány tette meg, amikor december 14-ét rendeletben nyilvánította a Hűség Napjává és tette lehetővé az emlékműállítást. - mondta köszöntőjében Ivanics Ferenc.
 

Dr. Szájer József országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke

- Kevés olyan jelentőségteljes ünnepünk van, amely az 1921. évi népszavazásra való emlékezés soraiba tartozik - mondta ünnepi avató beszédében Dr. Szájer József, a térség választott országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke, akit személyesen is kötődik Harkához, a szülőfaluhoz, ahol élete első öt évét töltötte. Országos jelentőségűnek nevezte az emlékműavatót: az esemény arra a 81 évvel ezelőtti, országos tettre emlékeztet, amely az ország területének további csonkítása ellen irányult. - hangsúlyozta Dr. Szájer József. A népszavazásban résztvettek 1921-es tette az összefogás által döntött az ország sorsa fölött, az akkori összefogás ereje kell hogy a mai időkben példát mutasson a magyarságnak. A népszavazásról sokáig beszélni sem lehetett, később is csak Sopron vonatkozásában, ezért volt 2001. december 14-én, a 80. évfordulón éppen Orbán Viktor volt miniszterelnök kifejezett kérése az, hogy a népszavazásban résztvett minden település nevét foglalják a rendeletbe, hiszen mindenki tette egyformán fontos.
 

Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Nagycenk, Fertőrákos, Sopron, Kópháza polgármesterei (Balf és Bánfalva képviselői), aA népszavazásban résztvett települések képviseletében

    Az ünnepi beszédet követően Dr. Szájer József és Töreki István együtt leplezte le a polgármesteri hivatal előtti téren álló emlékművet, amelyen a "Magyarok maradtunk" felirat, a történelmi Magyarország határvonalai közé illesztett mai Magyarország térkép rajzolata, és a népszavazásban résztvett települések nevei olvashatók. Az emlékműnél a népszavazásban résztvett települések polgármesterei, illetve Balf  és Bánfalva egy-egy képviselője helyezte el a megemlékezés virágait.
    A gránit-emlékművet – amely, Károlyi Gyula kőfaragó mester munkája – a történelmi egyházak képviselő szentelték fel és áldották meg.
    A magyarság melletti hűség és áldozat tiszteletére elhangzott Silencio előtt Töreki István polgármester megköszönte a kőfaragó mester, valamint Pack László kertépítő mérnök, és Ambrus Lőrincz, a kivitelezést végző vállalkozó munkáját, minden harkai segítségét, majd kérést intézett a jelenlévőkhöz:
- E helyről kérem gyermekeinket, unokáinkat arra, hogy minden év december 14-én, a népszavazás történelmi jelentőségére való tekintettel méltó módon emlékezzenek, ünnepeljék azt, hogy magyarok maradtunk!

T.É.